Mi a teendő, ha vadállattal fut össze az ember az erdőben? Így védekezhetsz a medve vagy a vaddisznó ellen

A természetben járva-kelve az ember általában örül, ha találkozik az erdő lakóival is. Olykor egy-egy szarvas, őzgida vagy róka látványa bearanyozza a kirándulást. Az állatokban a túrázók általában nem gyönyörködhetnek sokáig, mivel azok az esetek többségében villámgyorsan továbbállnak.

Bár itthon a nagyvadaktól nem különösebben kell tartani, hiszen azok jobban félnek az embertől, mint fordítva, adódhatnak olyan ijesztő helyzetek, amelyek váratlanul érhetik az erdőjárókat. 

Nem valószínű a találkozás, de jobb felkészülni!

A potenciálisan veszélyes nagyvadakkal szembeni viselkedés alapelveit még akkor is érdemes elsajátítani, ha Magyarországon kifejezetten ritka az olyan eset, hogy az erdőben sétálókra rátámadna egy állat. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a medveészleléssel kapcsolatos hírek, május elején például Diósjenőnél észleltek medvenyomokat, majd a Börzsöny Alapítvány kameracsapdája felvételeket is készített az egészséges, fiatal példányról. Május 24-én a Cserhátban láttak bóklászó medvecsaládot, néhány nappal később pedig horgászok jelentették, hogy medvét vettek észre a Komravölgyi-víztározó közelében. A Komrai-Hasznosi Horgászegyesület erre fel is hívta a kirándulók és a horgászok figyelmét, arra kérve őket, hogy ennek tudatában tartózkodjanak a tározó területén.

A legtöbb európai országban, így nálunk is szigorúan védett barna medve (Ursus arctos) legnagyobb állománya Európában a Kárpátokban, azon belül pedig Romániában él. A mai Magyarország területéről már a 19. században eltűnt a faj, de egy-egy kósza példány minden évben előfordul, különösen északon, a Börzsönyben, illetve az Aggteleki-karszton. Ezek az egyedek Szlovákiából kóborolnak át, szaporodási időszakuk április közepétől körülbelül júliusig tart. A hímek ilyenkor nappal is aktívabbak, és kitartóan követik a nőstényeket, egy nap akár jókora területet is bejárva. Hazánkban a barna medve nem szaporodik, és egy idő után odébbáll. A találkozásra elenyésző az esély, de mégis jobb felkészülni minden eshetőségre.

Mi a teendő találkozás esetén?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága is felhívja rá a figyelmet, hogy a medvét mindenképp kerülni kell, ehhez pedig a sűrűbb bozótosokat, átláthatatlanabb részeket érdemes kihagyni a túra során, és minden esetben a kijelölt útvonalat kell előnyben részesíteni. Bár a jó idő beköszöntével sokan terveznek többnapos, a szabadban alvással, sátorozással egybekötött kirándulást, az a legbiztosabb, ha ilyenkor napnyugta és napkelte között az ember nem tartózkodik az erdőben. Ha valaki mégis sátrazik, az élelmet a sátorhelytől távol eső fára ajánlott felakasztania.

A Nemzeti Park tájékoztatása szerint egyébként az erősebb illatú élelmiszereket jobb otthon hagyni, az ételmaradékot túrázás közben pedig alaposan, szagmentesen elcsomagolni. A kirándulás íratlan szabálya, hogy az erdőben semmilyen szemetet nem hagyunk - lehetőség szerint még a kihelyezett kukákban sem -, a maradékot és a csomagolóanyagot is magunkkal visszük, ez a medvék elkerüléséhez is fontos.

Mindemellett segíthet kivédeni a találkozást, ha társaságban, beszélgetve túrázik az ember, egyedül haladva fütyörészhet, énekelhet, medvecsengőt is magával vihet. Fülhallgatóval, az esetleges neszeket kizárva sétálni nem javasolt. Ha valaki mégis megpillant egy medvét, ameddig az állat észre nem veszi, a legcélszerűbb minél halkabban, az állatot szemmel tartva, hátrálva távolodni a helyszínről. Sosem szabad hátat fordítani neki, és futással sem érdemes próbálkozni, mert gyors és kitartó futó. Amennyiben kiszúrta a kirándulót, a legjobb, ha az illető nem néz a szemébe, és nem is próbálja elüldözni, a medve csak abban az esetben lesz agresszív, ha fenyegetve érzi magát, vagy ha a bocsokat védi. Nem árt észben tartani, hogy a bocsok környékén valószínűleg az anya is ott van.

Ha az állat megindul a túrázó felé, a szakemberek szerint meg kell próbálni higgadtnak maradni, a két kezet a magasba emelve beszélni hozzá, hogy emberként azonosítson, de ez semmiképpen nem hadonászást, kiabálást jelent. A legritkább eset, hogy a medve mindezek ellenére ráront az emberre, ekkor hasra fekve a kezeket a tarkóra kell tenni, elkerülve, hogy a jószág átfordítson. Rémisztő lehet, ha az állat két lábra áll, ám ilyenkor leginkább a tájat kémleli. A WWF Magyarország infografikái segítenek áttekinteni az információkat, kinyomtatva pedig edukációs célra is használhatók. Ha medvét pillantasz meg kirándulásod során, miután biztonságos távolságra kerültél tőle, értesítsd a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságát!

Mi a helyzet a vaddisznókkal?

A vaddisznó a legelterjedtebb nagyvadfaj Magyarországon, amelynek a nagyragadozók kiirtásával nem maradt természetes ellensége. A vaddisznóra is igaz, hogy tart az embertől, ha hallja, hogy közeledik, általában elmenekül, a beszélgetés, tapsolás, fütyörészés tehát itt is segíthet. A Pilisi Parkerdő tájékoztatása szerint a kanok párzási időszakban, október, novembertől kezdve januárig, a kocák pedig a malacaikat védelmezve lehetnek veszélyesek. Az ellési idő az utóbbi években kitolódott, de nagyjából február és május közé esik. Az állatot nem szabad olyan helyre beszorítani, ahonnan csak a túrázóval szembefordulva tud kijönni, az útját elállni nem ajánlott.

A nemzeti parkok a kutyásoknak azt javasolják, hogy az ebeket csak pórázzal sétáltassák az erdőben, mert a vaddisznó rájuk támadhat, és a medve is a nyomukba eredhet. A kutya menekülés közben a vadat a gazdájához vezetheti.

Furcsa kinézetű védett állatok Magyarországon

Többségük messziről kerüli az ember társaságát, így ha meg is adatik valakinek, hogy egy-egy pillanatra észrevegyen egy egyedet a természetben járva, valószínűtlen, hogy közel kerüljön hozzá. Ezért meglepő lehet, hogy milyen gyönyörű vagy furcsa állatok élnek vagy vendégeskednek Magyarországon.

(A képek illusztrációk, forrásuk: Getty Images Hungary.)

• erdő
• medve
• vaddisznó
• biztonság
• kirándulás
• nemzeti park
• Utazás