3 rejtett betegség a rossz lehelet hátterében

A rossz leheletért a nem megfelelő szájhigiénia felel - gondolják a legtöbben. Tény, hogy ez a legkézenfekvőbb ok, ám számos más probléma is meghúzódhat a háttérben. Ha hiába mosol fogat minden étkezés után - ráadásul a szájvíz és a fogselyem is része a mindennapi fürdőszobai rutinnak -, mégsem tudsz szabadulni a problémától, járj utána a kiváltó tényezőknek!

Fogínybetegség - szájszag és vérző íny

A fogak és az íny közötti hézagokban könnyen megtelepedhetnek a baktériumok, melyek gyulladást okozhatnak, illetve bomlástermékeikből plakk képződik. Enyhébb esetben fogínygyulladás - más néven gingvitis - alakul ki, mely duzzanattal, kellemetlen lehelettel és ínyvérzéssel jár együtt.

Ha annyiban hagyod a dolgot, a betegség súlyosbodik, és a - mikroorganizmusokat, valamint szerves anyagokat tartalmazó - plakkok felhalmozódnak, fogkővé állnak össze. Ezek pedig hosszútávon a csontszövet pusztulását okozhatják, fogágybetegséghez és a fogak elvesztéséhez vezethetnek. Ebben az esetben már a rossz szájszag a legkisebb probléma, amivel szembe kell nézned. Amennyiben tehát nem tudsz szabadulni a kellemetlen lehelettől, és az ínyed gyakran vérzik, mielőbb keresd fel fogorvosodat.

Légúti megbetegedések - nátha és tüdőgyulladás

Az őszi-téli hónapokban gyakori légúti fertőzéseknek egyenes következménye lehet a kellemetlen lehelet. Ilyenkor az alsó vagy a felső légutakban elszaporodó baktériumok - illetve azok bomlástermékei - okozzák a rossz szájszagot. A felső légúti megbetegedések közé tartozik például a nátha, a torokgyulladás, az orrmelléküreg-gyulladás vagy a gégegyulladás. Az alsó légutak betegségei közé pedig a hörghurut, a szamárköhögés vagy a tüdőgyulladás sorolható.

A probléma kezelése attól függ, pontosan milyen kórokozó felelős a tünetért. A felső légúti fertőzéseket okozó vírusok ellen legtöbbször nincs hatékony gyógymód, csupán a tünetek enyhíthetők - míg az immunrendszer le nem győzi a mikroorganizmusokat. A tüdőgyulladás és más bakteriális alsó légúti fertőzés ellen pedig az antibiotikumos kezelés jelenthet megoldást.

Vesebetegség - ammóniaszagú lehelet

Azt talán már tudod, hogy a kezeletlen cukorbetegség acetonszagú leheletet okozhat, ám arról nem biztos, hogy hallottál, hogy a kellemetlen szájszag akár a vesebetegség jele is lehet. Az ammóniaszagú lehelet legtöbbször erre utal.

Ha ugyanis a vesék nem működnek megfelelően, képtelenek a káros anyagokat kiszűrni a vérből. Azok a vegyületek pedig, melyek normál körülmények között a vesék segítségével választódnak ki, és a vizelettel távoznak a szervezetből, ilyenkor a vérből a tüdőbe kerülnek. A légzés során ezek az anyagok kikerülnek a testből, és kellemetlen szájszagot okoznak. Ha tehát ammóniaszagú a leheleted, haladéktalanul fordulj orvoshoz!

Leheletfrissítő tippek

Ha semmilyen komolyabb egészségügyi probléma nem áll a háttérben, pusztán nem elég üde a leheleted, fogadd meg az alábbi tanácsokat, és évente egyszer látogass el a fogorvoshoz!

• Használj naponta szájvizet, így azokról a helyekről is kiűzheted a kórokozókat, ahová a fogkefe már nem ér el.
• Rágcsálj petrezselymet! A benne lévő klorofillnak köszönhetően baktériumölő tulajdonságú, így semlegesíti a kellemetlen szagokat.
• Körülbelül kéthavonta cseréld a fogkefédet, így a rajta megtelepedő baktériumok nem okozhatnak higiéniai problémát!
• A szegfűszeg eugenolt és antibakteriális anyagokat tartalmaz. Ha nem elég friss a leheleted, rágcsálj el egy szemet, és élvezd kellemes hatását!