Mikroműanyagok kerülhetnek a szervezetbe a rágózással: meglepő veszélyre figyelmeztet a szakember

Sokan nem tudják, hogy a rágógumik is műanyag alapúak, ezért fogyasztásuk során már néhány perc alatt jelentős mennyiségű, akár több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, melyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.

Bár jelenleg nem ismert, hogy ez egészségügyi kockázatot jelentene, azért fontos a mértékletesség – fogalmazott Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.

Mikroműanyagok a rágógumiban

A legtöbb, ma forgalomban lévő rágógumi már nem természetes növényi gyantából, hanem úgynevezett élelmiszeripari polimerekből áll, hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem közleménye.

Az élelmiszeripari polimerek teszik lehetővé, hogy a rágók hosszú ideig megőrizzék rugalmasságukat, állagukat és ízüket. A probléma csak annyi, hogy ezek az anyagok ugyanúgy viselkednek, mint más műanyagok: idővel apró részecskékre töredezhetnek.

A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe – emeli ki Pilling Róbert.

A Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója hozzáteszi: azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom (bélflóra) változásaival vagy más biológiai hatásokkal, ezek azonban még nem bizonyítottak.

A legújabb tudományos kutatások szerint a rágógumi a jelentősebb, eddig kevésbé figyelembe vett mikroműanyag-források között szerepel, nem ezek jelentik a legnagyobb terhelést az emberi szervezet számára. Az apró részecskék ugyanis ma már gyakorlatilag mindenütt megtalálhatók: a vizekben, a levegőben, a talajban, valamint számos olyan termékben is – például palackozott italok, műanyag csomagolások – melyekkel nap mint nap kapcsolatba kerülünk.

A szakértő szerint a tudatosság a legfontosabb. A rágógumi nem nélkülözhetetlen része az étrendnek, ezért érdemes átgondolni a rendszeres fogyasztását. Bár ismert előnyei vannak – például fokozza a nyáltermelést és hozzájárulhat a szájhigiénéhez –, ezek a hatások megfelelő fogápolással is elérhetők. Ráadásul a környezettudatos választások már az otthoni szájápolás során is megvalósíthatók, amint erről a Semmelweis Egyetem kutatói korábban beszámoltak.

A mikroműanyag-bevitel csökkentéséért más területeken is sokat lehet tenni. Ilyen például a műanyag csomagolású élelmiszerek visszafogottabb használata vagy épp a palackozott italok helyett a vezetékes víz előnyben részesítése. De ide tartoznak a természetes növényi gyanta alapú rágógumik is. Ezek azonban jelenleg inkább rétegterméknek számítanak, és a hagyományos rágógumikhoz képest eltérő ízélményt, illetve állagot nyújthatnak.

Az alkalmi rágógumizás miatt nincs ok az aggodalomra, ugyanakkor a mértékletesség és a tudatos fogyasztói döntések hosszú távon segíthetnek a mikroműanyag-terhelés csökkentésében.

Képek: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• mikroműanyag
• rágógumi
• veszélyes
• figyelmeztetés
• Életmód