Fáradtság és szorongás is jelezheti a szklerózis multiplexet - 10 ezer embert érint itthon

Az idegrendszert támadó szklerózis multiplex ma Magyarországon mintegy tízezer embert érint, a betegek közel háromnegyede nő. Az ezerarcú autoimmun betegség eredete mindmáig nem teljesen tisztázott, és jelenleg nem gyógyítható.

Azonban a tünetek időben történő felismerésével, a diagnózis gyors felállításával és a kezelések mihamarabbi megkezdésével a betegség progressziója lelassítható, ezzel lehetővé téve, hogy a szklerózis multiplexes betegek teljesebb életet élhessenek. Fontos felhívni a figyelmet, milyen kiemelt szerepe van annak, hogy a beteg - környezete támogatásával - észrevegye a jeleket, és ezekről bizalommal kommunikáljon kezelőorvosával, neurológusával.

Szklerózis multiplex tünetei

A szklerózis multiplex (sclerosis multiplex, SM) a központi idegrendszer gyulladásos autoimmun betegsége, amely az agy és a gerincvelő idegsejtjeit, a neuronokat körülvevő védőburkot, a myelint érinti. A neuronok feladata, hogy jeleket továbbítsanak az egész testben, ezáltal aktiválva többek között a látást, egyensúlyt, mozgást és fizikai koordinációt vagy a memóriát. Ha az immunrendszer saját maga ellen fordul, és a myelinhüvely károsodik, a központi idegrendszer neuronjai lassabban vezetik - súlyosabb esetben akár blokkolhatják - az ingerületet, ezáltal funkciózavarokat okozva: tehát kommunikációs zavar lép fel az agy és a test többi része között, mely során az idegek akár véglegesen is károsodhatnak.

A szklerózis multiplexet nem véletlenül nevezik ezerarcú betegségnek, mivel a legkülönfélébb tünetek jelentkezhetnek testszerte. A leggyakoribb SM-panaszok közé tartozik a fáradtság, mozgási problémák, látási nehézségek, izomgyengeség, kognitív, például a figyelmet, emlékezetet, gondolkozási feladatokat érintő problémák, hólyag- vagy bélproblémák, depresszió, szorongás, valamint szexuális problémák.

Ilyen a betegség lefolyása

Az érintettek különböző és sajátos kórtörténetekről számolhatnak be, ugyanakkor a szklerózis multiplex lefolyása meghatározott fázisokba sorolható. A legtöbb betegnél kezdetben a tünetek időszakos fellángolásával, majd elcsendesedésével járó relapszáló-remittáló típus (RRSM) dominál. A periodikus fellángolások - köznyelvben shuboknak nevezett állapot - rendszerint az akut kórházi ellátást is szükségszerűvé tehetik, éppen ezért ennek a fázisnak a felismerése egyszerűbb. A későbbiek során jellemzően a shubok egyre ritkábban jelentkeznek, ugyanakkor egy fokozatos állapotromlás figyelhető meg, ezt szekunder progresszív szklerózis multiplexnek (SPSM) nevezzük.

Az SPSM-et az idegek károsodásának felhalmozódása okozza, ami fokozott rokkantságot is eredményezhet, többek között járási nehézséget vagy kognitív problémákat.

- Mivel ez az átmenet és maga az SPSM fázis kevésbé szembetűnő tünetekkel jár, így nehezebben felismerhető és diagnosztizálható. Ezáltal kiemelten fontos szerepe van a tünetek folyamatos figyelésének és a neurológussal történő szoros együttműködésnek, mivel az SM különböző fázisai eltérő kezeléseket igényelnek a betegség progressziójának lassítása és a betegek életminőségének javítása érdekében - mondta el dr. Földesi Csenge, a Novartis Hungária Orvosigazgatója.

A primer progresszív SM-nek (PPSM) lassan és fokozatosan súlyosbodnak a tünetei az indulástól kezdve, többnyire relapszusok vagy remissziók nélkül, viszont más SM-betegekéhez képest folyamatosan fennállnak.

Fontos a tünetek felismerése

Az SM-diagnózis felállítása a meglévő panaszok és tünetek, valamint az azokat megerősítő orvosi vizsgálatok, például MRI- vagy lumbálpunkció nyomán történik. A betegség felismeréséhez, valamint a progresszió késleltetésének érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett ismerje a jeleket, tüneteit rendszeresen monitorozza, és a betegségben beállt változásokról nyíltan kommunikáljon környezetével és kezelőorvosával.

A szekunder progresszív szklerózis multiplex egyik legnagyobb veszélye az lehet, hogy az állapotromlás olyan lassan történik, hogy maguk a betegek is nehezen veszik észre a jeleket. Mivel az SPSM-fázisban ritkábbak a rosszullétek, a beteg abba a hamis illúzióba ringathatja magát, hogy nem romlik a betegsége, és emiatt akár ritkábban keresi fel neurológusát. Ám ez alatt a csendesnek tűnő időszak alatt valójában már egy „néma progresszió” folyhat a szervezetben.

A megfelelő terápia megválasztásához elengedhetetlen a tünetek időbeli felismerése, a változások nyomon követése, valamint ezeknek a neurológussal való megbeszélése. Az adott betegségstádiumnak megfelelő, hatásos terápia és komplex kezelés pedig segíthet lassítani az SM előrehaladását.

Nagyobb a szklerózis multiplex kockázata egy vírusfertőzés után

Az Epstein-Barr-vírus fertőzése növelheti a szklerózis multiplex kialakulásának kockázatát a kutatások eredményei alapján. A központi idegrendszert érintő autoimmun eredetű betegség tüneteit a leggyakrabban húsz- és negyvenéves kor között fedezik fel.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• sclerosis multiplex
• tünetek és betegségek
• fáradtság
• idegrendszer
• Életmód