Ezek a demencia korai figyelmeztető jelei, amiket nem szabadna figyelmen kívül hagyni

A demencia nem az öregedés természetes velejárója. Korai felismeréssel egyes esetekben lassítható, ritkábban pedig a tünetek vissza is fordíthatók.

Demencia: korai tünetek, okok és kezelési lehetőségek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek

Van, amikor valaki elfelejti, hová tette a szemüvegét. Máskor már ugyanazt a kérdést teszi fel öt percen belül háromszor. A kettő között óriási különbség van, mégis sok család csak akkor kezd el aggódni, amikor a hétköznapi feledékenység már a mindennapi életet is megnehezíti. A demencia ugyanis nem egyetlen betegség neve, hanem többféle kórállapot közös tünetegyüttese, amely az emlékezetet, a gondolkodást és végül az önálló életvitelt is érintheti.

Demencia: korai tünetek, okok és kezelési lehetőségek

Az életkor előrehaladtával az agy működése természetes módon lassul. Időnként mindenki keresgéli a kulcsát vagy nem jut eszébe egy név – ez önmagában még nem ad okot aggodalomra.

A demencia ezzel szemben fokozatos szellemi hanyatlást jelent. Az emlékezet romlása mellett a beszéd, a problémamegoldás, a tájékozódás és az ítélőképesség is sérülhet. Egy idő után a korábban rutinszerű feladatok – például a bevásárlás, a pénzügyek intézése vagy akár egy egyszerű étel elkészítése – is komoly kihívássá válhatnak.

A leggyakoribb forma az Alzheimer-kórhoz kapcsolódik, de az érrendszeri eredetű, úgynevezett vaszkuláris demencia is gyakori, különösen idősebb korban.

A demencia korai tünetei, amelyeket nem érdemes félvállról venni

A betegség kezdetben sokszor alattomosan jelentkezik. Éppen ezért a családtagok gyakran hamarabb veszik észre a változásokat, mint maga az érintett.

Figyelmeztető jelek lehetnek:

  • ismétlődő memóriazavarok;
  • gyakori szókeresés vagy beszédzavar;
  • nehézség az ismert helyeken való tájékozódásban;
  • döntési helyzetekben jelentkező bizonytalanság;
  • hangulat- és személyiségváltozás;
  • érdeklődés elvesztése a korábbi hobbik iránt.

Nem ritka, hogy a beteg eleinte inkább szorongóvá vagy ingerlékennyé válik. Mások visszahúzódnak, mert érzik, hogy valami már nem működik úgy, mint korábban. Ezeket a változásokat könnyű az időskor számlájára írni, pedig sokszor ennél többről van szó.

Mi állhat a háttérben?

A demencia kialakulásának legfontosabb kockázati tényezője az életkor, de korántsem ez az egyetlen.

A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és a korábban elszenvedett stroke egyaránt növelheti a kockázatot. Az erős alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy bizonyos gyógyszerek tartós, nem megfelelő használata szintén szerepet játszhat.

A demenciának léteznek olyan formái, amelyek hátterében kezelhető állapot áll. Pajzsmirigy-alulműködés, vitaminhiány, depresszió vagy egyes gyógyszerek mellékhatása is okozhat olyan tüneteket, amelyek első pillantásra demenciának tűnnek. Éppen ezért különösen fontos a pontos kivizsgálás.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az illatok terápiás ereje

Már megvásárolható a Femina első könyve: 

A láthatatlan gyógyító

Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában? 

Promóció

Hogyan történik a kivizsgálás és a kezelés?

A diagnózis felállítása nem egyetlen vizsgálaton múlik. Az orvos részletesen kikérdezi a beteget és a hozzátartozókat, felméri a memória és más gondolkodási funkciók állapotát, majd szükség esetén laborvizsgálatokkal és képalkotó eljárásokkal is keresi a háttérben álló okokat.

Ha valóban demenciáról van szó, a kezelés célja többnyire a folyamat lassítása és az életminőség megőrzése. Egyes gyógyszerek segíthetnek enyhíteni a tüneteket, emellett legalább ennyire fontosak a nem gyógyszeres módszerek.

A memóriafejlesztő foglalkozások, a rendszeres mozgás, a társas kapcsolatok fenntartása és a napi rutin kialakítása sokat javíthat a beteg közérzetén. Közben a család támogatása is kulcsszerepet kap, hiszen a demencia nemcsak az érintett, hanem a hozzátartozók életét is alapjaiban változtatja meg.

Lehet csökkenteni a demencia kockázatát?

Biztos recept sajnos nincs, de több olyan életmódbeli tényező ismert, amely kedvezően hathat az agy egészségére.

A vérnyomás és a vércukorszint rendezése, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás és a dohányzás mellőzése mind hozzájárulhatnak a kockázat csökkentéséhez. Ugyanilyen fontos a szellemi aktivitás is. Az olvasás, az új készségek elsajátítása, a keresztrejtvény vagy akár egy új nyelv tanulása nem csodaszer, de segíthet hosszabb ideig frissen tartani az agyat.

A legfontosabb mégis az, hogy a figyelmeztető jeleket ne söpörjük a szőnyeg alá. Minél korábban derül fény a problémára, annál nagyobb az esély arra, hogy a megfelelő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal hosszabb ideig megőrizhető legyen az önállóság és az életminőség.

Az Alzheimer-kór korai jelei: egy gyors látásteszt már a memóriazavar előtt jelezheti a bajt

Az Alzheimer-kór korai jelei nem a feledékenységgel kezdődnek: egy új látásteszt már a memóriazavar előtt jelezheti a demencia kockázatát.

Elolvasom

Forrás: Getty Images

Ezt is szeretjük