Pontosan kinek kell majd fizetnie az orvosnál? Mutatjuk, kire vonatkozna a jövőben a fizetős ellátás

A társadalombiztosítási ellátás szabályait szigorítaná egy parlament előtt levő törvénytervezet, amely többek között nem rendezett biztosítási jogviszony esetén szabna ki szankciókat.

A törvénytervezet értelmében, amennyiben valaki három hónapig nem fizeti az egészségbiztosítási járulékát, azt nemcsak a biztosítási jogviszonya utólagos rendezésére, tehát a hátralék megfizetésére szólítanák fel, de költségtérítéshez kötnék az orvosi ellátását is - derítette ki a Népszava.

Kinek kell járulékot fizetnie?

Az egészségbiztosítási járulékot egyéni szolgáltatási szerződés keretében azon személyeknek kell fizetniük, akik nem számítanak automatikusan biztosítottnak, így nem állnak például rész- vagy teljes munkaidőben egy természetes vagy jogi személy, szervezet alkalmazásában, illetve a diák, hallgatói jogviszonyuk sem érvényes már. Ez az összeg 2019. január 1-je óta havonta 7500 forint, és jelenleg nagyjából százezer ember fizeti.

Aki eddig nem rendezett jogviszonnyal, tehát érvényes társadalombiztosítás nélkül kereste fel az orvosát, annak piros jelzést adott ki a rendszer, és bár ellátták, felszólították a tartozás megfizetésére.

Az ellátást kellene kifizetni, nem a tartozást

A lap értesülései szerint a fenti jogszabállyal azonban ez megváltozna, és barna szín jelezné a jogviszony hiányát. A három hónapos tartozás felhalmozása esetén így már nemcsak a tartozás rendezésére köteleznék az illetőt, de elveszne számára a térítésmentes orvosi ellátás, csak készpénzfizetés ellenében kapnák meg azt, és a gyógyszerekre sem járna a támogatás. Ez azonban nagyságrendekkel magasabb összeget jelentene a tartozáshoz képest.

Csak szemléltetésképp: míg három hónap esetén a tartozás összege 22500 forint, egyetlen mandulaműtét csaknem 90 ezer forintba kerülne, ugyanis ez az az összeg, amit a biztosító fizet a kórházaknak. És a lap listája szerint ez még csak a kezdet: egy szívinfarktus ellátása csaknem 376 ezer, egy májműtét több mint 630 ezer, míg egy leukémia kemoterápiás kezelése 6 millió forint is lehet.

Munkanélküliekre, alkalmi munkavállalókra is vonatkozik

A fenti rendszer életbelépése esetén tehát fizetőssé válna az egészségügyi ellátás azok számára, akik legalább három hónapig nem fizettek járulékot, de nincsen munkaviszonyuk, két munkahely között állnak, vagy befejezték az iskolát, de nem találtak még bejelentett munkát. 

Továbbá azok számára is, akiket csak alkalmi jogviszonyban alkalmaz munkáltatójuk, ám nem fizetik a járulékot.

Csak egy országban élhet a biztosítás

A jogszabály továbbá szigorítaná azt az esetet is, amikor valaki egyszerre két országban veszi igénybe a társadalombiztosítás szolgáltatását. Tehát kiterjedne arra, aki például külföldön él, ott biztosított, ám Magyarországon is fizeti a 7500 forintos járulékot, hogy itthon is orvoshoz fordulhasson.

Mivel két országban egyszerre nem lehet biztosított valaki, ezért ezt a jövőben szigorúbban ellenőriznék, és számukra is csak térítés ellenében tennék elérhetővé az itthoni egészségügyi ellátást.

A fenti esetek mellett még egy kör érintett lehet. Sajnos az is előfordul, hogy a munkáltató szándékosan vagy akár önhibáján kívül is, egy adminisztrációs hiba miatt nem intézi el az alkalmazott biztosítási jogviszonyát, és előfordul, hogy erre csak az orvosnál derül fény, amikor a rendszer pirosat jelez. Eddig a jogviszony rendezésére volt szükség a munkáltatóval, ami azonban hosszas procedúra, életmentő beavatkozások esetén erre sem idő, sem lehetőség nincs. A törvényjavaslat egyelőre több kérdést megválaszolatlanul hagy az életmentő terápiák, létfontosságú gyógyszerek kapcsán is.

Biztos, hogy biztosított vagy?

A törvénytervezet életbe lépése esetén a térítésmentes ellátás múlhat azon, hogy rendezett-e az ember jogviszonya. Szerencsére az Ügyfélkapun keresztül néhány kattintással kideríthető, hogy valaki érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik-e. Megmutatjuk lépésről lépésre a teendőket.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• pénz
• pénzügy
• egészségügy
• neak
• biztosítás
• egészségbiztosítás
• törvényjavaslat
• munkanélküliség
• Életmód