Kínzó fejfájás, székrekedés, fájdalmas menstruáció

A rendellenes – bár jóindulatú – szövetszaporulatok elsősorban nagyságuktól és szervezeten belül elfoglalt helyüktől függően különféle komplikációkat okozhatnak. Bár egyes jóindulatú daganatok – például zsírdaganatok – csak esztétikai gondot jelentenek, mások zavarhatják a környezetükben lévő szervek működését.

Jóindulatú? Rosszindulatú?

A jóindulatú és a rosszindulatú daganatos betegségek közti különbség, hogy míg az előbbiek nem létesítenek kapcsolatot a környező szövetekkel, addig az utóbbiak belenőnek a körülöttük lévő szervekbe és szövetekbe. A jóindulatú daganatok, bár nem képeznek saját ellátásukhoz új ereket, és nem fejlődik belőlük áttét sem, jelenlétükkel zavarják – nyomják – a szomszédos szerveket. Egy részük nem okoz tüneteket, és kezelésre sem szorul, vannak azonban olyanok, melyek akár a műtéti beavatkozást is szükségessé teszik.

Agytumor

A jóindulatú daganatok között talán az agytumor a legveszélyesebb. A rosszindulatú betegségekhez hasonlóan pusztítja az idegszöveteket, és növeli a koponyaűri nyomást. Mivel a csontos koponya képtelen a tágulásra, a növekvő tumor komoly problémákat okozhat. A tünetek annak függvényében jelennek meg, hogy a daganat az agy mely területén helyezkedik el. A növekvő koponyaűri nyomás akár személyiségváltozásokhoz is vezethet. A diagnózis felállításához szükséges a CT-, valamint az MRI-vizsgálat – ezek képesek behatárolni a tumor helyét és nagyságát. Ezen kívül vérvizsgálattal meghatározható a hormonszint változása, biopsziával pedig a tumor típusa. Agydaganat esetén a következő jellemző tüneteket tapasztalhatod.

Tünetek:

• Kettős látás.
• Folyamatos vagy visszatérő, kínzó fejfájás.
• Szédülés, koordinációs zavarok.
• Görcsrohamok, hányás.
• Végtaggyengeség.
• Probléma a hideg-meleg hőérzékeléssel.

Májdaganat

Ez a fajta jóindulatú daganat meglehetősen gyakori. Kiváltó oka lehet például a fogamzásgátló tabletta szedése. Azonban gyakran képes visszafejlődni a gyógyszerszedés abbahagyását követően. Bizonyos esetekben a jóindulatú daganat okozhat májnagyobbodást. Az esetek nagy többségében viszont nem jár semmilyen tünettel, pusztán figyelemmel kell kísérni az esetleges változásokat. A jóindulatú májdaganatot az esetek többségében véletlenszerűen fedezik fel CT- vagy MRI-vizsgálat során. Bár általában nem okoz problémát, nem szabad elhanyagolni, mert ritkább esetekben rosszindulatúvá válhat.

Mióma

A mióma a méhizomzat jóindulatú daganata. Többnyire a 30-50 év közötti korosztályt érinti. A tumor mérete a borsónyitól akár a gyermekfej nagyságúig is változhat. Elhelyezkedését tekintve megjelenhet a méh külső felszínén, gyakoribb azonban, hogy a méh üregében, a nyálkahártya alatt tűnik fel. Előfordulhat, hogy kocsányt növesztve leereszkedik a méhüregbe. Ilyenkor, ha a tumor apróbb méretű, nem feltétlenül okoz zavart, és gyógyszerrel is kordában tartható. Ha azonban nagyobb, akár a méhizomzatot is elsorvaszthatja, ilyenkor többnyire elkerülhetetlen a műtét. Érdemes orvoshoz fordulni, ha a következő tüneteket tapasztalod:

• Elhúzódó, fájdalmas és bő menstruáció.
• Székrekedés - mivel a daganat, nagysága miatt nyomhatja a végbelet.
• Gyakori vizelési inger vagy inkontinencia – ha a daganat a hólyagot nyomja.
• Meddőség - amennyiben a tumor, nagyságából adódóan zavarja a petevezetéket.

A betegség kialakulásában komoly szerepe van az örökletességnek, valamint az ösztrogénszint emelkedésének. A 35-45 év közötti nők 20%-ánál előfordul a betegség, a klimax idején azonban a női hormonszint csökkenésével visszafejlődik.
Az ökölnél kisebb méretű miómát elegendő csupán félévente ellenőriztetni – amennyiben nem okoz komolyabb tüneteket. A problémát okozó kisebb miómákat általában a méhizomzat részleges kimetszésével távolítják el. Ha azonban a daganat méretéből adódóan sok tünetet produkál, általában elkerülhetetlen a méh eltávolítása.

• daganat
• műtét
• mióma
• tünetek és betegségek
• Életmód