Város a szellemvár tövében

Szolnok a vizek városa, épp ott helyezkedik el, ahol a Zagyva a Tiszába torkollik. A két folyó találkozásánál épült fel egykor a legendás szolnoki vár, melyet azonban ma már hiába is keresne a turista. Az erődből csak néhány kő maradt, egy titokzatos torony és persze a számtalan legenda, mely történetét övezi. Ám, ha Szolnokra látogatsz, az egykori vár romkertjén kívül is látnivalók sokasága várja, hogy felfedezd.

A szellemvár alatt fekvő város az aktív kikapcsolódás híveit, a kultúra és a történelem szerelmeseit éppúgy elvarázsolja, mint azokat, akik csupán egy romantikus délutánt szeretnének eltölteni az Észak-Alföld egyik sokszínű központjában.

Egy legendás vár

Szolnok keleti részén állt egykoron a város híres erődje, mely ma már teljességében nem csodálható meg. Nyomok azonban maradtak utána. Bár köveinek nagy részét az évszázadok során elhordták, a vár helyén működő művésztelep lakói az 1950-es években összegyűjtötték a fellelhető maradványokat, és a park hátsó kapuja felé eső részen egy kis romkertet, középkori tornyot építettek fel belőlük. Mivel azóta nem újították fel az alkotást, a gyanútlan szemlélő azt hiheti, hogy a rom az egykori vár maradványa.

Az 1551-ben épített palánkvár - melynek elődjeként már az Árpád-korban is földvár állt a területen - lakóinak és védőinek az évszázadok során háborúkat és megszállást épp úgy át kellett élniük, mint az erőd lángba borulását és az árvizeket. A hely misztikumát fokozza továbbá a városalapító és névadó Zounok ispán mártírhalála is, akit a 11. században a Szent Gellért püspököt is meggyilkoló Vata-féle lázadók egy révésszel szúrattak halálra.

A város szívében

A művészteleptől a Zagyván átívelő hídon közelítheted meg a belvárost. A Szabadság tér körforgalma után a jobb kéz felé induló Pólya utcán a Tabán városrész érhető el.

Ez az egykori halászfalu helyén épült, hangulatában a régi időket idéző negyed a Zagyva partján terül el. Itt fogadja a vendégeket a Tabáni Tájház, mely az egykori halászok életét és munkaeszközeit mutatja be. A Szabadság tér felé bal kézre esik a megyeháza 1878-ban emelt eklektikus épülete, mellette pedig a szintén eklektikus egykori kaszinó áll. Innen a Kossuth térre érve a városháza szép épülete fogad, melynek falán emléktábla hirdeti a valaha mért legmagasabb vízállást - tíz-negyven centimétert -, mely 2001-ben fenyegette a várost.

Szemben a Damjanich János Múzeum klasszicista stílusban emelt épülete látogatható. A 2002-ben az év múzeuma címet elnyert intézményben a megye története és kultúrája, néprajzi sajátossága és a város története elevenedik meg. Érdemes ellátogatnod továbbá a Templom utcába is, ahol a mór stílusú zsinagógát, valamint a város legrégebbi épületét, a barokk belvárosi plébániatemplomot csodálhatod meg.

A Tisza-korzón

A Templom utca a Tisza partjára, a hajóállomáshoz fut ki. A Tisza-parti sétányon közelítheted meg a híres Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk épületét, melynek érdekessége, hogy a bejárata előtt álló szökőkútból és a Tisza felőli oldalon található vízköpőből is forró gyógyvíz csobog.

A szálloda mellett terül el a gyönyörű, szökőkutakkal és szobrokkal tarkított Verseghy-park, ahol egy kellemes sétát követően visszafordulhatsz a Sóház utca irányába - az utca nevezetessége a Szigligeti Színház. Továbbsétálva az utcában balra az ispánemlékmű, majd a neogótikus stílusú református templom következik. Az utca túloldalán áll a Verseghy Ferenc Gimnázium, homlokzatán az egykori sóházak egyikében született névadó költő emléktáblájával.

A Tiszaligetben

A Zagyva torkolatánál álló Tisza-hídon átsétálva jobbra fordul az út a Tiszától körgáttal védett Tiszaligetbe.

Óriás fái alatt sportlétesítmények, vendéglátóegységek, szállodák sorakoznak, lehetőség nyílik többek között csónaktúrázásra, úszásra, korcsolyázásra, lovaglásra és sportrepülésre is. Szolnok és vidéke mindemellett gazdag természeti értékeiről is híres. A közelből induló tiszai kirándulóhajókról megtekinthetők a háborítatlanul megmaradt ártéri erdők.

Az ország legrégebbi hídja

A törökök által 1562-ben épített szolnoki cölöphíd az ország legrégebbi hídja, mely évszázadokon keresztül szolgált átkelőként. Ha szerencsés vagy, és alacsony a Tisza vízállása, misztikus maradványai még ma is láthatók.

Az itt álló hidak egyébként ritka sanyarú sorsot éltek meg. A fent említett fahidat a törökök robbantották fel 1685-ben, a helyére 1911-ben épült átkelő pedig a románok elleni harcokban semmisült meg 1919-ben. A később újjáépített hidat a németek robbantották fel a második világháborúban. A mai Tisza-híd 1963-ban készült el.

Kép: www.orszagalbum.hu, can.pastilla.

• magyar város
• történelmi látnivalók
• kulturális látnivalók
• vízparti hely
• várrom
• magyar csodák
• Utazás