Melyik évszakban születtél?

Kutatások szerint a születés időpontja számos mentális és más betegség kialakulásában közrejátszik. Természetesen ez az egy tényező nem elegendő a betegségek megjelenéséhez, ha azonban hajlamos vagy rájuk, és más életmódbeli tényezők is rontják a helyzetet, akkor a születési évszaknak megfelelő rizikófaktorok tovább növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

Különböző kutatócsoportok az okokat más-más tényezőkre vezetik vissza, ám az már tudományosan és statisztikailag bizonyított tény, hogy egyes betegségek kialakulása és a születés évszaka között van összefüggés, csak az okok magyarázata terén akad még vita.

Skizofrénia, anorexia, öngyilkossági hajlam

Ha márciusban születtél, akkor a skizofréniára, ha április és július között láttad meg a napvilágot, akkor az anorexiára, amennyiben téli vagy kora tavaszi születésű vagy, akkor a rövidlátásra leszel hajlamosabb.
A tél végén születetteknél a skizofréniára való hajlam 5-10%-kal nagyobb, mint az év más szakában születettek esetében. A dán Aarhus Egyetemen kimutatták, hogy a téli születés dupla akkora kockázatot jelent a skizofrénia későbbi kialakulására nézve, mint egy ilyen betegségben szenvedő szülő vagy testvér.

Nagy-Britanniában huszonötezer öngyilkos adatait összevetve jöttek rá, hogy közöttük az áprilisban, májusban és júniusban születettek aránya 17%-kal nagyobb az átlag populációhoz képest. Az őszi születésűeknél a pánikbetegség és az alkoholizmus kialakulásának nagyobb a kockázata.
Rövidlátásra pedig akkor leszel hajlamosabb, ha nyári - azaz erős fényben gazdag - hónapban születtél, amennyiben téli gyerek vagy, úgy ennek későbbi kialakulásától kevésbé kell félned.

A földrajzi fekvés is számít

Ebben az esetben nem betegségek kialakulásáról, hanem a kockázat növekedéséről van szó, amit újabb kutatások szerint a fény erőssége vagy annak hiánya okoz. Télen, kora tavasszal kevesebb a napsütéses órák száma, míg nyáron egyre több fényben fürdőzhetünk.

A melatonin hormon az ébrenlétet és az elalvást befolyásolja: sötétben aktiválódik a szervezetedben, napközben pedig, nagy fényerősségnél nincs jelen.

Brit kutatók szerint a késő őszi születés és a későbbi öngyilkossági hajlam között e hormon miatt van összefüggés. Eszerint az április és június között születettek magzati korukban - ami télre esett - magas melatoninszinthez szoktak hozzá, hiszen a kevés fény miatt ez a hormon többet volt jelen az anya szervezetében.

Ez a felismerés magával vonja azt is, hogy nem csak az évszakok, hanem a földrajzi hely is befolyásolja a betegségek kockázatát. Magyarországon négy évszak van egy évben, de az egyenlítőhöz közeledve csökken, a sarkkörökhöz közeledve pedig nő a sötét órák száma, ami befolyással bír a melatonin szintjére.

Az évszakkal összefüggően vizsgált okok között szerepelnek a bakteriális és vírusfertőzések okozta betegségek is, melyeket ősszel és télen állapotos nők könnyebben kapnak el, mint egy tavasszal, nyáron gyermeket váró - ősszel szülő - anyuka. A D-vitaminnak is köze lehet e statisztikai tények magyarázatához, hiszen csak napfény hatására képes termelni az emberi szervezet. A D-vitamin hiánya - állatkísérletek során bizonyítottan - szintén növelheti a skizofrénia kialakulásának kockázatát.

Crohn-betegség

A Crohn-betegség a gyomor és a bélcsatorna ismeretlen eredetű gyulladásos megbetegedése, mely főként a vékony- és vastagbelet érintheti, de ritkábban az emésztőrendszer bármely részében kialakulhat. Általában fiatalkorban jelentkezik, és évekig, akár évtizedekig is panaszokat okoz. Vannak enyhébb változatai, melyek a beteg napi életét csak kevéssé befolyásolják, de kialakulhat nagyon súlyos probléma is, amikor szinte a betegség határozza meg a napi ritmust.

Tünetei a gyakori hasmenés, esetenként véres hasmenés, görcsös hasi fájdalmak, melyeket láz is kísérhet. A Crohn-betegség előfordulását is vizsgálták a születés időpontjának függvényében, és rájöttek, hogy a betegség kialakulása az év első felében, főleg a márciusban születetteket sújtja leggyakrabban. Legritkább az előfordulása az augusztusi születésűek körében.

Itt az okot nem a napos órák számában kell keresni, hanem abban, hogy egyes baktériumok és vírusok az év bizonyos szakában gyakoribbak, aktívabbak. Mikor ez az időszak a magzati korra esik, azaz a terhes nő megfertőződik, az kihat a gyermek betegségének kialakulására.

Kicsit, mint a horoszkóp

Ha olyan hónapban születtél, mely növeli a betegség megjelenésének kockázatát, még nem kell kétségbeesned, egyáltalán nem biztos, hogy ki is alakul. Olyan ez, mint a horoszkóp: egy rossz előrejelzés esetén még nem kell pánikba esned, elegendő, ha körültekintőbb vagy. Amennyiben születési hónapod szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy anorexiás vagy alkoholista leszel, elegendő ezeket szem előtt tartani, illetve úgy élni az életed, hogy más rizikótényezőket kiiktatsz. Például nem viszed túlzásba a fogyókúrát és az alkoholfogyasztást.

• betegség
• tudomány
• kutatások
• születésnap
• tünetek és betegségek
• Életmód