A stressz a szívre is veszélyes lehet: 5 vizsgálat, ami életet menthet

A stressz szinte elkerülhetetlen velejárója a 21. századi életformának, azonban most a pandémia negyedik hullámában, a nyári pihenést magunk mögött hagyva, sokaknál még erősebben jelen van.

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa nemcsak arról beszélt, hogy a krónikus stressz közvetlenül is rizikófaktora a szívbetegségeknek, de arról is, miért fontos megvizsgálni a szív-érrendszer állapotát.

Nem csak a káros „stresszoldás” miatt rizikófaktor a stressz

- Sokáig csak azért tartottuk veszélyesnek a stresszt, mert sokan alkoholfogyasztással, dohányzással, stresszevéssel, más függőségekkel próbálták azt oldani, ami nyilvánvalóan növelte a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Ma már tudjuk, hogy a stressz önmagában is kockázati tényezőnek tekinthető kardiológiai szempontból is - ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

- Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a stressz képes beindítani az artériák gyulladásos folyamatát, ami végső soron anginához, stroke-hoz, szívinfarktushoz vezethet. A folyamat természetesen lassú, hosszú évek, évtizedek kezeletlen stressze állhat a végzetes események mögött, mindenesetre a kardiológiai állapotfelmérésnél a stresszt mindenképpen önálló rizikófaktornak kell tekinteni. A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet, és rendszerint több tényező együttes következménye. A nem befolyásolható rizikófaktorok, valamint a befolyásolható tényezők előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás megsokszorozza. Ha mindehhez hozzákapcsoljuk a krónikus stresszt, ami ma már korántsem csupán „menedzserbetegség”, látható, hogy nem nehéz kardiológiai szempontból nagy kockázattal rendelkezni.

Mikor érdemes kardiológiai szűrésen részt venni?

Minél több kockázati tényező van jelen valakinél az alábbiak közül, annál inkább ajánlatos megvizsgáltatnia a szív-érrendszerének állapotát.

• Férfiaknál 45 év feletti életkor, nőknél a menopauza utáni életkor.
• Ha a felmenők közt volt, van szív-érrendszeri betegség.
• Amennyiben magas koleszterinszinttel vagy magasvérnyomás-betegséggel élünk.
• Ha cukorbetegek vagyunk.
• Túlsúly és elhízás esetén.
• Mozgásszegény, ülő életmód mellett.
• Dohányzás, passzív dohányzás esetén.
• Ha krónikus, kezeletlen stressz jellemzi az életünket.
• Bármilyen szívbetegségre utaló tünet, például mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, nehézlégzés, fáradékonyság esetén.

Nagylaborvizsgálat

Ez az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában, amely a szervezet mélyén zajló folyamatokról ad részletes információt.

Kardiológiai vizit

A vizit része a vérnyomás- és pulzusmérés, a szakorvosi manuális vizsgálatok, a szívultrahang, a laborértékek elemzése és az anamnézisfelvétel.

Nyugalmi EKG

Az EKG-vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységéről készít görbéket egy papírszalagra.

Arteriográfos vizsgálat

Az arteriográfia az erek állapotának fájdalmatlan felmérése, amely egy készülékhez kapcsolódó, karra rögzített mandzsettával történik. Az elkészült leletből képet kapunk az érfal állapotáról, tehát kiderül, hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e.

Ezenkívül tájékozódhatunk arról, mennyire rugalmas vagy merev a főütőér, és hogyan dolgozik a szív.

Szívfrekvencia-variabilitás mérése

A gyors, fájdalommentes felmérés során a szív válaszkészségét vizsgálják, amivel a körülményekre, azok változásaira reagál. Az eredmény sokat elárul az általános egészségi állapotról, fizikai és pszichés terhelhetőségről és stressztűrő képességről.

8 egészséges étel paradicsomból, ami óvja a szívet és az ereket

A paradicsom sokak kedvence, ami változatos módokon készíthető el. A méltán népszerű mediterrán diétában is fontos szerephez jut, de a magyar konyhában is gyakori alapanyag.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.) 

• szívbetegség
• kardiológia
• stressz
• szív
• szövődmény
• stroke
• érrendszer
• Életmód