Tudod, mi a bystander-effektus?

Képzeld el, hogy egy sötét és csaknem kihalt aluljáróban az éjszaka közepén valaki segítségért kiált. Majd képzelj el egy hasonló segélykérést fényes nappal a főváros valamelyik nyüzsgő utcáján. Valószínűleg nem gondolnád, hogy az utóbbi esetben az áldozatnak nem feltétlenül van nagyobb esélye arra, hogy segítséget kapjon.

A jelenség oka a bystander-effektus, melyet cikkünkben megpróbálunk mind a nyugati, mind a keleti pszichológia oldaláról megközelíteni. Ebben Keresztes Attila, a keleti-nyugati pszichológia kutatója volt segítségünkre.

Bystander-effektus

A szociálpszichológiai jelenség lényege, hogy minél többen vannak egy baleset, bűntett helyszínén, annál kisebb az esély rá, hogy valaki felvállalja a segítő szerepét, és az áldozat támogatást kap.

Ennek oka egyfelől a felelősség megoszlása: ha túl sokan vannak jelen, az embernek elsőként az fordul meg a fejében, hogy miért pont én menjek oda, ha más sem segít?

Ugyanakkor a csoportnormáknak való megfelelési vágy is nehezíti a helyzetet: az emberek többsége - különösen idegenek jelenlétében - nem szeret kilógni a sorból.

Éppen ezért nem szívesen vállalja magára a segítő szerepét. Amint azonban egy valaki odafordul az áldozathoz, jó esély van rá, hogy mások is csatlakoznak.

Teszteld magad!

Az alábbi dobozra kattintva találsz néhány pszichológiai jellegű tesztet is: megtudhatod többet között, hogy jól kezeled-e a stresszt, vagy hogy mennyire fenyeget a kiégés.

Érdemes a segítségnyújtásra?

Talán a legfontosabb dolog, ami el is döntheti, hogy valaki kap-e segítséget, vagy sem, az a szimpátiafaktor. A lehetséges segítségnyújtó először mérlegeli a helyzetet: az áldozat kora, neme, öltözéke alapján eldönti, hogy az illető érdemes-e a segítségnyújtásra. Statisztikák szerint jóval nagyobb eséllyel siet valaki a segítségére egy gyereknek, mint egy szakállas, negyvenes bőrszerkós férfinak. A kiskosztüm, illetve öltöny is valószínűbbé teszi, hogy a bajban lévő ember támogatást kap. Ha a szemlélő látásból ismeri az áldozatot, illetve maga a helyszín ismerős, az szintén megkönnyíti a cselekvést.

Tudod, mit kell tenned?

Ha sikerül is fellépned erre a sokak számára túl magas első lépcsőfokra, mindjárt ott a következő feladat: mivel is segíthetsz. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány a Nagy Elsősegély Teszt keretében ezer főt kérdezett meg 2013 áprilisában többek között arról, hogy mi a teendő ájulás, illetve agyrázkódás esetén. Sajnos a felmérés felemás eredményt hozott: voltak kérdések, amelyekre csaknem mindenki tudta a választ, de olyanok is, amelyekkel a válaszadók döntő többsége nem volt tisztában. Korábbi cikkünkből megismerheted a vizsgálat részleteit, valamint megtudhatod többek között, hogy melyek az újjáélesztés pontos lépései.

Mi a megoldás a keleti pszichológia szerint?

A bystander angol szó az objektív szemlélődésre utalhat, ami jól kifejezi a keleti pszichológia megközelítésének lényegét, ám nem tévesztendő össze egy lefagyott, szemlélődő állapottal - magyarázza Keresztes Attila. Ez azt jelenti, hogy bármilyen szituációt élsz is meg - legyen az jó vagy rossz -, megfigyeled objektíven a saját gondolataidat, érzéseidet, hangulataidat, de nem azonosulsz velük. Így elkerülhető, hogy egyes szituációkban lebénulj - és ne segíts például akkor, amikor valakinek szüksége lenne rád.

Urald az elmédet!

Ennek a módszernek a gyakorlásával elérheted, hogy idővel ne befolyásoljanak negatívan szubjektív érzelmek, gondolatok vagy a környezet, így többet láthatsz a valóságból. Ez azért van, mert a pszichológiában a figyelem megosztható, azaz nem tudsz egyszerre korlátlan mennyiségű dologra koncentrálni, és ha már azonosulsz néhánnyal, akkor a valóságból kevesebbet érzékelsz. Ha nem tudod uralni az elmédet - ami létrehozza érzéseidet, gondolataidat, hangulataidat -, akkor azokkal azonosulva beleragadsz az éppen aktuális impresszióba.

Objektív figyelem

Az elején ennek az úgynevezett objektív figyelemnek a gyakorlása inkább aktív, mintsem passzív hozzáállás az élethez. Ilyenkor ugyanis folyamatosan energiát fektetsz abba, hogy mindent objektíven szemlélj, leépítve a régi akadályozó megszokásokat. Később ez automatizálódik, ekkor már kontempláció, azaz spontán, magától kialakuló figyelem lesz belőle. Így nem válsz szubjektívvé, és nem bocsátkozol felületes ítélkezésbe.

Hiszen egy gyilkos is viselhet impozáns öltönyt, ahogy egy jó ember is felölthet szakadt ruhát, vagyis ez alapján nem feltétlenül szabad eldönteni, hogy alkalmas-e valaki a segítségnyújtásra. Általában a lefagyást az elmével való teljes azonosulás szülheti meg, ezért hivatkoznak arra nagyon sokan, hogy a megoldás a gondolkodó elmén való túllépés lehet, amiben segíthet például a meditáció.

• pszichológia
• tudomány
• elsősegély
• Életmód