Idegméreg, és benne lehet az élelmiszerekben: a higany 4 kockázatos forrása

Tengeri hal - a tengeri és édesvízi halak egyaránt tartalmazhatnak higanyt, főleg, ha szennyezett vízből halásszák őket. A tavakban élő halak higanykoncentrációja körülbelül 0,2 milligramm kilogrammonként, az egészségügyileg elfogadott határérték pedig 1 milligramm/kilogramm. A kardhalban, makrélában, csukában és pisztrángban a legmagasabb a higanytartalom. Az üzletekbe kerülő halak higanytartalma a határérték alatt van, ezt rendszeresen ellenőrzik is. A higany felhalmozódásának elkerülése érdekében viszont érdemes óvatosnak lenni, és mértékkel fogyasztani a legrizikósabb típusokból.

Kagyló és rák - nemcsak a tengeri hal, hanem minden egyéb olyan állat is higanymérgezett lehet, amely a környezetbe és a vizekbe került higanyvegyületeket felhalmozza a szervezetében, és fogyasztás után az emberi szervezetet is mérgezi. A kagyló- és rákfélékkel vigyázni kell, és nem javasolt túl nagy mennyiséget rendszeresen enni belőlük.

Vízimadarak - a víz mellett élő vadmadarak húsa és tojása is magasabb higanytartalommal rendelkezhet. A vízimadaraknak szintén a környezetbe kerülő szennyezés jut a szervezetükbe, amit továbbadhatnak az embernek. Ezeknek a húsát is módjával ajánlott fogyasztani.

Tonhalkonzerv - a konzerv tonhalba a tartósítás során belekerül egy metilhigany nevű anyag. Ennek magasabb dózisa enyhe mérgezéses tüneteket okoz, és hosszú távon rossz közérzethez, étvágytalansághoz és álmatlansághoz vezet. Ezért a tonhalfogyasztást egészséges jellege ellenére javasolt optimalizálni legfeljebb heti két-három alkalomra.