5 életmentő tanács szívbetegeknek: nyáron mindegyiket szigorúan meg kell fogadni

A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban. Különösen akkor, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak, illetve túlsúlyosak. 

Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosa hasznos tanácsokkal szolgál. A szívbetegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak.

Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók vagy a kalciumcsatorna-blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. De nem csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük. Az idősebbeknek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy csak időnként "rendetlenkedik a szívük", szintén vigyázniuk kell.  

A legfontosabb nyári tanácsok szívbetegeknek

A vízfogyasztás életmentő lehet

Rendszeresen javasolt vizet kortyolgatni, különösen fizikai aktivitás alatt és után. Az aktivitásba tartozik a kertészkedés, az otthoni munkák vagy a séta is. A vizet belefacsart gyümölccsel lehet feldobni. A túl sok koffeines ital és az alkohol a melegben különösen kerülendő. Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra, a dehidratáció elkerülése végett.

A nap ellen védekezni kell

Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptejhasználat. Mindenkinek ajánlatos legalább 15 faktoros naptejet használni a szabadban tartózkodáskor. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlott a legmelegebb órákban, vagyis 11-15 óra között a tűző napon lenni. 

Azt tudtad, hogy a túl sok víz a szervezetben árt a szívnek? A természetes vízhajtó teákat ezért is érdemes fogyasztani. 

Érdemes pihenőt tartani

Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek vagy lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak, és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás. 

A szervezet jelzéseit figyelni kell

A szívbetegeknek és a környezetüknek is tisztában kell lenniük azokkal a jelekkel, amelyek a meleg miatti kimerültségre vagy hőgutára utalnak. Az előbbire utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger és a sötét színű vizelet.

Ezek felléptekor a pihenés, hideg borogatás, ventilátor vagy légkondicionált helyiségben való tartózkodás segít. Hőguta esetén, amikor gyors, gyenge pulzus és légvétel, zavarodottság, kipirultság, forró bőr és akár eszméletvesztés jelentkezhet, azonnal mentőt kell hívni.

Szakorvosi segítséget kell kérni

A kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd, és erősebben is izzad az ember. Ez megváltoztatja a vízháztartást, és erősen megviselheti a szívet. Ilyenkor megnő a szívinfarktus, az ödémásodás és a trombózis kockázata is. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot, vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet.

Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust. Csakis a kivizsgálás és a kontroll lehet az alapja a biztonságnak és a szövődmények elkerülésének.

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• szívbetegség
• érrendszer
• szívroham
• kánikula
• Életmód