Munkahelyi stressz okozta megbetegedések

Mi a stressz?

A stressz eredetileg Selye János nevéhez fűződik, ő fogalmazta meg ugyanis először: a stressz nem más, mint a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.

A stressz természetesen nem feltétlenül rossz, hiszen lehet ösztönző hatású, amitől megnövekszik életkedved, munkabírásod, és jó hangulatúvá válsz. Ilyen lehet például egy gyerek születése vagy valakinek az esküvője.

A negatív stressz viszont hosszútávon kifejezetten egészségtelen, negatívan befolyásolja a hangulatod, feszülten tartja minden idegszáladat, romlik tőle koncentrációs képességed, esetleg alvászavarral küzdesz tőle. Nagyban hozzájárul a gyomorfekély kialakulásához, az agyvérzéshez vagy a szívrohamhoz is.

A munkahelyi stressz

A munkahelyi stressz a huszadik és huszonegyedik század betegsége, mely egyre nagyobb számban szedi áldozatait. Ennek okai legfőképp a telített munkaerőpiac, a növekvő elvárások, a túlképzettség, a létbizonytalanság és az időhiány. Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy csak a munkának élnek. A legutóbbi felmérés szerint azonban ezeken az okokon belül is konkretizálódott az a terület, mely legnagyobb mértékben növeli a dolgozókban állandósult stresszt. Ez pedig nem más, mint szerepstressz.

A szerepstressz

Létezik egy pszichológiai irányzat – interakcionalizmus – mely azt vallja, hogy a negatív munkahelyi stressz leginkább abból adódik, hogy ha hiányzik az összeillés: a szükségletek, a vágyak, az elvárások, az egyéni környezet és a munka között.

A legnagyobb stressz-faktor, ha a munkavállaló számára a feladatok száma túlzott, vagy a feladat jellege és tartalma nem illeszkedik szaktudásához – ez akkor is fennáll, ha a dolgozó túlképzettnek ítéli meg saját magát a feladathoz. De ugyanez jellemző akkor is, ha a munkakörnyezet nem illik a dolgozó személyiségéhez. Túl zajos neki, vagy éppen túl csöndes, ha nincsenek körülötte kollégák, pedig alapvetően társas típus, vagy ha túl hideg vagy éppen túl meleg van az irodában, ahol dolgozni kényszerül.

A szerepstressz azonban nem csak ezekre a tényezőkre terjed ki. Lényegesen befolyásolja a kétértelműség is, ha bizonyos tényezők nem kerülnek soha tisztázásra, és a dolgozó bizonytalannak érzi magát. Ilyen például a tisztázatlan felelősség és munkaterület, valamint a világos célok hiánya.

Vannak olyan emberek, akik nem tudnak úgy dolgozni, ha nincs pontos titulusuk, mert nem képesek elhelyezni magukat a rendszerben, és elveszítik munkahelyi identitásukat. Mások ezzel ellentétben nem szeretik, ha beskatulyázzák őket, és személyük helyett csak egy munkakör jelenti létezésüket.

Hova vezet?

Az előbbiekben felsorolt egészségügyi károsodásokon kívül a munkahelyi stressznek van még egy igen fontos következménye, melyre nagyon sokan nem gondolnak. Ez pedig nem más, mint a kiégés. A kiégés nem jelent mást, mint azt az érzést, hogy a probléma legyőzött. A stressz nemes egyszerűséggel megnyerte a háborút, mi pedig alul maradtunk, és feladjuk.

A kiégés tünetei

• Érzelmi kimerülés
• Elszemélytelenedés
• Egyéni teljesítmény csökkenése

Depresszió?

Tulajdonképpen ezek a tünetek még nem jeleznek depressziót, pedig a kiégést nagyon könnyen össze lehet téveszteni vele. Az egyetlen különbség, hogy a mentális, érzelmi és fizikai kimerültség egyértelműen a munkára vezethető vissza, ezáltal a tünetek kezelése is onnan kellene, hogy kiinduljon.

Megoldást jelenthetne a munkaadók hozzáállásának megváltozása vagy a munkakörön való alakítás, de mivel a dolgozó egyértelműen közönyös és érdektelen, általában az így elért hatás nem túl kedvező.

Egészségügyi hatások

Ha nem jössz rá, hogy mi okozza problémádat, akkor könnyen léped át a kiégés és a depresszió közti vékonyka vonalat. Arról nem is beszélve, hogy az emberi test a folyamatos megfeszített állapotra egy idő után nagyon komoly betegségekkel reagál. A legtöbb amerikai kutató és természetgyógyász is azt vallja, hogy a stressznek konkrétan köze van a rákos megbetegedések kialakulásához. A férfiak esetében például a prosztatarákot erősen összefüggésbe lehet hozni a munkahelyi stresszel.

• lelki betegség
• munkahelyi ártalmak
• Életmód