Megjósolható a halál egy hónappal a bekövetkezte előtt: segítő szándékkal készült el a teszt

Az ember időnként találkozhat olyasféle kijelentésekkel, hogy az életeben semmi sem biztos, csak a halál. Elvégre való igaz, még a legmodernebb orvosi eszközök sem garantálhatják az örök életet.

Az viszont korántsem mindegy, hogy valaki milyen körülmények között tölti élete utolsó hónapját: egyedül egy kórházi ágyon, vagy szerettei körében. Szakorvosok ezért olyan módszer kifejlesztésébe kezdtek, ami kimutathatná, van-e értelme a legtöbbször kellemetlen, ráadásul eredménytelen hosszabbító kezeléseknek. 

Előre megjósolnák a halál időpontját

Nagy-britanniai kutatók összeállítottak egy részletes, 29 indikátorból álló tesztsort, amely figyelembe veszi többek között az életkort, az erőnlétet, a betegségeket, a mentális problémákat, az esetleges korábban előforduló életveszélyes állapotokat, valamint a pulzusszámot.

A fentiek alapos kivizsgálásával megjósolható lenne, hogy a beteg halála bekövetkezik-e a következő harminc napon vagy 12 héten belül. Ha pedig a teszt pozitív lenne, akkor nem kellene felesleges kezeléseknek alávetni a pácienst, helyette megfelelő átmeneti, fájdalommentes, alternatív megoldást biztosíthatnának számára.

- A hosszabbító kezelések költségesek, ráadásul a siker sem garantált, mert sokan közben életüket vesztik. Amennyiben pedig túléli, a beteg életminőségét így is negatívan befolyásolja, ahogy szerettei életét sem könnyíti meg - dr. Magnolia Cardona-Morrel, a New South Wales Egyetem munkatársa, a kutatás társszerzője a The Telegraphnak nyilatkozott fejlesztésükről.

A tesztsor az orvosoknak, a betegnek és a hozzátartozóknak egyaránt hatalmas segítség lenne, hiszen előbbieknek többé nem kellene attól tartaniuk, hogy hamis illúziókba ringatják a pácienseket és családjukat, míg utóbbiak együtt tölthetnék maradék idejüket, és felkészülhetnének az elkerülhetetlenre.

Mi történik halál után a testtel?

Erre a kérdésre a Scientific American szerzői korábbi cikkükben részletesen megadták a választ: a légzés leállása után az emberi sejtek nem halnak meg azonnal, még pár percig életben maradnak, és szén-dioxidot termelnek. Ez a szén-dioxid aztán apró, zsákszerű anyagban felhalmozódik a sejtek belsejében, az enzimek pedig megkezdik a sejt anyagainak felemésztését. 

A folyamat következtében létrejön egy tápanyagokban gazdag folyadék, melyben körülbelül egy hét múlva különböző baktériumok és gombák fejlődnek, és folyékony állagúra alakítják a test szerveit és izomzatát. 

Érdekesség, hogy a szövetek lebomlása közben több mint 400-féle anyag felszabadul: egyebek mellett freon, benzol, kén és tetraklór-metán. Mire ez bekövetkezik, addigra a testen már csak minimális hús marad, amit aztán megesznek a földben élő ízeltlábúak, így a végére nem marad más, mint a csontok. 

Idővel pedig a bennük található fehérje is bomlásnak indul. Amire azt mondják, hogy porból lett és porrá lesz, az valójában a váz egyik fő anyaga, a hidroxiapatit. Ez a por azonban még mindig tartalmaz az élethez fontos anyagokat, melyek növelik a talaj tápanyagtartalmát. A fenti folyamatot bemutatja az alábbi kétperces videó is: 

Furcsa röntgenfelvételek

A röntgenfelvételt általában a csonttörésekhez társítja az ember - de más, idegen tárgyak jelenlétét feltételező baleset is indokolhatja, hogy elvégezzék a vizsgálatot. Az olyan rémhírek, mint az, hogy szög állt valakinek a kezébe, vagy lenyelte az eljegyzési gyűrűjét, valós eseményeken alapulnak, jó esetben pedig van róluk dokumentáció is. 

Képek forrása: Getty Images Hungary

• halál megállapítása
• halál megjóslása
• halál meghatározása
• halál előtti utolsó hónap
• Életmód