Melyik szúnyog milyen betegséget terjeszthet? Magyarországon is előfordulnak, de nem egyformán veszélyesek

A világon megközelítőleg 3500, Magyarországon nagyjából 50-féle szúnyog él, az év egyes szakaiban különbözők aktívak. Akadnak köztük, amik teljesen ártalmatlanok, mások az állatok és az ember vérét is szívják, ezzel pedig akár egyes járványok terjesztésében is szerepük lehet.

Évente közel félmillió haláleset köthető a világban a szúnyogok által terjesztett fertőzésekhez, mivel egyes vírusokat képesek egy fertőzött állatról vagy emberről egy másiknak adni: ilyen többek között a dengue-láz, a Zika-vírus és a malária is. 

Magyarországon a legtöbb szúnyogtól nem kell tartani, a klímaváltozás miatt azonban a jövőben világszerte súlyosbodhat a vérszívóhelyzet a kutatók szerint. Néhány jellemző, nálunk élő fajjal most is találkozhatsz az árnyékban vagy a vízpartokon.

Gyötrő szúnyog

Európa-szerte és nálunk is a gyötrő szúnyog a legelterjedtebb faj, vizes területek növényeire teszi le a petéit, melyek képesek az áttelelésre is. Az 5-6 milliméter nagyságú, szürke szúnyog kellemetlen csípésével gyakran szembesül az ember szabadtéren. 

Az általa hordozott kórokozók az emberre nem, ám állatokra kockázatosak lehetnek: a kutyákra veszélyes szívférget és a nyulak halálos betegségét, a myxomatózist is terjeszthetik.

Mocsári szúnyog

A mocsári szúnyoggal legtöbbször a tavak környékén találkozik az ember, így a Balatonnál is nagy a valószínűsége, hogy megcsíp. Főleg a nyár második felében aktív, lárvái a nádashoz, vízi növényzethez kötötten élnek, és sokáig, mintegy tíz hónapon át fejlődnek.

A mocsári szúnyogot egyes helyeken a nyugat-nílusi láz terjesztésével hozták kapcsolatba, nálunk inkább azért kínzó a jelenléte, mert nagyon agresszíven csíp, árnyékban és naplemente idején a legzavaróbbak, nagyjából júliustól kezdve. Előtte a nagyobb méretű, kevésbé vérszomjas balatoni szúnyog okoz csípéseket, amely nevével ellentétben nem csak a Balatonnál jellemző.

Oldalfoltos szúnyog

Az oldalfoltos szúnyog - az ártérihez hasonlóan - száraz, de árvíz vagy esőzés esetén elöntött erdős területekre rakja le a petéit, melyek hosszú éveket kibírnak a víz nélkül. Hosszabb aszályos időben a peték felhalmozódhatnak, egy-egy árvizet követően részben e fajok okozzák a nagy inváziókat.

Az erdős területeken intenzíven támadnak az egész nap folyamán, egészen áprilistól novemberig jelen lehetnek.

Dalos szúnyog

A dalos szúnyognak egyetlen alfaja támadja csupán meg az emlősöket és az embert, a legtöbbjük kizárólag a madarakat csípi. Akár egy esővízgyűjtő hordóban vagy egy pocsolyában is megélnek a lárvák, melyekből végül 4-6 milliméteres, üveges, áttetsző szárnyú rovarok lesznek. 

A dalos szúnyogot barna, sárga, fehér pikkelyek borítják. A rovar a világ több helyén a nyugat-nílusi láz terjesztésében is szerepet játszik, mely az influenzához hasonló tüneteket mutat, és a lefolyás is hasonló, esetenként még nyirokcsomó-duzzanatok, kiütések is megjelenhetnek. A betegség lovakra és madarakra is veszélyes.

Ázsiai tigrisszúnyog

A zebraszúnyognak is nevezett ázsiai tigrisszúnyog nem őshonos Magyarországon, Délkelet-Ázsia trópusi vidékeiről terjedt el világszerte, egyedeit már itthon is felfedezték. Megismerhető fekete-fehér csíkos lábairól és testéről, mérete 2 és 10 milliméter között változhat. 

A rovar veszélye, hogy számos betegséget terjeszt a világban, többek között a Zika-vírust, a nyugat-nílusi vírust, a sárgalázat, a dengue-lázat, a Chikungunya-lázat és más vírusokat. A faj a vizes helyektől távolabb is megél, de a hidegre érzékenyebb az európai fajoknál.

Az ázsiai tigrisszúnyoghoz hasonlóan jelent meg az elmúlt évek során az ázsiai bozótszúnyog és a koreai szúnyog, előbbi már megtelepedettnek tekinthető az országban. A két szúnyogfaj ugyancsak terjeszti többek között a szívférgességet, az agyvelőgyulladással járó japán encephalitist, a nyugat-nílusi lázat és a Zika-vírust is. 

Foltos maláriaszúnyog

Maláriaszúnyog-faj is él Magyarországon, mégpedig az 5-6 milliméter nagyságú foltos maláriaszúnyog, mely sekély vizekben fejlődik ki. Ezt a fajt teszik felelőssé az 1950-es évek előtt hazánkban is jelen lévő súlyosváltóláz- vagy maláriajárványért. Ma Magyarországon gyakorlatilag nincs jelen a kórokozó, így átfertőzésre sincs esély.

A fentiek mellett természetesen rengeteg egyéb szúnyogfaj él az országban. Egyelőre az emberek számára nincs ok az aggodalomra a csípéseket követően, mivel az új inváziós fajok is csak akkor képesek a vírusok terjesztésére, ha azok jelen vannak az adott országban. A kórokozó nélkül a gyakran szórványosan, kis területeken megjelenő szúnyogok nem jelentenek járványügyi kockázatot.

Terjesztheti a koronavírust a szúnyog?

Sokan bizonytalanok, hogy okozhat-e problémát egy szúnyogcsípés a koronavírus-járvány alatt. A tudósok megnyugtató választ adtak.

(Képek: Getty Images Hungary, Wikipedia/Fabrizio Montarsi, AfroBrazilian, James Gathany/CDC, James Gathany, CDC.)

• szúnyog
• betegség
• megelőzés
• zika vírus
• vírus
• fertőzés
• rovarok
• Életmód