Súlyos rákkeltőkkel van tele a magyarok kosara: az adatok tragikusak

A sokéves tendencia idén sem változott meg az élelmiszer-vásárlásban: a Nielsen piackutató cég adatai szerint a magyarok feldolgozott húsra és sörre költenek a legtöbbet, de az üdítők sem sokkal maradnak le a dobogóról.

A top tízes listában egyébként évek óta a következő élelmiszerek szerepelnek: feldolgozott hús, sör, sajt, üdítők, ásványvíz, snack és chips, kávé, gyümölcslevek, gyümölcsjoghurt és tejföl. A lista élén álló öt terméktípusra a teljes forgalom 38%-át, tehát nagyjából 642 milliárd forintot fordítottak idén a magyarok.

Rákkeltők az élen

A legnagyobb problémát a számokkal az jelenti, hogy két, hivatalosan is rákkeltőnek minősített élelmiszer került, és kerül évről évre a lista élére. Az Egészségügyi Világszervezet - WHO - rákkutató intézetének - IARC - listáján karcinogénként szerepel mind az alkohol, mind a feldolgozott húsáru, beleértve a virslit, a felvágottat, a kolbászt vagy a szalonnát.

A WHO 2015. évi jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása már 18%-kal növeli a vastagbél- és végbéldaganatok kockázatát, de összefüggésbe hozták már a hasnyálmirigy-, a prosztata- és a mellrák kialakulásával is. A jelentéshez több mint nyolcszáz tanulmány eredményeit vetették össze.

A nitrites pácsó veszélyei

A rákkeltő hatásért a legtöbb tanulmány a húskészítmények nitrittartalmát teszi felelőssé, mely különösen a baktériumölő- és tartósítószerként használt kálium-, illetve nátrium-nitrátból fakad. Ez az anyag többek között a nitrites pácsókeverékekben található meg, gyakorlatilag minden szalámiban, virsliben, baconben. Nagy mennyiségű fogyasztás mellett, főleg hőkezelés hatására a nitritekből keletkező nitróz-aminok a DNS-károsító, rákkeltő hatás mellett a máj működését is roncsolhatják, és alvászavarokat is okozhatnak.

A hazai élelmiszer-fogyasztás statisztikája különösen kétségbeejtő annak tükrében, hogy a feldolgozott húsáruval kapcsolatba hozott elsődleges ráktípus a végbél- és vastagbélrák, mely Magyarországon a férfiaknál a második, nőknél a második-harmadik daganatos halálok, ezzel pedig világelsők vagyunk. 

A sör a második

Az élelmiszerek listáján a második helyen a sör végzett, azaz a második legnagyobb összeget erre költik a magyarok, miközben az alkoholt az IARC rákkutató intézet szintén a legdurvább karcinogének közé sorolta.

Bár sokan legyintenek erre, hiszen havonta néhány pohár minőségi ital nem okoz nagy problémát, valójában az adat kritikus, hiszen a WHO felmérése szerint minden 15 év fölötti magyarra átlagosan több mint egy liter alkohol jut havonta, amivel évről évre a világ tíz legrosszabb helyzetű országában vagyunk.

Európai adatok szerint a legnépszerűbb alkoholos ital nálunk a sör és a tömény, ráadásul az Eurostat kimutatása alapján az összes kiadás 3%-át költjük alkoholra, mellyel a hatodik legrosszabb helyen állunk Európában. Az alkoholproblémák jelentősek, az országban az emberek 30%-a bevallottan nem bír ki egyetlen hetet sem alkohol nélkül.

Üdítők, chipsek a top 10-ben

A lista sajnos a két elsőn kívül is bőven tartalmaz az egészségre káros élelmiszereket, így a negyedik helyezett üdítők sem enyhítik a helyzetet. A cukorbombák azonban nem a legjobb választások a folyadékpótlásra, különös tekintettel arra a tényre, hogy a Magyar Diabetes Társaság szerint az utóbbi másfél évtized alatt több mint 70%-kal nőtt a cukorbetegek száma az országban, jelenleg 772 ezren szenvednek valamilyen típusú diabéteszben, amiért a mozgásszegény életmód és az elhízás is felelős.

Innen nézve talán nem is olyan meglepő a szomorú tény, hogy a Bloomberg lap közelmúltbeli jelentésében a 2019-es egészségi világrangsornak csupán 48. helyére került Magyarország. Az eredményhez a demográfiai adatok mellett a környezeti hatásokat és az életmódbeli rizikófaktorokat - így a túlsúlyt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást - is figyelembe vették.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• rákkeltő
• húsételek
• alkohol
• alkoholizmus
• statisztika
• feldolgozott hús
• Életmód