Mi számít magas vérnyomásnak? Nem mindig reális a 120/80-as célérték

Aki szembesül a magasvérnyomás-betegség diagnózisával, annyit biztosan hallott már, hogy a 120/80 Hgmm számít optimális vérnyomásnak. De vajon minden érték, ami ennél némileg magasabb, az elfogadhatatlan? Mitől függ, kinél mennyi a célérték? Dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza, magasvérnyomás-specialista beszélt a legfontosabb tudnivalókról. 

Mennyi a normális vérnyomás és pulzus?

Az alapvető kiindulópont, hogy a 120/80 Hgmm és az ez alatti érték tekinthető normál vérnyomásnak az aktuális iránymutatások szerint. Enyhén emelkedett vérnyomásról beszélnek a hivatalos ajánlások, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm, de minden esetben 140/90 Hgmm alatt marad. 

Ha többszöri mérés alkalmával is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomásértéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen orvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények - például szívinfarktus, stroke, szívelégtelenség - megelőzése miatt.

Nem mindig reális a 120/80-as célérték

Arról a kérdésről, hogy mennyi a kívánatos vérnyomásérték, folyamatosan egyeztetnek a kardiológusok és más szakorvosok. Jelenleg a legelfogadottabb álláspont szerint elsődleges cél a 140/90 Hgmm alatti érték elérése, de ez változhat a beteg egyéni állapotának, tűrőképességének függvényében.

Egy idősebb, más alapbetegségekkel is rendelkező, elhízással küzdő betegnél például nem lenne reális a 120/80 Hgmm célérték, de ha sikerül 140/90 alatt maradni, az már megvalósítható célnak tekinthető. Vagyis a keret adott, de a terápiát mindig az adott betegre kell szabni. A legújabb szakmai állásfoglalások a rugalmas módszert tartják ma legjobbnak a terápia megtervezésében. Ennek megtervezésében és kivitelezésében a 24 órás vérnyomásmérés is nagy segítséget jelent.

Petróczy doktornő szerint ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy nem csak a kiugróan magas értékek igényelhetnek kezelést, ugyanis van néhány olyan állapot, amikor a kismértékben emelkedett értékeket is érdemes csökkenteni. Ezek az alábbiak:

• szív-, ér-, agyi szövődmény fennállása esetében, ha ezek a hypertonia következményei,
• diabétesz, 
• vesekárosodás,
• nőknél a menopauza utáni időszak, 
• örökletes magas vérnyomás és annak szövődményei.

A beteg együttműködése, életmódja döntő jelentőségű 

A magas vérnyomás gyógyszeres kezelésének fő célja, hogy úgy csökkentse az értékeket, hogy a lehető legkevésbé befolyásolja a mindennapi tevékenységet, és a lehető legkevesebb mellékhatást okozza - korábban írtunk természetes vérnyomáscsökkentőkről. Mivel a sürgősségi állapotoktól eltekintve a drasztikus vérnyomáscsökkentő módszerek kerülendők, ezért az esetek többségében kis dózisú szerekkel, lehetőség szerint egy gyógyszerrel indul a kezelés, miután az életmódbeli változtatások esetleg nem voltak elégségesek. 

A gyógyszerek kombinálása a kontrollokon mért értékek, vizsgálatok és a beteg személyes tapasztalatai alapján merülhet fel, egy-egy újabb szer hozzáadásával. Természetesen ilyenkor figyelembe kell venni a gyógyszerek egymásra gyakorolt hatását, és együttes szedésük esetén pontosan kell beállítani minden egyes szer dózisát.

- A magas vérnyomás kezelésében éppen a folyamat időtartama és bonyolultsága miatt nagyon fontos az orvos-beteg együttműködés. Olyan jelentéktelennek vélt dolgok is befolyásolhatják az eredményt, mint a gyógyszerek bevételének időpontja. Éppen ezért kell ilyen részletekbe menően kidolgoznunk a kezelést. Az érintetteknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy az életmódjuk döntően befolyásolja az állapotukat, ezért fontos betartaniuk az egészséges életmód szabályait, még gyógyszerszedés mellett is - hangsúlyozza dr. Petróczy Natália, a KardioKözpont belgyógyásza, magasvérnyomás-specialista.

A kezelés célja nem csupán a vérnyomás beállítása, de a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása - itt olvashatsz a magas vérnyomás legsúlyosabb szövődményeiről. Ezért a kontrollok során nemcsak a vérnyomást mérik meg újra és újra, de rendszeresen szükség van laborvizsgálatokra, a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorainak ellenőrzésére és az életmód felülvizsgálatára is. Az alapállapottól és a kezelés beállításának fázisától függően évente 2-4 felülvizsgálatra lehet szükség, súlyosabb esetben akár havonta is hasznos lehet az ellenőrzés.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• magas vérnyomás
• alacsony vérnyomás
• szövődmény
• vérnyomásmérés
• kardiológus
• pulzus
• Életmód