A cukorbetegség tünetei és szövődményei

A cukorbetegség szövődményeként fellépő problémák és betegségek a legtöbb esetben a gyógyszeres kezeléssel hozhatók kapcsolatba. Vagy azért, mert a beteg nem jól alkalmazza az inzulint, vagy azért, mert nem tartja szükségesnek az inzulin alkalmazását – tehát úgy él, mintha nem lenne beteg.

Hipoglikémia

A hipoglikémia akkor következik be, amikor a vércukorszint krónikusan alacsony. Az esetek nagy többségében az okoz hipoglikémiát, ha a beteg nem megfelelően adagolta inzulininjekcióját, vagy használata mellett nem evett eleget, túl sokat mozgott, vagy alkoholt fogyasztott.

Legjellemzőbb tünetei:

• éhségérzet,
• száj körüli és nyelvzsibbadás,
• verejtékezés,
• szapora pulzus,
• izgatottság, remegés.

Ezek a tünetek mind a szimpatikus idegrendszer reakciójaként lépnek fel. A másik jellemző tünetcsoport arra vezethető vissza, hogy a szervezet glükóz-ellátottsága nem megfelelő. Ilyenek lehetnek:

• koncentrációs készség csökkenése,
• a reflexidő megnyúlása,
• gyengeség,
• végül eszméletvesztés.

Ha valakinél hipoglikémiát észlelsz, akkor azonnal mentőt vagy orvost kell hívni, különös tekintettel az eszméletvesztéses esetekre.

 

Hiperglikémiás ketoacidosisos kóma

Korábban a cukorbetegek legnagyobb ellensége volt, mert nem tudták elég gyorsan kezelni ahhoz, hogy a beteg ne haljon bele. Ma már egyre ritkábban fordul elő, és kellő gyorsaságú, intenzív orvosi segítség esetén már nem követel emberi életeket. Főként olyan első típusú cukorbetegeknél fordul elő, akiknél még nem diagnosztizálták a betegséget, illetve azoknál, akik egész egyszerűen elfelejtik beadni az inzulint. Oka az, hogy az inzulinhiány miatt a sejtek nem képesek a glükózt felvenni, tehát nagyon magasra emelkedik a vércukorszint. Ennek következményeként sűrűsödik a vizeletürítés, ezért a szervezet vízhiányos állapotba kerül.

Ha későn veszik észre

Ha a cukorbetegséget későn diagnosztizálják – mely elsősorban a kettes típusnál jellemző, hiszen sokáig nem jelentkeznek jellegzetes, észrevehető tünetek –, a nagyerek és a kiserek fokozottan károsodhatnak. Az erek megbetegedése pedig lényegesen megnöveli a közép- és időskorban amúgy is jellemző érelmeszesedés kockázatát.

Jellemző lábproblémák

A cukorbetegség egyik jellemzője a diabéteszes láb. Sajnos a betegek körében negyven százalékkal gyakoribb a nem baleset miatti lábamputáció, melynek oka egyrészt a vegetatív idegrendszerben, másrészt pedig az érzékelő és mozgatóidegekben keresendő.

A bőr hajlamossá válik a fertőzésekre, és betegesen kiszárad.
A csontízületek károsodnak, melynek hatására a láb deformálódhat.
A deformálódás következtében a talpon megborul a természetes súlyelosztás és nyomás – akár 50-100 százalékkal is növekedhet.
A megemelkedett nyomás hatására a bőr a kéreg alatt elhal, fekélyek keletkezhetnek rajta, és veszít érzékeléséből. Például előfordulhat, hogy a beteg nem érzi, ha szögbe lép, vagy cipője töri a sarkát.
Ez növeli a fekélyek és fertőzések kialakulásának veszélyét, melyek hosszútávon a láb egy részének elhalásához vezetnek, tehát a lábujjakat, a lábfejet vagy akár az egész lábszárat amputálni kell.

• szövődmény
• cukorbetegség
• Életmód