Tényleg érdemes biozöldséget venned? A szakértő elárulja

A csapból is az folyik, hogy a biotermelésű zöldségek, gyümölcsök mennyivel egészségesebbek, mint hagyományos társaik, de arról már nem szól a fáma, hogy ezek valóban megérik-e az árukat.

Hogy érdemes-e költeni rájuk, arra Gunda Tamás, a Debreceni Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Tanszékének egyetemi tanára adja meg a választ.

Istállótrágya vs. műtrágya

Korunk egyik gondja a túltápláltság, az elhízás, az abból fakadó betegségek. A cukorbetegség, a szív- és érrendszeri problémák, az ízületi bántalmak mind visszavezethetőek a túltápláltságra. Az elhízástól fellazult szövetek nemcsak az emberre jellemzőek: a túltáplált növények is puhábbak, szöveteik lazábbak. A gond nem önmagával a műtrágyával van, hiszen a növény ugyanazt kapja itt is, mint a biotrágya esetén.

Lassú felszívódás

Egyetlen növény sem tudja felvenni az istállótrágya szerves anyagait, hanem meg kell várnia, amíg azt a talajbaktériumok lebontják szervetlen nitráttá, foszfáttá, vagyis ugyanazokká az anyagokká, amelyeket a műtrágya is tartalmaz. A különbség az, hogy a talajbaktériumok igen lassan teszik a dolgukat, ezért az elérhető nitrát mennyisége mindig kicsi lesz, nem alakul ki túltápláltság.

Azonnal felhasználható tápanyagok

A műtrágya esetén nincs mennyiségi korlát, bármennyit ki lehet szórni belőle a földre, a növény szinte bele is fulladhat az azonnal felhasználható tápanyagokba. Az eredmény ugyanaz, mint amikor valaki egyfolytában tömi magába az ételt.

A zöldségek nitráttártalma

A zöldségfélék nitráttartalmát az utóbbi években kezdték vizsgálni. A nálunk gyakran fogyasztott zöldségek közül ebből a szempontból a spenót vezet: nitráttartalma igen tág határok között változhat, 700-4000 milligramm/kilogramm közötti értékeket határoztak meg. A nitrátnak önmagában nincs különösebb mérgező hatása, ami veszélyes, az a belőle keletkező nitrit. Ez az anyag a vér hemoglobinját, az oxigént szállító vérfesték minőségét rontja: a benne levő két vegyértékű vas(II)-ionokat vas(III)-ionokká oxidálja. A hemoglobin átalakul methemoglobinná, és nem tud oxigént szállítani, a szervezet fuldokolni kezd.

Sok zöldségfélének alapvetően és meglepően magas a nitráttartalma, de mindez erősen függ az évszaktól, sőt, a napszaktól, a talajtól és a műtrágyázástól, nem utolsósorban pedig az étel elkészítésének módjától. Főzésnél például a nitráttartalom körülbelül 70-75%-a kioldódik, ezért célszerű az első, egy-két perces főzőlevet kiönteni.

Egészséges táplálkozás

Ha az egészségedet szeretnéd sokáig megőrizni, akkor hallgasd meg, mit tanácsol a dietetikus!

Nincs jelentős különbség bio és nem bio között

Alan Dangour és munkatársai végeztek egy átfogó vizsgálatot arról, hogy a biozöldségek tápértéke jobb-e, mint a hagyományos úton termelteké. Összefoglaló közleményükhöz a kérdéskörrel foglalkozó 1958-2008 közötti cikkeket - a megbízhatóságuk szempontjából nagyon szigorú kritériumok alapján - válogattak össze.

Végül a témával foglalkozó 318 tanulmányból mindössze 55 maradt fenn a rostán. A tanulmányban a nitrogén-, foszfor-, C-vitamin-, magnézium-, kalcium-, kálium-, cink-, réz-, zsírtartalmat hasonlították össze. A végeredmény egyértelműen az volt, hogy a legtöbb esetben gyakorlatilag nincs különbség a bio- és a hagyományos termékek között. A nitrogén- és foszfortartalom szempontjából a biotermékek néhány százalékkal jobbak voltak ugyan, azonban a kis különbségek bőven beleférnek a termesztésbeli eltérések okozta szórásba.

Cikkünk megírásában Kovács Lajos-Csupor Dezső-Lente Gábor-Gunda Tamás Száz kémiai mítosz című könyve segített.

• gyümölcs
• tudomány
• zöldség
• kutatások
• Életmód