Gyakran ugrál a pulzusod? Természetes és rendellenes okai is lehetnek

A pulzus hirtelen kiugrásának és fokozatos, hosszú távú emelkedésének is megvannak az okai - ami szerencsére nem minden esetben jelent rendellenességet.

Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a lehetőségeket vette számba, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb változásokat sem szabad félvállról venni.

A hirtelen kiugrások természetes okai

Minden szívverés mögött a miocitáknak nevezett, speciális izomsejtek munkája fedezhető fel. Amikor a sejteknek több oxigénre van szükségük - például a fizikai aktivitás során -, az agy küld egy üzenetet a szívnek, hogy keményebb munkára ösztönözze a miocitákat. Ennek következtében növekszik a percenkénti szívverések száma, vagyis emelkedik a pulzus. 

Mindenki tapasztalhatta már, hogy bizonyos helyzetekben erősebben kezd dobogni a szíve, kiugrik a pulzusa. Ilyen helyzetek lehetnek például az alábbiak.

• Érzelmi stresszhelyzet - egy rossz hír, egy hirtelen ijedtség vagy éppen egy lelkesedést kiváltó esemény hatására beindul a stresszreakció, aminek részeként emelkedik a pulzus.
• Fizikai aktivitás - ha intenzívebben mozogsz, a szívnek gyorsabban kell pumpálnia a vért, hogy oxigénhez és tápanyaghoz jussanak a sejtek. Minél intenzívebb a mozgás, annál inkább emelkedik a pulzus.
• Időjárás - a párás, meleg idő keményebb munkára szorítja a szervezetet, hogy le tudja hűteni magát.
• Hirtelen testhelyzetváltozás - egy gyors felállás is megemelheti a pulzust.
• Gyógyszerek és drogok - bizonyos gyógyszerek és egyes drogok, mint az ecstasy és a kokain is rövid idő alatt felgyorsítják a pulzust.
• Hormonális változások - a hormonszintek változásai, például a terhesség vagy a menopauza átmenetileg megemelhetik a pulzusértéket.

A hosszútávon tapasztalható emelkedés okai

Van néhány olyan, életmódhoz köthető állapot, mely lassú, tartós pulzusszám-emelkedést okozhat. A leggyakoribbak ezek közt a mozgásszegénység, az ülő életmód, a nem megfelelő étrend, az egyoldalú táplálkozás, a helytelen diéta, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a vérnyomásprobléma, valamint a hosszú távú droghasználat és bizonyos vényköteles gyógyszerek szedése.

A kivizsgálásra mindenképpen sort kell keríteni, ha emelkedett pulzust tapasztalsz, hiszen számos egészségi ok, betegség is állhat a háttérben - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

- Okozhat emelkedést például a vashiányos vérszegénység, egyes szívbillentyűt vagy más, szívet érintő probléma, abnormális pajzsmirigy vagy más hormonális aktivitás, komoly vérzés vagy egyes szervek súlyos betegségei. Éppen ezért a kivizsgálásnak elsősorban a háttérben meghúzódó okokat kell világossá tennie, hiszen csak így válhat egyértelművé, hogy a cél csak a pulzus csökkentése kell, hogy legyen, vagy az ezt kiváltó ok kezelése.

Sokan hallottak már a béta-blokkolók pulzuscsökkentő hatásáról, de korántsem biztos, hogy minden esetben ez lehet a megoldás. Már csak azért sem, mert a szer a tüdő hörgőinek falában is gátolja a béta-receptorok működését, ami asztmás rohamot válthat ki. Így asztmás vagy arra hajlamos betegeknél például meg kell fontolni a szedésüket. Tehát senkinek sem ajánlott, hogy saját szakállára válasszon magának pulzust szabályozó szert, azt csakis orvosi kivizsgálás és elrendelés alapján szabad szedni.

• pulzus
• szívbetegség
• tünetek és betegségek
• Életmód