Mézet kell enni allergiára? Vannak tények, és vannak tévhitek, melyeknek nem szabad bedőlni

A méz polleneket tartalmaz, ezért fogyasztásával szép lassan hozzájuk szoktatható a szervezet, tartja az elterjedt nézet. De igaz?

tusszog
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Habár az allergiások száma folyamatosan emelkedik, a betegséggel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering a köztudatban.

A leggyakoribb tévedéseket tisztázzuk dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász-allergológussal, a Budai Allergiaközpont főorvosával. 

A széna okozza - tévhit

A légúti allergiás tüneteket összefoglaló néven szénanáthaként is szokás emlegetni. Ennek eredete Angliába, a 19. századba nyúlik vissza. A szénát bálázó munkásoknál jelentkező, jellegzetes tünetekről úgy tartották, hogy a széna okozza, innen kapta a nevét. Azóta már tudjuk, hogy vélhetően nem a széna maga, sokkal inkább a közte megbújó penészgombaspórák okozták a tüsszögést, orrfolyást, szem- és orrviszketést, a szénanátha elnevezés azonban fennmaradt, és napjainkban is használatos összefoglaló név a pollenallergia tüneteire.

A méz hatásos ellenszer allergiára - tévhit

Az elterjedt tévhit alapja, hogy a mézet virágporból készítik a méhek, így fogyasztása „deszenzitizáló” hatású, vagyis a szervezetet hozzászoktathatja az allergének elviseléséhez, így idővel a szénanáthás tünetek is megszűnhetnek. Ez a felvetés azonban eleve téves, hiszen a méhek által összegyűjtött pollenek nem azonosak az allergiás tüneteket kiváltó, szelek szárnyán közlekedő, allergén pollenekkel. Fogyassz bátran mézet, ha kedveled az ízét, azonban ne várd tőle, hogy bármilyen hatást gyakorol az allergiádra! Aki nem szokott mézet fogyasztani, ha elkezdi, lehetőleg fajtamézzel kezdje, ne vegyes virágmézzel, mert abba nagyobb valószínűséggel valamennyire belekerülhet allergén vagy keresztallergén.

Ne aggódj, majd elmúlik - tévhit

A leggyakoribb tévhit, hogy sokan úgy gondolják, az allergia átmeneti állapot, ami nem igényel különösebb kezelést, idővel magától is elmúlik majd. Ez annyiban igaz, hogy szezonális allergia esetén, ha a panaszaidat egy adott allergén növény pollenjei okozzák, akkor a virágzását követően természetesen nem jelentkeznek majd a tünetek. A következő évben azonban számíthatsz rá, hogy ugyanabban az időszakban újra megjelennek, kezelés nélkül pedig idővel egyre erősebb tünetek, újabb allergiák és szövődményként asztma is kialakulhat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Gyógyszert csak tünetek esetén kell szedni - tévhit

Az antihisztamin készítmények és szteroid orrspray-k is jobban kifejtik a hatásukat, ha nem várod meg, amíg tüneteid jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy, ha valaki diagnosztizált allergiás beteg - allergiavizsgálat kimutatta, hogy pontosan mire allergiás -, az tudja, hogy az allergén növény az év melyik hónapjában kezdi a pollenszórást. Persze, figyelni kell az aktuális pollenjelentést is, mivel ez az időpont az aktuális időjárás függvényében módosulhat. Ne várd meg, amíg a pollenkoncentráció eléri azt a szintet, hogy tünetek jelentkeznek. A gyógyszereket a pollenszórás kezdetekor kell elkezdeni használni annak érdekében, hogy hatásukat maximálisan ki tudják fejteni.

Van, akinél nem hatnak a gyógyszerek - tévhit

Ha nem érzed elég hatásosnak a gyógyszereket, annak több oka is lehet. Ilyenkor keresd fel kezelőorvosodat, mondd el részletesen, hogy milyen tünetek zavarnak, és ő új típusú kezelést fog javasolni. 

- A terápiát addig módosítjuk, amíg a beteg tünetei meg nem szűnnek - magyarázza dr. Potecz Györgyi. Előfordulhat, hogy a korábbi években jól bevált kezelést is módosítani kell. Ha nem érzed elég hatásosnak az addigi gyógyszereket, jó, ha tudod, hogy a legsikeresebb kezelés az immunterápiától várható, meghatározott pollenekre.

Az allergiásoknak ismerni kell az ÁNTSZ térképét: 10 növény, ami már most szenvedést okoz

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük