Köhögés, sápadtság, nehézlégzés az első tünet: a szívasztma akár szívleálláshoz is vezethet
A légszomj mögött magas vérnyomással, szívelégtelenséggel járó szívasztma is állhat.

sziv-betegseg-legszomj-nehezlegzes
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A légszomj, a légzési nehézségek nem csupán légúti eredetű problémák lehetnek, akár a szív elégtelen működése is okozhatja a panaszokat. A szívasztmának vagy akut formában tüdővizenyőnek nevezett betegség fulladásos rohamokkal és súlyos szövődményekkel járhat.

A szívasztma a szív bal kamrájának működési elégtelensége miatt alakul ki, a betegség esetén a kisvérkör által a tüdőből a nagyvérkör, illetve a test többi része felé szállított vér útja akadályozott. A légzőszervben folyadékgyülem, ödéma keletkezik. 

A szívasztma tünetei

A szíveredetű betegség az asztmához hasonló tüneteket produkál, erről kapta a nevét is. Fennállása esetén jellemző a hosszan tartó, akár nyugalmi helyzetben vagy éjszaka is fellépő nehézlégzés, köhögés, fulladás, de sápadtsággal is járhat, a szívizom oxigénhiánya pedig mellkasi szúrást okozhat. Akut rohamban a levegő után kapkodó, ziháló betegre lehetnek figyelmesek a kívülállók, az erős fulladás azonnali orvosi kezelést igényel.

Míg a valódi, bronchiális asztma a légutak gyulladásából ered, és azok szűkülése okozza a légszomjat, a szívasztmánál a fulladás közvetlen oka az erekben, hajszálerekben felgyülemlő, nehezen távozó vér, a keringés, a tüdőanyagcsere lassulása. A mellkasban, a tüdő léghólyagocskáiban és a hörgőkben pangó folyadék nem engedi tágulni a tüdőt, ez pedig akár életveszélyes szövődményekhez, felülfertőződéshez, és súlyos kardiológiai kórképekhez is vezethet.

A sípoló, szörcsögő légzéssel, köhögéssel kísért szívasztmás rohamok gyakran az éjszaka folyamán lépnek fel, és a panaszok csak felülésre enyhülnek.

A cikk az ajánló után folytatódik

A diagnózis nehézségét az adja, hogy a betegséggel járó nehézlégzés számos tüdőbetegség tünete lehet. A pulmonológus szakorvos felkeresése mellett ezért kardiológiai vizsgálat is javasolt ismétlődő fulladások, megváltozott erőnlét esetén.

Légúti vagy szívasztma?

A szívasztma és a bronchiális asztma között azért is fontos különbséget tenni, mert a kezelési módjuk gyökeresen eltér. A légúti asztmára inhalációs vagy szájon át szedhető gyógyszereket ír elő az orvos, általában béta-2 receptor agonista hörgőtágítókat vagy kortikoszteroid-alapú készítményeket. Ezek szívasztma esetén tovább ronthatják a beteg állapotát is.

A szívasztma kezelése a hátterében álló okoktól függ, szükség lehet a vérnyomás szabályozására, de a szívelégtelenség, a szívbillentyűzavar kezelésére szolgáló gyógyszereket, az ödéma miatt vízhajtókat is írhat az orvos, továbbá életmódváltás, esetleg műtét lehet szükséges.

Egy korábbi, a BMC Cardiovascular Disease című tudományos lapban publikált kutatás tanúsága szerint a pangásos szívelégtelenségben szenvedő idős betegek egyharmada volt szívasztmában érintett. A kezeletlen tüdővizenyő akut formában légzési elégtelenséggel, keringési problémával, szívleállással is járhat, ezért azonnal orvosi segítségre van szükség.

A szívbetegség tünetei a bőrön

A szív betegségét, illetve a vérkeringési zavarokat, érrendszeri problémákat akár a bőr is megmutathatja különböző foltok, elszíneződések, kinövések formájában. 

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük