5 dolog, amire a nyári hőségben, szívbetegként muszáj figyelni - Nem csak a hidratálás fontos

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőséghullámok megterhelik a szív-érrendszeri betegek szervezetét, és növelik a szívinfarktusok előfordulásának esélyét.

Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az összefüggésekre és a megelőzés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A kulcs a szívbetegek szervezetének alkalmazkodóképessége

Mindenki a saját bőrén érezheti azt - amit az utóbbi évtizedek kutatásai is igazolnak -, hogy az elmúlt tíz-húsz évben egyre többször van Európában is hatalmas hőség, hőhullámok. Ez növeli a szívinfarktusok rizikóját és konkrét számát is. Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve a cukorbetegek és a hiperlipidémiával élők, és mivel ez a két betegség is sokkal gyakoribb az elmúlt években, ez még fogékonyabbá teszi az emberiséget a hőség hatásaira.

Az időjárás és annak egyre szélsőségesebb változásai is stresszt jelentenek a szervezetnek. A megváltozott körülmények, így a jelentős és tartós hőség is viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik. Ennek hatására fokozódik a szimpatikus idegrendszeri aktivitás, tehát emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés.

A szív- és érrendszeri betegek számára pedig jóval nagyobb erőfeszítést jelent ez a fajta a kompenzáció - hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona. Nekik mindenképpen óvatosnak kell lenniük, ha kimerültséget, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalnak, illetve, ha eleve szívbillentyű-problémával élnek, megfigyelhetik, hogy fokozódik-e az ödémahajlam, a nehézlégzés, és ha igen, keressék fel a kardiológust!

Mit lehet tenni?

Fényvédelem és a túlhevülés elkerülése

Nyáron nem csak a szívbetegeknek, de mindenkinek fontos a megfelelő faktorszámú napvédő termékek használata. Nekik ugyanakkor még inkább ajánlott széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni, valamint könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözéket választani, ami megelőzheti a túlhevülést. Ezenkívül minél súlyosabb az alapbetegség, minél gyengébb egy szervezet, annál kevésbé ajánlott a legmelegebb órákat, a 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.

Bőséges folyadékfogyasztás

Fontos a rendszeres vízivás, különösen a fizikai aktivitás alatt és után. Ebből a szempontból nemcsak az edzés számít fizikai aktivitásnak, de az olyan könnyű mozgások is, mint a kertészkedés, az otthoni munka és a gyaloglás. Ugyanakkor a kánikulában érdemes kerülni a túl sok koffeines italt és az alkoholt! Mivel az idősebbek kevésbé érzik a szomjúságot, rájuk fokozott figyelmet szükséges fordítani. Óránként érdemes figyelmeztetni őket az ivásra a dehidratáció elkerülése végett.

Elégséges pihenés

A hőség még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az adaptáció. Ezért nekik még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet beiktatni. Ilyenkor érdemes leülni, lehetőség esetén lefeküdni, lezuhanyozni, vagy csak egy hideg borogatást helyezni a tarkóra.

Hőguta esetén mentőt kell hívni!

A hőség okozhat úgynevezett hőkimerültséget, amelynek tünetei a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger, a sötét színű vizelet. Ha ezek tapasztalhatóak, fontos a pihenés és lehetőség szerint a hideg borogatás, a ventilátor használata, a légkondicionált helyiségbe húzódás. A hőguta azonban ennél súlyosabb állapot, így ha valakinél gyors, gyenge pulzus és lélegzés, zavarodottság, kipirult, forró bőr és akár eszméletvesztés tapasztalható, azonnal hívjunk mentőt!

Szívbetegeknek fontos a kardiológiai kontroll

A nagy melegben a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd, és erősebben is izzadunk. Ez természetesen befolyásolja a vízháztartást, és erősen megterhelheti a szívet, megnőhet a szívinfarktus, az ödémák és a trombózis kockázata is - hangsúlyozza Sztancsik doktornő.

A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami miatt esetleg úgy érzik a betegek, hogy szabadon csökkenthetik az adagot, vagy el is hagyhatják az adott szert. Ez azonban orvosi ellenőrzés nélkül veszélyes lehet. Vagyis akár panaszt okoz a kánikula, akár változtatni szeretne a szívbeteg a gyógyszerelésén, a legfontosabb lépés, hogy keresse fel a kardiológust! Kizárólag a kivizsgálás, majd a kontroll lehet az alapja a biztonságnak és a szövődmények kiküszöbölésének.

Ez a két diéta a legártalmasabb a szív- és érrendszerre - Olvass tovább!

Az Amerikai Szív Szövetség (American Heart Association, AHA) tíz napjainkban nagy népszerűségnek örvendő diétát értékelt aszerint, hogy mennyire hasznosak vagy épp károsak a kardiovaszkuláris egészség szempontjából. A két legrosszabb pontszámot kapó étrend itthon is számos rajongót tudhat a magáénak. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• hőség
• szívbetegség
• nyár
• kánikula
• szív- és érrendszeri betegség
• Életmód