Pár év, és 60 ezer magyart érint majd a betegség: ismerd meg a Parkinson-kór 4 legfőbb tünetét
A betegeket leginkább a mozgással járó problémák viselik meg.

parkinson
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

James Parkinson angol orvos és természettudós épp kétszáz évvel ezelőtt, 1817-ben írta le először a betegség tünetegyüttesét. 1690-ben egy magyar orvos, Pápai Pariz Ferenc is írt a remegés, meglassultság, izommerevség és testtartási instabilitás kombinációjából álló kóros állapotról.

Ma Magyarországon körülbelül 30 ezer ember él Parkinson-kórral, ám 2030-ra a betegszám megkétszereződésével kell számolni. A DELTA Magyar Parkinson Egyesület erre hívja fel a figyelmet.

Egyre nő a Parkinson-kóros betegek száma

Európában majdnem 1,4 millió egyént érint ez a betegség, és 2030-ra a betegszám megkétszereződésével számolnak a szakértők. A Parkinson-kór a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Rendkívül nagy tehát a betegség egészségügyi, valamint szociális és társadalmi jelentősége. A Parkinson-kór kezelése egyedi megközelítést igényel, hiszen a kórkép nagyon változatos tüneteket okoz.

A mozgásproblémák a legrosszabbak

A betegség előrehaladott szakaszában a betegeket leginkább az teszi próbára, hogy kiszámíthatatlan a mozgásuk, nem tudják tervezni napjaikat, és egyre inkább segítségre szorulnak. Kommunikációs készségük, beszédük és írásuk romlik. Az általános vélekedéssel ellentétben a Parkinson-kór nem kizárólag az idős kor betegsége, egyre több a fiatalkorban diagnosztizált beteg is. Míg a fiatalkorban kezdődő megbetegedés gyakorta a munkahely elvesztésével és komoly stigmatizációval jár, idősebb korban az önellátó képesség elvesztése a legfájóbb probléma, amivel a betegeknek és családjuknak szembesülnie kell.

Milyen volt a régi egészségügy? Ma már azért valamivel biztatóbb a helyzet. Nézd meg galériánkat!

Így válik a Parkinson-kór a család betegségévé, egyben gyakran elviselhetetlen szociális teherré. Vannak műszeres terápiák, melyek segíthetnek az önellátó képesség visszanyerésében, esetleg a munkahely megtartásában. Ezek hazánkban is hozzáférhetőek.

A történelem több ismert Parkinson-kóros beteget is felvonultat. János Pál Pápa, Salvador Dalí, Muhammad Ali, Michael J. Fox, Robin Williams és Kertész Imre is a betegek közé tartozik.

A DELTA Magyar Parkinson Egyesület, az European Parkinson's Disease Association - EPDA - tagjaként azért küzd, hogy a Parkinson-betegek teljes életet élhessenek hazánkban is. Az EPDA több tíz éves erőfeszítését megkoronázta az, hogy 2016. február 18-án az Európa Parlament napirendre tűzte a Parkinson-kórral élők helyzetét.

Ezt is szeretjük