Tudod, hol van a vese és a máj? Életet menthet, ha ismered a tested

Rendkívül rossz az emberek anatómiai tudása, ami számos félreértésre ad okot az egészségi állapotra nézve - mutatott rá a brit Lancasteri Egyetem saját kutatásában, melynek értékelésében a tudósok többek között azt is kiemelték, hogy csak a résztvevők 15%-a tudta megmondani, hol van a mellékvese, és 20%-uk találta meg az epehólyagot.

Szinte már természetes, hogy ha az ember emésztési problémákat vagy hasi fájdalmakat érez, megpróbálja beazonosítani a gond forrását és helyét még akkor is, ha aztán a szakszerű diagnózisért az orvost keresi fel. A hasüregben található szervek viszont nagyon összetett rendszert képeznek.

Vesekő és vakbélgyulladás

A test ismerete már csak azért is fontos lenne, mert a sürgősségi esetek jelentős részét teszi ki a vakbélgyulladás, a vesekő, az érszűkület és az epehólyag-, illetve vastagbélgyulladás, de a máj vagy a hasnyálmirigy beazonosítása is létfontosságú lehet.

Az ábrán látható fontosabb szervek: 1. nyelőcső, 2. tüdők, 3. máj, 4. epehólyag, 5. vesék, 6. nyombél, 7. vakbél/féregnyúlvány, 8. húgyhólyag, 9. légcső, 10. szív, 11. gyomor, 12. lép, 13. hasnyálmirigy, 14. vékonybél, 15. vastagbél, 16. végbél.

Az anatómia ráadásul egyfajta nyelvet is jelent a tudományban. Az orvosok gyakran természetesnek veszik a páciensek ilyen jellegű ismereteit, ezért a diagnózist sokak számára kihívás értelmezni. A tudásanyag beszerzése ugyan nem kötelessége a betegnek, de érdekében áll.

Az alapvető egészségügyi ismeretek segítik az embert abban, hogy tudja, mikor van gond a szervezetben, mikor elegendő a háziorvosi konzultáció, és mikor kell a sürgősségi osztály felkeresése mellett dönteni.

Az endokrin rendszer szervei férfiaknál és nőknél: 1. herék, 2. tobozmirigy, 3. agyalapi mirigy, 4. pajzsmirigy, 5. csecsemőmirigy, 6. mellékvese, 7. hasnyálmirigy, 8. petefészek.

„Nincsen prosztatám”

Az anatómiai tudásanyag kudarcára mutatott rá a Prostate Cancer UK által készített közvélemény-kutatás is. A brit szervezet kétezer embert kérdezett meg, akik felének fogalma sem volt, hol van a prosztata a testben. A válaszadó férfiak 17%-a egyáltalán nem tudta, hogy van prosztatája, és csak 8%-uk válaszolt helyesen. A kutatást megelőző évben ugyanakkor csaknem 47 ezer embert diagnosztizáltak prosztatarákkal, és 11 ezer ember halt meg a betegség miatt.

A Lancasteri Egyetem kutatásában szintén nem teljesítettek jól a megkérdezettek. Bár az agy, a szaruhártya vagy a bicepszizom helyét meg tudták mutatni, a hasüreg szerveivel már komoly problémáik akadtak. Voltak, akik a májat helyezték el a rossz oldalon, vagy a gyomrot és a rekeszizmot tippelték máshova.

Nem és kor szerinti különbségek

Végeredményben az izmok beazonosításában a férfiakat, a belső szervek elhelyezésében a nőket találták eredményesebbnek. A kor szerint a negyvenedik évük környékén lévők teljesítettek a legjobban, a kutatók úgy vélték, ilyenkor egyre érzékenyebbek lesznek az emberek az anatómiai kérdésekre.

A válaszok eredményét az sem befolyásolta számottevő mértékben, hogy a megkérdezett konzultál-e rendszeresen az orvosával. A kiértékelés szerint az emberek nem emlékeznek a tájékoztatásra, és kérdéseiknek az interneten sem néznek utána megfelelő minőségben.

A serdülőkorú gyermekek elfogadhatóan teljesítettek a teszten, ezzel együtt viszont a kutatók szerint egyértelmű, hogy szükség lenne a korosztály alapvető anatómiai oktatására, ami segíthetne az egészségmegőrzésben, sikereikből pedig arra is következtettek, hogy a tárgyat a fiatalok részéről is érdeklődés övezné.

• test
• szervezet
• diagnosztika
• tünetek és betegségek
• Életmód