Tényleg van a fügében halott darázs? Erre a kérdésre árnyaltabb a válasz, mint gondolnád
A fügék és egy apró darázsfaj évmilliók óta tartó szimbiózisban élnek.
A fügével kapcsolatban régóta tartó hiedelem, miszerint minden egyes gyümölcsben egy elpusztult darázs lapul. Azonban ennél sokkal árnyaltabb a helyzet.
A füge és a darázs kapcsolata
Bár a fügedarazsak – amelyek nem csípnek és muslica méretűek – valóban kulcsszerepet játszanak számos fügefafaj életciklusában, nem kell aggódnod a bolti füge miatt. A darazsak és a fügék több millió éve kialakult kapcsolata mutualizmus, ahol a gyümölcsöt megtermékenyítik, a darázs pedig szaporodni tud. A beporzás nélkül a füge nem érlel magot.

A füge gyümölcsének nevezett képződmény valójában egy üreges struktúra, az úgynevezett szikónium, amely apró virágokat rejt. A nőstény fügedarázs egy szűk nyíláson keresztül mászik a szikóniumba, hogy átjuttassa a pollent a női virágokra, miközben elveszítheti szárnyait és csápjait.
Ha ez a darázs egy nőivarú fán lévő gyümölcsbe megy be (ez az, amit mi eszünk), a megtermékenyítés után akár el is pusztulhat a belsejében. Azonban ha a hímivarú fán lévő kaprifügét porozza be, ott rakja le a tojásait. Itt fejlődnek ki, párosodnak és a hímek halála után a megtermékenyített nőstények egy alagúton keresztül menekülnek, magukkal víve a pollent.
A legfontosabb megnyugtató tény, hogy az emberek által fogyasztott legtöbb fügefajta, mint a Ficus carica számos fajtája partenokarp, ami azt jelenti, hogy beporzás nélkül is érlel termést. Ezekbe a gyümölcsökbe egyáltalán nem szükséges, hogy darázs másszon be, így szinte garantáltan rovarmentesek.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Ha pedig mégis elpusztul egy darázs a füge belsejében, teste a gyümölcs érése során általában feloldódik és lebomlik, ahogyan azt Charlotte Jandér növényökológiai kutató is megerősítette. Tehát ha valami ropog a fügében, az szinte biztosan a füge apró magjai, nem pedig darázsmaradvány.
A legtöbb általunk fogyasztott füge darázsmentes, a rovarral való kapcsolat pedig az ökológia egyik legérdekesebb, évmilliókra visszanyúló csodája.
A japán darázsevő falu különös hagyománya: így fogyasztják a rovarokat
Japán egyik régiójában családok generációk óta tenyésztenek és esznek darazsakat.
ElolvasomFotók: Getty Images















