A szokások vagy a genetika felel az elhízásért?

Az elhízást a 21. század népbetegségeként is szokás emlegetni, és valóban: több tanulmány is alátámasztja, hogy a túlsúly, illetve az azzal járó betegségek egyre nagyobb problémát jelentenek világszerte az egészségügy számára.

Ahhoz azonban, hogy az orvostudomány sikeresen fel tudja venni a harcot az elhízással, először is ki kell deríteni, hogy mi az, ami az esetek döntő többségében valóban felelős a nemkívánatos jelenségért: a gének vagy a szokásaink? A British Medical Journal című szaklapban két kutató kereste a választ a kérdésre.

A gének szerepe a túlsúly kialakulásában

A tanulmány egyik szerzője, Timothy Frayling, az Exeteri Egyetem humángenetikai professzora úgy véli, a gének jelenthetik a kulcsot az elhízás kérdésében, vagyis az öröklött hajlam sokkal fontosabb, mint az, hogy hogyan táplálkozol, illetve milyen életvitelt folytatsz.

A professzor a tanulmányban arra hivatkozik, hogy az ikrek, illetve a gyerekkorukban adoptált felnőttek vizsgálatai során az esetek 70%-ában a génállomány bizonyult meghatározónak a testtömegindex szempontjából.

A tanulmány rámutatott arra is, hogy azok, akik hordozzák az FTO gént, hajlamosabbak az elhízásra, mint azok, akiknek a géntérképében nem szerepel az FTO - igaz, egy kutatás azt is bebizonyította, hogy az FTO-t hordozók körében is gyakoribb az elhízás, ha valaki ülőmunkát végez.

Az éhségérzet szerepe

A professzor szerint nem vitatható, hogy a környezet hatással van a testsúlyunkra, ezért is fontos olyan intézkedéseket tenni, amelyek az egészségesebb életmód és táplálkozás felé terelik az embereket, azonban az eddigi próbálkozások során nem a megfelelő eszközöket alkalmazták - figyelembe véve a gének súlyozottabb szerepét.

- Bár a DNS-variációk csak kis részben magyarázzák a testtömegindex-értékeket, mégis ezen eredmények alapján bizonyítható, hogy a genetikai tényezők nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a környezetiek. Összességében a genetikai tényezők tehetők felelőssé a túlsúlyért olyan értelemben, hogy ezek szabályozzák az éhségérzetünket. Éppen ezért a helyes életmód oktatásának az iskolában nincs olyan jelentős szerepe a túlsúly szempontjából, mint gondolnánk, hiszen az emberek étvágya ettől nem változik meg. Néhány intézkedéssel azonban - például a nagyobb kiszerelésű cukros üdítők árulásának betiltásával - csökkenthető lenne az elhízott betegek száma - vélekedett professzor Frayling.

A környezet szerepe a testsúly kialakulásában

John Wilding, a Liverpooli Egyetem professzora a tanulmányban az érme másik oldalát mutatta be. A professzor nem vitatja, hogy a genetikának jelentős szerepe van az elhízás kialakulásában, ugyanakkor úgy véli, a túlsúlyos emberek aránya olyan nagymértékben és olyan rövid idő alatt - körülbelül az elmúlt 30 évben - emelkedett meg, hogy egy ilyen változás terében nem állhatnak csupán genetikai változások.

Ezek lassítják az anyacserét

Kattints az alábbi videóra, ha érdekel, mely ételek fogyasztása felel elsősorban az elhízásért.

Magas kalóriatartalom, mozgásszegény életmód

Wilding professzor szerint a magas kalóriatartalmú élelmiszerek olcsósága, az élelmiszeripar terjeszkedése, a technikai fejlődés és a tömegközlekedés forradalmasításával járó csökkent fizikai aktivitás együttesen tették általános problémává az elhízást.

- Nem a génjeink változtak meg, hanem a világ körülöttünk - összegezte Wilding.

A professzor Timothy Fraylinggel ellentétben úgy látja, hogy környezeti változások révén lehetne meggátolhatni a túlsúly járványszerű terjedését.

- Radikális változásokkal, az élelmiszeripar megreformálásával, az aktív életmód előtérbe helyezésével, akár a jelenlegi közlekedési tendenciák megváltoztatásával megelőzhető lenne, hogy az elhízás ilyen nagy arányban sújtsa a lakosságot - vélekedett a professzor. - Az elhízás komplex betegség, melynek kialakulásában a genetikai tényezők és a környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak, de környezetünk megváltoztatása az, amivel hatékonyan tehetünk ellene.

• genetika
• tudomány
• elhízás okai
• +15 kiló
• Életmód