A leggyorsabban kialakuló nőgyógyászati daganat: „Mire észleljük, a 70%-a előrehaladott állapotban van”

A petefészekrák világszerte a harmadik leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedés, melynek május 8-án van a világnapja. A betegség kockázata az életkorral, a családi kórelőzménnyel és az emlőrákra hajlamosító génmutációval együtt növekszik. Az előrehaladott stádiumban lévő betegek életkilátásai a megfelelő helyen végzett  műtéttel jelentősen javulnak.

Dr. Krasznai Zoárd PhD Med.habil. a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (DEKK) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Igazgatója, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának (MNOT) elnöke a Femina exkluzív interjúban arról is beszélt, hogy milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy a magyarországi betegek túlélési esélyei növekedjenek. 

 A petefészekrák világnapja

A petefészekrák hazánkban a második leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedés. Évente körülbelül 1200-1400 új esetet regisztrálnak és mintegy 700 nő hal meg ebben a betegségben. A magas halálozási szám egyik oka az, hogy a betegségnek a korai stádiumban nincsenek jellegzetes tünetei, a később kialakuló tünetek, mint a puffadás, a teltségérzés, a gyakori vizelési inger, a hátfájás, a váratlan súlyváltozás, a hasi diszkomfort vagy a tartós fáradtság pedig nem specifikusak. 

A statisztikák szerint a betegek 70%-ánál már csak előrehaladott stádiumban derül fény a petefészekrákra. Miért ennyire "rejtőzködő" ez a betegség?

- A petefészekrák olyan helyen helyezkedik el a hasüregben, ahol nem nyom szerveket, nem fog korai tüneteket adni, van elég hely ahhoz, hogy nőni tudjon. Ez ugyanis egy viszonylag gyorsan növő betegség és mivel a petefészkek szabadon helyezkednek el a hasüregben, ahogy a daganat szóródni tud.

Ezért nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon jellemző, hogy

mire észleljük a betegséget, a 70%-a már előrehaladott állapotban van: áttéteket adott a hasüreg különböző részeiben.

Tehát ez a magas arány a betegség természetéből, a petefészek elhelyezkedéséből és a petefészekrák agresszív voltából kifolyólag alakul így.

Az ultrahangos vizsgálat képes-e szűrni a petefészekrákot, és ha igen, akkor miért nem végzik el ezt is a méhnyakrák szűrésekor?

- A probléma az, hogy ez egy nagyon gyorsan növő betegség. A méhnyakrákot azért lehet észrevenni szűréssel, mert hosszú ideig van detektálható preklinikai állapotban – tehát amikor már a betegség kimutatható, de még nem okoz semmilyen tünetet. Sok idő, akár 10 év is eltelik, mire a HPV fertőzés vagy a citológiai eltérés után a méhnyakrák kialakul.

A petefészekrák esetében ez hónapokban mérhető.

- Ha valaki szűrésre jön, és látjuk, hogy negatív a szűrés eredménye, lehet, hogy 3 hónap múlva kialakul egy olyan betegség, ami korábban még nem látszott.  Általánosságban elmondható, hogy a betegség gyorsabban nő, mint amennyire szűrni lehetne.

A műtét az egyetlen útja a betegség kezelésének, vagy van más rutin kezelés is már?

- A műtét a legfontosabb útja a betegség kezelésének. Ez azért van így, mert a petefészekrákot nagyon radikálisan kell operálni – azért, mert mint említettem, szétszóródik az egész hasüregben.

- A műtét nagyon kiterjedt, és nagyon magas sebészi kvalitásokat, nemcsak műtői kapacitást, hanem intenzív osztályos és egyéb hátteret igénylő műtét. Ezt a műtétet speciális nőgyógyász daganatsebészek végzik, mert sokszor olyan anatómiai képleteknél kell operálni, ami nem rutin nőgyógyászati jártasságot igényel. 

Annál a műtétnél, ahol sikerül minden szemmel látható tumort kivenni, a betegek túlélése sokszorosan jobb, 

mint ahol akár néhány centiméteres vagy akár milliméteres darabok is maradnak a hasban.

Tehát ezt a betegséget mindenhol a világon, ahol eredményeket értek el, a lehető legnagyobb radikalitással kell operálni, úgy, hogy ne maradjon szemmel láthatóan semmilyen tumorszövet a hasban. Ezt onkológiai centrumokban lehet megtenni, mert ott van hozzá egyrészt sebészi tudás, kellő gyakorlat és kellő mennyiségű műtét évente, másrészt olyan háttértámogatás a társszakmák részéről, ami elengedhetetlen.

Jelenleg Magyarországon a betegek hány százaléka jut el ténylegesen ezekbe a kiemelt centrumokba? Mi az akadálya annak, hogy mindenki ott kapjon ellátást?

- Magyarországon 700 körüli előrehaladott petefészekrákos beteg kerül felismerésre évente, és ebből centrumokba szerintem körülbelül a harmada jut el. Ennek több oka is van.

A betegséget lehet operálni rögtön a betegség kezdetekor, tehát amikor felfedezzük: ez a primer tumorredukciós műtét, melyet utána előrehaladott betegségnél mindig kemoterápia követ. Lehet operálni úgy is, hogy a beteg először kemoterápiát kap, majd utána történik a műtét, és ez után megint kap kemoterápiát. 

A betegség sokszor annyira kiterjedt, hogy meg kell ítélni, hogy lehet-e vajon teljes tumorredukciót kivitelezni, ami a mai tudásunk szerinta legkedvezőbb. Ha lehet, akkor primer műtéttel érdemes operálni. Nagyon fontos, hogy ez a döntés is már egy ilyen centrumban történjen – ami sajnos Magyarországon sokszor nem így van.

Ha úgy ítéli meg az adott onkológiai ellátó, amiről mindig egy onkoteam dönt – tehát egy olyan csapat, amiben több különböző szakmából jelen lévő orvos vesz részt –, hogy ezt a beteget nem lehet tumormentesre megoperálni, akkor megkezdik az úgynevezett neoadjuváns kemoterápiát, és utána, ha reagál a beteg erre a terápiára, akkor másodlagosan is fel kellene, hogy merüljön, hogy centrumban történjen a műtét.

A probléma az, hogy a felfedezésekor, ha a betegség nagyon kiterjedt nincs ideje bizonyos helyekről eljutni egy centrumba, mert záros határidőn belül kell a vizsgálatokat lefolytatni, és gyorsan műtétre kell vinni, hiszen egy viszonylag gyorsan növő betegségről van szó. Sajnos olyan is előfordul, hogy a beteget azért nem centrumban operálják meg, mert a betegnek nagyobb a bizalma az eddigi általános nőgyógyászati ellátást végző orvosában. 

Hogy hol érdemes egy ilyen beteget operálni, arra kiváló nemzetközi irányelvek vannak, amik azt mondják:

a legjobb az lenne, ha olyan helyen operálnák a beteget, ahol minimum 50 de inkább 100 ilyen műtét van évente,  

és a betegeknek legalább a felében el kell érni a műtétek végén a teljes tumormentességet. Magyarországon nagyon kevés ilyen kórházban, talán 3-4, ahol ilyen nagyságrendben és minőségben végzik a műtéteket.

Sok beteg kerül olyan helyen műtétre, ahol kevesebb ilyen műtétet végeznek évente. Erre megoldást jelenthetne, ha lenne egy olyan centralizáció, hogy a betegség felfedezésekor rögtön átirányítják az előrehaladott, potenciálisan operálható beteget egy olyan központba, ahol nagy gyakorlattal rendelkeznek. Ezt a centralizációt az érintett szakmai szervezet, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társasága is egyértelműen támogatja. 

Milyen gyors ennek a lefutása?

- A petefészekrák előrehaladott állapotban kerül felismerésre: a betegnek kifejezett tünetei vannak, puffad a hasa. Minden daganatos betegnél hazánkban, ha felmerül a daganatos betegség gyanúja, akkor 2 héten belül megtörténnek a képalkotó vizsgálatok, mert erre törvény van. Ezután visszamegy a beteg az orvosához, aki felterjeszti az onkológiai bizottsági ülésre, hogy a döntés megszülessen. 

Ez jó esetben akár 4 hét, mire az első döntés megszületik, és még utána kellene a betegnek egy műtéti időpontot kapni az adott centrumban. Ha nem optimális menetben történik mindez, hogy már a legelején elkezdik ezt a centrumot keresni, akkor ki lehet csúszni az időből, és a beteg állapota gyakorlatilag heteken belül rosszabb lesz. 

Ideálisan esetben ezt a betegséget a felfedezéstől számítva a kivizsgálással és onko- team döntéssel együtt 4-6 héten belül meg kellene operálni egy centrumban.

Mekkora szerepe van a genetikának ennél a rákbetegségnél?

- Ez egy olyan daganat, ahol a genetikának kifejezett szerepe van. A betegek egy része – igaz, hogy kisebb része, de nagyon fontos része – olyan örökletes mutációval rendelkezik (BRCA-mutáció), ami az emlőrákra és petefészekrákra, meg a családi halmozódásra hajlamosít. Ezeknél a betegeknél a gyermekeik örökölhetik a hajlamot.

A daganatok egy másik részében szintén van genetikai hiba, de az magában a tumorban következik be újonnan (szomatikus genetikai hiba), vagy egyéb DNS-javító enzimek hibája. Tehát összességében a petefészekrákos esetek felében van valamilyen – öröklött vagy újonnan keletkező – genetikai hiba.

Ezek azért nagyon lényeges esetek, mert ezek a petefészekrákos betegek sokkal jobban fognak reagálni a kemoterápiára, és létezik számunkra egy olyan fenntartó gyógyszer, amit a kemoterápiás kezelés után szájon át lehet szedni: egy kétéves fenntartó kezelés, amivel jelentősen csökkenthető annak az esélye, hogy kiújuljon a betegség.

Kiknél végzik el ma Magyarországon a genetikai szűrést? Ha valakinek a családjában halmozottan fordult elő emlő- vagy petefészekrák, milyen protokoll szerint indulhat el a kivizsgálás felé?

- A genetikai törvényben meghatározott kereteken belül van lehetőség genetikai szűrésre.

Ha igazolódik a BRCA-mutációról, akkor meg kell nézni, hogy ez az örökletes vonalhoz tartozik-e. 

Ha az örökletes vonalhoz tartozik, akkor a beteget az onkoteam a klinikai genetikai szakrendelésre küldi, ahol felderítik egyrészt a családfát, másrészt a hozzátartozókat is megvizsgálják, hogy náluk van-e ilyen gén. Ha a családban korábban halmozódtak a betegségek, akkor kérhet valaki ilyen vizsgálatot úgy, hogy semmilyen daganatos betegsége nincs.

Van-e lehetőség megelőző műtétekre?

- Tudjuk azt, hogy a petefészekrák sokszor a petevezeték daganatából indul. Ha például a betegnél ismert a BRCA mutáció, és kivesszük a petefészkeit és a petevezetőket (tipikusan 40 éves kor körül érdemes), akkor jelentősen csökkenthető az esélye annak, hogy ilyen daganat alakuljon ki.

A világon nagyon sok ilyen megelőző műtétet végeznek, amióta ismert ennek a genetikai hibának a petefészekrákkal való összefüggése, mi is jelentős számban végzünk ilyen műtéteket centrumként.

Ezeket laparoszkópos műtétekkel lehet csinálni, tehát pici metszésekből, egy félórás műtéttel, tulajdonképpen egynapos sebészeti módszerrel is megoldható.

Mi az a legfontosabb üzenet, amit az érintett nőknek és családtagjaiknak mondana, akik most szembesülnek a diagnózissal?

- Az én üzenetem az lenne, hogy ha valakinél előrehaladott a betegség, akkor ne féljen elmenni egy centrumba, ne féljen másodvéleményt kérni egy centrumban. Minden irányelv és minden tudományos adat azt mutatja, hogy sokkal jobbak a betegek túlélési esélyei, ha a műtétet egy olyan orvos végzi, aki nagyon jártas az ilyen műtétek elvégzésében, egy olyan helyen, ahol ehhez megfelelő a támogatás.

Ha példákat is kell mondani az egyetemi centrumok, az Országos Onkológiai Intézet, illetve a nyíregyházi Jósa András Kórház olyan petefészekrák-centrumok, ahol biztos, hogy fogadják és szakszerűen ellátják ezeket a betegeket.

Fotók: Getty Images Hungary

• petefészekrák
• rák
• daganat
• exkluzív
• interjú
• Életmód