Kiderült, mik a koronavírus hosszú távú szövődményei: a szívre a legveszélyesebb

A koronavírus-fertőzés hosszú távú hatásai mostanában válnak ismertté, hiszen immár a második hullámban is sokan felépültek úgy, hogy bizonyos tüneteik még mindig jelen vannak.

A COVID-19-fertőzés hosszú távú következményeivel egyre több kutatás foglalkozik, hiszen azok most váltak érzékelhetővé. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa a nemzetközi kutatási eredményekről és a kivizsgálás szükségességének okairól beszélt.

Hónapokig maradhat a kimerültség, az ízületi és mellkasi fájdalom

Már júliusban megjelent a JAMA című szaklapban egy kisebb olasz tanulmány, amely szerint a kórházban kezelt és kigyógyult betegek 87%-ának még két hónap múlva is volt legalább egy tünete. A Center for Disease Control and Prevention, röviden CDC nevű szervezet júliusban a nem kórházban kezelt koronavírusos betegek 35%-áról állapította meg, hogy két-három hét múlva sem állt vissza teljesen az egészségük.

A CDC novemberben tovább frissítette a tudástárát, és kutatásait kiterjesztette hosszú távú hatások megfigyelésére. Az nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus számos szerv munkájára hatással van a tüdőn kívül is, éppen ezért a fertőzés többféle módon érintheti a szervezetet. Miközben a legtöbb beteg felépülése után vissza tud térni a normál életviteléhez és egészségi állapotához, néhányan hetekkel, sőt hónapokkal később is küzdenek bizonyos nehézségekkel. Ez még azokkal is előfordulhat, akik egyébként enyhe tünetekkel voltak túl a betegség akut szakaszán. A CDC összegyűjtötte a leggyakrabban jelentett hosszú távú tüneteket:

• kimerültség,
• légszomj,
• köhögés,
• ízületi fájdalom,
• mellkasi fájdalom.

További, ám ritkábban fennmaradó panaszok lehetnek még:

• koncentrációs nehézségek, 
• depresszió,
• izomfájdalom,
• fejfájás,
• fel-felszökő láz,
• erős szívdobogásérzés.

Szervi problémák is jelentkezhetnek

- Mára az is kiderült, hogy a koronavírus bizonyos esetekben komolyabb szövődményekkel is járhat, igaz, szerencsére csak ritkábban. Ugyanakkor komolyan kell venni a panaszokat, hiszen előfordulhat, hogy tüdőfunkciós probléma, akut vesebetegség, alvászavarok, komoly hangulatzavarok jelentkeznek, a szív- és érrendszert pedig leginkább a szívizomgyulladás fenyegeti. Hogy ez milyen arányban fordul elő, azt még nem tudjuk, ezt természetesen folyamatosan elemezni és értékelni kell a kutatóknak - hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

- Mindenesetre komolyan kell venni, ha valaki a fertőzés akut szakaszában vagy akár hetekkel, hónapokkal később nem múló kimerültséget, légzési nehézséget, mellkasi fájdalmat tapasztal, vagy ha ödémák jelennek meg a testén. A tudósok úgy vélik, a COVID-19 két módon is hatással lehet a szívre. Közvetlenül szívizomgyulladást okozhat, és fokozhatja a vérrögök kialakulásának esélyét, közvetetten pedig ronthatja a szív-érrendszeri betegségek állapotát. Tehát a szívbetegeknek, illetve azoknak, akiknek nem múlnak a fent említett tünetei, ajánlott részt venniük egy COVID utáni kivizsgáláson. Ez a fajta elővigyázatosság tünetmentesen is hasznos lehet a sportolóknak, illetve bárkinek, aki biztonságosan szeretné folytatni a korábbi aktív életét.

Szokatlan esküvői képek 2020-ból: a koronavírus mindent elsöpört a régi romantikából

Akik nem szerették volna elnapolni házasságkötésüket, azoknak a másik védelme miatt alkalmazkodniuk kellett a helyzet adta lehetőségekhez.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• koronavírus
• egészség
• gyógyulás
• szövődmény
• kutatások
• Életmód