Mekkora esélyed van a szívinfarktusra és az agyvérzésre? Ezek a vizsgálatok megelőzik a bajt

A szív-, illetve agyi infarktusnak számos rizikófaktora van, melyeket ismerve és kezelve jelentősen csökkenthető a kockázata. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a legfontosabb megelőző vizsgálatokról beszélt.

A legfontosabb, ha valaki tudja, hogy több szempontból is veszélyeztetett, rendszeresen járjon kivizsgálásra. A megelőzés és az életmódváltás jelentősen csökkentik a katasztrófa bekövetkezését.

Az örökletes és az életmódbeli rizikók

A genetikának komoly szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek esetén. Ha a családban többször előfordult infarktus, az hajlamot feltételez, de a helyes életmóddal jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. A nem sem befolyásolható, a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A klimax után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik.

Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező. A későn felismert érszűkület is súlyos következményekkel járhat. A dohányzás, a túlsúly és a fizikai edzettség hiánya is erősen hat a szívinfarktus vagy agyi infarktus kialakulására. Ezért lehetnek életmentőek a legfontosabb kardiológiai vizsgálatok.

A szakorvosi vizit és a nagylabor

A kardiológiai vizitnél a szív és az érrendszer állapotát vizsgálja az orvos. A vérnyomás, a pulzus értékei, a manuális vizsgálatok, az anamnézis felvétele és a nyugalmi EKG már fontos információkkal szolgál. A nagylabor vizsgálatban benne van a vércukorszint, a koleszterinszint, a vese- és májfunkció, a pajzsmirigyfunkció vizsgálata, valamint a vérkép- és vizeletelemzés. Az így kapott lelet az első lépés egy összetett diagnózis kialakításában.

Terheléses EKG és szívultrahang

Van, amikor az EKG-n kimutatható jelek csak terhelésre jelentkeznek, ilyenkor fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. A terheléses EKG-val ellenőrizhető a szív vérellátása, vagyis az, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. A szívultrahanggal a billentyűhibákat és a szívritmuszavar egyéb okait lehet kimutatni.

A szív- és érrendszeri betegségek az elsődleges halálokok között szerepelnek szerte a világban. Ezért is számítanak áttörésnek a legújabb orvosi vívmányok. 

Boka-kar index és nyakiér-Doppler

Az erek meszesedésének kimutatására szolgál az ultrahangos Doppler-vizsgálat, amikor megmérik a lábakon és a felkaron, az artériákban is a vérnyomást. Ez a boka-kar index, melynek hányadosa egészséges embernél 1-es. Ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről van szó. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.

A nyaki erek vizsgálata képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Pontos képet ad a kis vérkör állapotáról és az agyba jutó vér mennyiségéről. Ezzel kikalkulálható egy stroke-rizikófaktor. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára és a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorús erek általános állapotára is.

Az arteriográf az erek állapotát vizsgálja

A fájdalmatlan, arteriográfos vizsgálat szintén az erek állapotának feltérképezésére szolgál. Ennek során a karra rögzítenek egy mandzsettát, ami egy készülékhez kapcsolódik. Az így mért pulzushullámokat számítógép értékeli, és az elkészült lelet képet ad az érfal állapotáról. Megmutatja,  hogy normál, összehúzódott vagy kitágult állapotban van-e. Emellett tájékoztat a főütőér rugalmasságáról és merevségéről, valamint a szív munkájáról is. Mindemellett szükség esetén 24 órás Holter-EKG-t is előírhat az orvos, amivel nemcsak a ritmuszavart, hanem az úgynevezett ST-depressziót is lehet látni és mérni.

• tünetek és betegségek
• megelőzés
• szívbetegség
• érrendszer
• szívroham
• stroke
• ekg
• Életmód