Miért van egyre több pajzsmirigybeteg? 6 ok, ami miatt könnyen kialakulhat a betegség

A kételkedők joggal vetik fel, hogy ez csupán látszat, hiszen a jobb diagnosztikus módszerek miatt érződik az, hogy a betegség terjedne. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy a pajzsmirigybetegek számának növekedése nem magyarázható kizárólag a pontosabb orvosi diagnosztikus módszerekkel.

Ha nem is kizárólag a TSH-érték alapján állapítható meg a betegség fennállása, a betegek száma még így is 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladja az 50 milliót. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa a kedvezőtlen jelenség lehetséges okairól beszélt.

Mi okozza a betegek számának ilyen mértékű növekedését?

Nyilvánvaló, hogy több tényező együttesen tehető felelőssé. Az örökletes tényezőket szokták gyakran emlegetni, de a betegségre hajlamosító gének száma nem növekedett lényegesen. A betegség megjelenésében valójában döntő szerepet játszanak a környezeti faktorok. Ezek közül az alábbi hat a legfontosabb.

1. Kémiai anyagok, mérgező, toxikus vegyületek

Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC - endocrine disrupter chemicals - anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottak az emberek a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartási-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton az emberre leselkedő ártalmak felett. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg. Az EDC anyagok hatására jelentősen növekszik az autoimmun betegek, így a pajzsmirigybetegek száma is. Az EDC anyagok közül a legfontosabbak a következők:

• Biszfenol-A és hasonló fenolok,
• PCB - poliklórozott-bifenilek - vegyületcsoport,
• égéstermékek - ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környékén is kimutathatók,
• égetéskor felszabaduló melléktermékek - dioxinok,
• rovarirtók - peszticidek,
• gyógyszerek - például Cordarone, Amiodaron,
• fémek és fémtartalmú vegyületek,
• természetes anyagok - fitoösztrogének - szója.

2. Jód túlzott bevitele

Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, mely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését, osztódásra stimulálja a sejteket, és ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással - a só jódozásával és jódtabletta bevitelével - minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű.

Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus, és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű  -autoimmun eredetű - betegségeké viszont emelkedett. Tehát a túl sok jód fogyasztása is pajzsmirigybetegségekhez vezethet. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele - főleg túlzott formában! - káros lehet.

3. Radioaktív sugárzás

Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktív károsodása 1986-ban Csernobilban történt. Az erőmű felrobbanása miatt százezrek károsodtak, és több ezren haltak meg, illetve szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek közt nőtt meg a pajzsmirigyrákos betegek száma. A 2011-es, Fukushimában megtörtént erőmű-katasztrófa is szörnyű volt, de méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb az előbbinél. Viszonylag kevésbé ismert az, hogy a túl sok röntgenvizsgálat is fokozott veszélyt jelent. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, a gyakran és sokszor ismételten vizsgált egyének közt gyakoribb a pajzsmirigybetegség.

4. Fertőzések

Nem új kutatási eredmény, de az utóbb években bizonyították, hogy egyes, egyre elterjedtebb vírusok - Epstein-Barr, Humán Herpes vírus, Coxsackie vírusok -, továbbá bizonyos baktériumok a betegség kiváltásában fontos szerepet töltenek be. Ki kell emelni a Yersinia enterocolitica baktériumot, mely fertőzés - rendszerint hasmenést okoz - után a Hashimoto thyreoiditis 14-szer gyakoribb. Ma már a pontos mechanizmusról is egyre többet lehet tudni. A lényeg az, hogy ezek a fertőzések látszólag nyom nélkül gyógyulnak, de néhány hónap múlva, főleg aktiváló környezeti tényezők hatására elkezdődik, majd továbbterjed a betegség. Ezek az úgynevezett második betegség kategóriába tartoznak.

Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, mely torokgyulladás - Streptoccosus fertőzés - után alakult ki. A betegség valóban magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járt, azonban az egy-két héten belül megfelelő kezeléssel gyógyult. A fertőzés azonban elindított egy olyan autoimmun folyamatot, mely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. A fentebb említett kórokozók ehhez hasonló módon képesek hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket kiváltani. Ezek a tünetek elmúlnak, látszólag a beteg teljesen gyógyult, és néhány hónap múlva már a pajzsmirigybetegség jellemző tüneteit lehet rajta felismeri.

5. Dohányzás

Nagyon sok káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bizonyították, hogy növeli a strúmát, fokozza és súlyosbítja a gyulladást, a Basedow-kóros betegekben pedig jelentős mértékben segíti elő a súlyos szemtünetek kialakulását és romlását.

6. Stressz

Életünk velejárói azok a lelki folyamatok, melyek a stressz fogalomkörébe sorolandók, jóllehet, a stressz az eredeti orvosi értelmezésben nem mindig káros fogalom. A hétköznapi életben azonban a lelki kimerültséggel, frusztrációval azonos, melynek során nagy mennyiségben szabadulnak fel stresszhormonok, és indítják el azokat a kóros immunológiai folyamatokat, melyek betegségekhez vezethetnek. Ma már azt is lehet tudni, hogy a stressz hatására úgynevezett stresszfehérjék képződnek, melyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet. A stresszt az alábbi tünetekről ismerhetjük fel: nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, hízás, álmatlanság, a koncentrálóképesség csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban és szájszáradás is jelentkezhet.

Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

- A prevenciónak több szintje van. Társadalmi szinten fontos a környezet, az élelmiszerek és a víz védelme. A környezettudatos nevelés, programok az óvodában, iskolában, munkahelyen. Egyéni szinten ismerni kell(ene) a családban előforduló, örökletes betegségeket, és ilyenkor különösen odafigyelni a megelőzésre - gyakran a gyermek megbetegedésekor észlelik, hogy az édesanyjának is pajzsmirigygyulladása, göbje van. Fontos a tudatos étkezés, a kémiai ártalmak minimálisra csökkentése, a gyógyszerek szedésekor azok esetleges mellékhatásaira is figyelni kell, a fertőzésekkel szemben be kell tartani a higiénés rendszabályokat - árulta el a szakember.

Ételek pajzsmirigybetegeknek

A pajzsmirigy betegsége ellen és a hormontermelés helyreállításáért életmódváltással is sokat lehet tenni.

Képek: Getty Images Hungary.

• pajzsmirigy
• pajzsmirigy alulműködés
• pajzsmirigy túlműködés
• hormonális zavar
• Életmód