Gyomorfekély: ha a Helicobacter pylori túlszaporodik

A magyar lakosság körülbelül 15%-a szenved élete során valamikor gyomorfekélytől. Évente megközelítőleg negyvenezerre tehető az új fekélyes betegek száma. Ezek az adatok köszönhetők a felfokozott élettempóból adódó idegrendszeri túlterheltségnek, a stressznek, valamint a nem megfelelő táplálkozási szokásoknak. Mindezeken kívül pedig okolható érte egy bizonyos Helicobacter pylori nevű baktérium.

A baktériumról

A Helicobacter pylori nevű ostoros baktériumot Barry J. Marshall és J. Robin Warren ausztrál orvosok fedezték fel 1982-ben. A szervezetbe való bekerülése jellemzően már gyermekkorban megtörténik. Ez többnyire szennyezett vízzel vagy fertőzött állattal – kutya, macska – való érintkezés révén következik be. De elkapható utazások során – különösen olyan helyeken, ahol a higiénés körülmények nem megfelelőek.

Szerepe a gyomorfekély kialakulásában

A baktérium érdekessége, hogy világszerte az emberek 50-65%-ának szervezetében megtalálható, azonban nem mindenkinél okoz problémát. Viszont statisztikai adatok bizonyítják, hogy a Helicobacter pyloriak a gyomorfekélyes megbetegedések 80%-ához köze van. Sokáig nehezen fogadta el az orvosi köztudat a baktériummal kapcsolatos kutatások eredményeit. Ennek oka az az ismert tény volt, hogy a gyomorsav elpusztítja a baktériumokat. Ez így is van, ám a Helicobacter pylori képes arra, amire a legtöbb baktérium nem: kivédi a gyomorsav pusztító hatását. Ez a baktérium ugyanis lúgos kémhatású anyagcsere-terméket állít elő – közömbösítve ezzel a gyomorsav antibakteriális, savas hatását. A kórokozó a gyomor nyálkahártyájának felszínén lévő nyákban telepszik meg, és itt fejti ki hatását. Mivel a nyáktartalom biztosítja a nyálkahártya védelmét a sósavval szemben, annak sérülése fekélybetegséghez vezethet.

Hogy a fertőzött emberek egy részénél mégsem alakul ki gyomorfekély, az valószínűleg az egyéb hajlamosító tényezők hiányának tudható be. A betegség jelentkezéséhez ugyanis az esetek többségében szükséges a hajszolt, stresszes életforma, a dohányzás, a fokozott alkohol- és kávéfogyasztás. Ezen kívül gyomorfekélyt idézhetnek elő a sietős étkezések, illetve a fűszeres, csípős ételek gyakori fogyasztása is.

A Helicobacter pylori és a gyomorrák

Ha a baktériumot nem sikerül kiűzni a szervezetből, a gyomorfekély újra meg újra elő fog jönni. A gyomornyálkahártya folyamatos sérülése, majd gyógyulása következtében egyre nagyobb eséllyel fog bekövetkezni a DNS-károsodás. Mindennek következtében pedig megnő a rák kialakulásának kockázata. Így tehát a problémát nem szabad félvállról venni.

Kezelés és diéta

A baktérium szervezetből való kiirtása antibiotikumokkal történik. Ha a gyomortükrözés, illetve a laboreredmények Helicobacter pylori fertőzésről tanúskodnak, megkezdődik az egy héten át tartó gyomorsavtermelést csökkentő gyógyszer szedése. Ha ez a kúra nem jár sikerrel, további két héttel meghosszabbítják a kezelést. Amennyiben még ezt követően is jelen van a baktérium a szervezetben, gasztroenterológushoz kell fordulni, aki megkezdi a célzottabb kezelést. Nehezebb esetekben előfordulhat, hogy a fekélybetegség több hónapos kezelést követően sem gyógyul. Ilyenkor elkerülhetetlen a műtét.

A kezelést minden esetben diéta egészíti ki. Ennek egyik alappillére a savelválasztást provokáló élelmiszerek elhagyása. Főként a csípős, zsíros, fűszeres ételek, valamint a csokoládé és a kávé fogyasztásáról kell lemondani. Gyomorfekély esetén tilos továbbá a cigaretta, a szénsavas üdítő, valamint az alkoholfogyasztás. Mindezeken kívül javasolt sok zöldséget és gyümölcsöt enni. Különösen jó hatással van a betegségre a magas pektintartalmú alma, a nyáktermelést fokozó banán. Kifejezetten javasolt az olyan probiotikus baktériumokat tartalmazó tejtermékek fogyasztása, mint a kefir vagy a joghurt.