A szívinfarktus tünetei és rizikófaktorai

Mi is az infarktus?

A szívinfarktusról ma már sokat tudunk. Oka a szívet ellátó erek, koronáriák, vagy magyarul koszorúerek meszesedése, majd elzáródása, amely a kialakult oxigénhiány miatt a szívizom elhalását okozza.

Tünetei

• Erős, nyomó, szorító jellegű mellkasi fájdalom
• verejtékezés
• gyengeség
• halálfélelem.

Az infarktus „nagysága” attól függ, hogy mekkora területet lát el vérrel a károsodott koszorúér. A nagyobb erek elzáródása akár hirtelen halálhoz is vezethet. Ez függ az izompusztulás mértékétől, és attól is, hogy mennyi ideig áll fenn az elzáródás.

Rizikófaktorok

Tudjuk, hogy az infarktus létrejöttéért számos tényező együtthatása felelős, ezeket nevezi az orvostudomány rizikófaktoroknak vagy kockázati tényezőknek. Közöttük vannak olyan egyéni sajátosságok, amelyeket nem befolyásolhatsz.

Egyéni sajátosságok

• Az életkor
• a nem
• a családban korai életkorban előfordult szív- és érrendszeri betegségek
• valamint a már kialakult, kimutatott érelmeszesedés.

Vannak azonban olyan kockázati tényezők, amelyek megfelelő életvitellel vagy gyógyszerekkel javíthatók, csökkenthetők.

Élettani folyamatok megváltozása

• Emelkedett vérzsírszint - koleszterin és triglicerid
• magas vérnyomás
• cukorbetegség
• hasi elhízás
• véralvadási zavarok.

Helytelen életmód

• Egészségtelen étrend - magas állatizsír-, koleszterintartalmú, kalóriagazdag ételek
• dohányzás
• mozgáshiány
• túlsúly
• stressz
• alkoholfogyasztás.

A statisztikák azt is kimutatták, hogy annál, akinél több kockázati tényező is fellelhető, gyakrabban fordul elő szívinfarktus. Az egyes rizikófaktorok együttesen nem csupán összegződnek, hanem hatványozottan növelik a szív-ér rendszeri halálozás kockázatát!

Nem pótolható!

Az elpusztult szívizom nem pótolható, tehát infarktus után a szívnek - és tulajdonosának - a hátralévő életében kevesebb szívizommal kell gazdálkodnia. Ha nagy kiterjedésű vagy ismétlődő volt az infarktus, annál inkább csökken az ép működésű szívizomrész.

• Javasolt szűrővizsgálatok panaszmentes esetben
• vérnyomásmérés
• koleszterin-, triglicerid-, vércukorszint-meghatározás
• antioxidánsszint-meghatározás vérből
• arteriográfia - érfali rugalmasságvizsgálat
• nyugalmi EKG
• testsúly- és BMI-kontroll.

Ha beüt a krach...

Ha már baj van: azaz megtörtént az érelzáródás - a koszorúér-keringés újbóli megindításához rendelkezésre álló idő igen-igen rövid: optimálisan 90 perc, maximum 6 óra! Gondold el, milyen nagyon rövid ez az idő, hiszen a panaszok kezdetétől, azok komolyságának belátásától a mentők hívásáig, a mentőautó kiérkezéséig, a helyszíni vizsgálatig, a megfelelő kórházba való eljutásig, ott pedig a műtőasztalra kerülésig mennyi mindennek össze kell jönnie ahhoz, hogy mindez másfél óra alatt megtörténjen! Ahogy halad az idő, úgy csökken a szívizom megújuló képessége, ezért a panaszok kezdetétől csak a hatodik óra végéig végezhető el a katéterezéses „koszorúér-kidugítás”.

Mivel a már bekövetkezett infarktus nem gyógyítható, mind a betegeknek, mind az orvosoknak a megelőzésre kell fordítaniuk a nagyobb hangsúlyt! A prevenció fontos részét képezi a kockázati tényezők felderítése - ezt a célt szolgálják a különböző szűrővizsgálatok.

Kik a veszélyeztetettek?

Mit tehetsz annak érdekében, hogy kiderítsd veszélyeztetettséged mértékét, és egyúttal csökkentsd a veszélyt?

A kockázati tényezők első csoportját az egyéni sajátosságok adják. Feltétlenül végeztess rendszeresen szűrővizsgálatokat, ha családodban a szülők vagy testvérek körében fiatalon fordult elő bármilyen komoly szív-ér rendszeri betegség - infarktus, agyvérzés, hirtelen halál!

A tartósan fennálló magasabb vérnyomás az erek falában mikrorepedéseket okoz, amit a szervezet megpróbál kijavítani: különböző zsírvegyületekkel betömni a sérülést. Ez az erek belsejében felrakódásokhoz, majd szűkülethez vezet, ami miatt romlik a szervek vérellátása. A magas vérnyomás kezeléséhez nem minden esetben van szükség gyógyszerekre, gyakran segítenek az életmódbeli változtatások vagy a gyógynövények.

Mérd, méresd rendszeresen vérnyomásodat! Ma már sokféle megbízható vérnyomásmérőt vásárolhatsz a gyógyszertárakban, elérhető áron.

A korábbi ismeretekkel ellentétben, ma emelkedett vérnyomásnak tekintjük a 145/85 Hgmm-t meghaladó értékeket. Fordulj orvoshoz akkor is, ha csak az egyik érték rendszeresen magasabb!

Fontos a koleszterin- és vérzsírszint ismerete is. A koleszterin fehérjéhez kötött vérzsír. Lehet kártékony, mert lerakódik az érfalban, csökkentve annak rugalmasságát és szűkítve lumenét. Ilyen az LDL-koleszterin. Értéke akkor jó, ha kevesebb, mint 2,6 mmol/l. Ugyanilyen hatású a triglicerid is. A „jó koleszterin”, a HDL csökkenti az érfalba lerakódó koleszterinmennyiséget.

Ha szintje a vérben kevesebb, mint 0,9 mmol/l, nő az érelmeszesedés kockázata!

• betegség
• kezelés
• megelőzés
• tünet
• szívroham
• dohányzás
• halál
• érrendszer
• tünetek és betegségek
• Életmód