Vadállatok Magyarországon

Az elmúlt időszak jelentős híre volt a rendszeresen kirándulók és a természetbarátok számára, hogy ismét egyre nagyobb számban bukkan fel a magyarországi hegyekben a farkas, és medvét is egyre gyakrabban látnak, vagy látni vélnek a kirándulók.

Bár az utóbbi időben a farkas és a medve került a fókuszba, mellettük egy sor különleges, rejtőzködő vadállat él a magyar erdők mélyén. Többségükkel a kirándulók egy pillanatig sem találkoznak, ezért nem meglepő, hogy sokan a magyarországi létezésükről sem tudnak.

Muflonok a hegyen

A muflon Magyarországon eredetileg nem őshonos faj, csak az 1800-as évek végén telepítették be a Kárpát-medencébe vadászat céljából. Ma a középhegységek többségén megtalálható, szigetszerűen, a kötött, köves talajú területeken. Főként a Mátrában, a Zempléni-hegységben, a Börzsönyben, a Bükkben jellemző, a Dunántúlon pedig a Pilisben, a Vértesben és a Budai-hegységben.

A muflon főleg fűfélékkel, növényekkel táplálkozik. A nyájak télen, különösen hótakaró esetén a melegebb, főként déli területekre húzódnak a hegyekben. Keményebb teleken kiegészítő etetést igényel a vadászati állomány. A nagyvad akár 40-45 kilogramm is lehet, jellegzetes hátrafelé csavarodva növő szarváról ismert. Legtöbbször maga az állat nincs szem előtt, jelenlétéről hangok árulkodhatnak: bégetése, morgása mellett távolra elhallatszik az ősszel a nőstényért vetekedő kosok szarvainak összeütődése is.

Aranysakál: kihalt, majd újra elterjedt

Az aranysakál, népi nevén a toportyánféreg vagy nádi farkas a 19. századig gyakorinak számított, ám irtása és élőhelyeinek visszaszorulása miatt szinte teljesen kihalt Európában. 

Az 1980-as évektől kezdett ismét terjedni Magyarországon, különösen a déli megyékben, Bács-Kiskun, Somogy, Baranya megyében, majd ugrásszerűen, özönfajként megnőtt az állománya, az utóbbi évtizedben rendre 6-9 ezer közöttire becsülik példányaik számát.

Az aranysakál nagyjából 45-50 centiméter marmagasságú, ami nagyjából egy közepes termetű kutya, például egy spániel méretével egyezik meg. A szürkés-barnás színű állat főként kisemlősöket, pockokat, nyulakat, illetve az elhullott szarvas, vaddisznó tetemét fogyasztja. Kölykeik a kutyákéhoz hasonlóak, érdekesség, hogy párjukhoz egy életen át ragaszkodnak. Az aranysakál leginkább esti, ugatással kevert vonyításáról ismerhető fel.

A cikk az ajánló után folytatódik

1/

Fehér cirkónia kristályokkal díszített kapcsos ezüst fülbevaló

6 350 Ft

Ezüst nyaklánc M betűs medállal

7 490 Ft

Klasszikus édesvízi igazgyöngy szett

22 290 Ft

Közepes méretű csavart ezüst karika fülbevaló

5 350 Ft

Hematite fekete kristályos porcelán karperec

29 500 Ft

Édesvízi igazgyöngy beszúrós fülbevaló fehér és kék cirkóniával díszítve

12 900 Ft

Rózsaszín cirkóniával díszített ovális ezüst ékszerszett

15 900 Ft

Béke varázskarkötő

13 900 Ft

Ezüst nyaklánc Zs betűs medállal

7 490 Ft

Háromszínű négyes fonatú ródiumozott ezüst nyaklánc 45 cm

20 900 Ft

Hátizsák a Szabadság híddal

16 900 Ft

Fehér Swarovski® kristályos nyaklánc ajándék díszdobozzal

7 890 Ft

Édesvízi igazgyöngy közepes méretű ezüst fülbevaló

7 990 Ft

Édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló

12 990 Ft

Hármas fonatú ródiumozott ezüst nyaklánc 50 cm

16 490 Ft

Még több termék

Vadlovak a Hortobágyon

A hortobágyi pusztákon Magyarországon is élnek vadlovak félvad körülmények között, a pentezugi rezervátumban. Az ázsiai vadló - vagy más néven Przewalski-ló - eredeti élőhelye az eurázsiai sztyeppe volt, a 20. századra viszont nagy részük kihalt. Magyarországi több százas populációja világszinten kiemelkedő. 

A házi lónál zömökebb, másfél méter magas, rövid lábú és fakó szőrű vadló ménesben él több kancával és a csikókkal, a csoportok együtt mozognak, egymással viszont ritkán találkoznak össze. Táplálékaik fűfélék, a hó alól is kikaparják azokat, mesterséges etetésük nem lehetséges. A pentezugi térségben a vadlovak mellett őstulkok is élnek.

Vadmacska az erdőkben

Nem biztos, hogy kóbor macska bolyong a magyar erdőkben, számos hegységben és ártéri erdőben megél az európai vadmacska. Előfordulhat az Északi- és a Dunántúli-hegység egyes területein, a Duna és a Dráva, valamint a Tisza és a Körös árterében. A ragadozó 4-7 kilogramm. 

Este és hajnalban aktív, táplálékai túlnyomórészt madarak és kisemlősök, halak. A házi macskától megkülönbözteti a zömökebb teste, a tömött bunda, valamivel nagyobb mérete, illetve vastag, bozontszerűen kerekített csúcsú farka. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A fajra nagy veszélyt jelentenek a kóborló és gazdátlan házi macskák, amellyel szinte folyamatosan keveredik génállománya.

Magyarország legnagyobb pókfaja, a szongáriai cselőpók

A cselőpókok egyre gyakoribbak az ember közelében. Mi az oka, és vajon veszélyes-e a marásuk? Arachnológust kérdeztünk arról, mit tehet az ember, ha a telkén megjelenik a félelmetes méretű pók.

Magyarország madárpókjától sokakat kiráz a hideg: kell-e félned tőle?

(Képek: Getty Images Hungary, Tamás Katalin.)