Életveszélyes, félrediagnosztizált gyermekbetegség

A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot a tudósok 1986-ban ismerték fel először. A kórokozó által terjesztett fertőzés jellemzően a 6–36 hónapos gyermekeket érinti, és 10–15 napos lappangási időszakot követően a fertőzés hirtelen kialakuló, néha igen magas lázzal járó tüneteket produkál. Ijesztő mivolta ellenére az esetek döntő hányadában enyhe megbetegedésről van szó.

Sérült immunitású gyerekeknél viszont a HHV-6 súlyos, életveszélyes fertőzéseket is okozhat.

A betegség tünetei

A fertőzés tünetei igen változatosak lehetnek. A lázas állapot általában kettő-négy napig tart, és a probléma jellemzően magasabb testhőmérséklettel jár, mint más heveny, lázas megbetegedések. Ám ezen kívül még számos egyéb jel is utalhat a HHV-6 fertőzésére.

A legtipikusabb jelek

• Hasmenés.
• Nátha, köhögés.
• Gyulladt dobhártyák.
• Kötőhártya-gyulladás.
• Nyaki nyirokcsomó-duzzanat.
• A szájban megjelenő vörös plakkok.
• Ingerlékenység vagy éppen elesettség.

Hogyan terjed?

A vírus direkt kontaktus útján terjed. Többnyire a szülők testnedvei – elsősorban nyáluk – közvetíthetik.

Egészséges felnőttek nyál- és tüdőmirigyeiben gyakran mutatható ki a HHV-6. De a fertőzést az újszülött a szoptatás révén az anyatejjel is megkaphatja.

A betegség lefolyása

Miután a lázas időszak három-öt nap után hirtelen megszűnik, egy napon belül előbb az arcon és/vagy a törzsön, majd a végtagokon kanyaróra, illetve rózsahimlőre emlékeztető apró, vöröses színű, gyakran összefolyó kiütések jelennek meg, melyek egy-két nap múlva nyomtalanul vagy enyhe pigmentációval eltűnnek. A bőrjelenségeket az orvos gyakran – tévesen – a lázas betegségre adott antibiotikum okozta allergiás kiütésnek tartja, annak ellenére, hogy mindez a fertőzés velejárója. Fontos diagnosztikus támpont lehet a szakember számára a lágy szájpadon és a nyelvcsapon a vörös plakkok megjelenése a kiütéses szak vége felé.

A diagnózis felállítása

A betegséget gyakran tévesztik össze a középfülgyulladással, illetve a szepszissel, valamint a rózsahimlővel. Pedig a HHV-6 kimutatására többféle módszer is rendelkezésre áll. Ám leggyakrabban ezek együttes alkalmazása szükséges, mert egy-egy vizsgálat eredménye önmagában sokszor félrevezető lehet.

A betegség megállapítására a legspecifikusabb és igen érzékeny módszer a vírusizolálás, melyhez vérmintát vagy gerincvelői folyadékmintát – liquort – vesznek. Ebből már diagnosztizálható a fertőzés. Ezen kívül létezik még egy úgynevezett PCR-módszer, mely során nyiroksejtekből, vérplazmából vagy a liquorból állapítják meg a betegséget.

A betegség kezelése

Ha gyermeked alapvetően ép immunrendszerű, a fertőző betegség nem igényel oki beavatkozást, ilyenkor elegendő a tüneti kezelés. Ez utóbbi történhet láz- és fájdalomcsillapítás, bőrnyugtató kenőcsök, valamint lázgörcs elleni védelem formájában. Emellett viszont minden esetben szükség van immunerősítő vitaminkészítményekre, sok-sok folyadékra, valamint fehérjedús, könnyen emészthető táplálékra.

Ha azonban gyermeked immunrendszere nem elég erős ahhoz, hogy legyőzze a fertőzést, speciális, vírusölő gyógyszerek alkalmazása is indokolt. Ép immunrendszer esetén a betegség jellemzően egy hét alatt lezajlik, ha azonban probléma van a gyermek szervezetének védelmi mechanizmusával, úgy – megfelelő kezelés nélkül – a kór olyan súlyos következményekkel járhat, mint az agyhártyagyulladás vagy a májgyulladás.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• betegség
• vírus
• kezelés
• tünet
• tünetek és betegségek
• Életmód