4 különleges vadállat, amivel a magyar erdőkben találkozhatsz: sokan nem tudják, hogy itt is élnek
A különleges állatok a magyar erdőkben is otthonosan mozognak.

- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- Így tökéletesítheted a frizurádat egy színes kendővel: 3 egyszerű, de csodás variáció, amivel garantáltan sikert aratsz »
- Ez a retró minta a nyár legbájosabb trendje: játékos és feltűnő, mégis nőiessé teszi a szettet »
- Anne Hathaway először jelent meg a cannes-i filmfesztiválon, és megadta a módját: gyönyörű ruhát választott »

- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Az erős szexuális vonzalom 7 legfőbb jele - Már az ismerkedés során észreveheted őket
Az elmúlt időszak jelentős híre volt a rendszeresen kirándulók és a természetbarátok számára, hogy ismét egyre nagyobb számban bukkan fel a magyarországi hegyekben a farkas, és medvét is egyre gyakrabban látnak, vagy látni vélnek a kirándulók.
Bár az utóbbi időben a farkas és a medve került a fókuszba, mellettük egy sor különleges, rejtőzködő vadállat él a magyar erdők mélyén. Többségükkel a kirándulók egy pillanatig sem találkoznak, ezért nem meglepő, hogy sokan a magyarországi létezésükről sem tudnak.
Muflonok a hegyen
A muflon Magyarországon eredetileg nem őshonos faj, csak az 1800-as évek végén telepítették be a Kárpát-medencébe vadászat céljából. Ma a középhegységek többségén megtalálható, szigetszerűen, a kötött, köves talajú területeken. Főként a Mátrában, a Zempléni-hegységben, a Börzsönyben, a Bükkben jellemző, a Dunántúlon pedig a Pilisben, a Vértesben és a Budai-hegységben.

A muflon főleg fűfélékkel, növényekkel táplálkozik. A nyájak télen, különösen hótakaró esetén a melegebb, főként déli területekre húzódnak a hegyekben. Keményebb teleken kiegészítő etetést igényel a vadászati állomány. A nagyvad akár 40-45 kilogramm is lehet, jellegzetes hátrafelé csavarodva növő szarváról ismert. Legtöbbször maga az állat nincs szem előtt, jelenlétéről hangok árulkodhatnak: bégetése, morgása mellett távolra elhallatszik az ősszel a nőstényért vetekedő kosok szarvainak összeütődése is.
Aranysakál: kihalt, majd újra elterjedt
Az aranysakál, népi nevén a toportyánféreg vagy nádi farkas a 19. századig gyakorinak számított, ám irtása és élőhelyeinek visszaszorulása miatt szinte teljesen kihalt Európában.

Az 1980-as évektől kezdett ismét terjedni Magyarországon, különösen a déli megyékben, Bács-Kiskun, Somogy, Baranya megyében, majd ugrásszerűen, özönfajként megnőtt az állománya, az utóbbi évtizedben rendre 6-9 ezer közöttire becsülik példányaik számát.
Az aranysakál nagyjából 45-50 centiméter marmagasságú, ami nagyjából egy közepes termetű kutya, például egy spániel méretével egyezik meg. A szürkés-barnás színű állat főként kisemlősöket, pockokat, nyulakat, illetve az elhullott szarvas, vaddisznó tetemét fogyasztja. Kölykeik a kutyákéhoz hasonlóak, érdekesség, hogy párjukhoz egy életen át ragaszkodnak. Az aranysakál leginkább esti, ugatással kevert vonyításáról ismerhető fel.
Vadlovak a Hortobágyon
A hortobágyi pusztákon Magyarországon is élnek vadlovak félvad körülmények között, a pentezugi rezervátumban. Az ázsiai vadló - vagy más néven Przewalski-ló - eredeti élőhelye az eurázsiai sztyeppe volt, a 20. századra viszont nagy részük kihalt. Magyarországi több százas populációja világszinten kiemelkedő.

A házi lónál zömökebb, másfél méter magas, rövid lábú és fakó szőrű vadló ménesben él több kancával és a csikókkal, a csoportok együtt mozognak, egymással viszont ritkán találkoznak össze. Táplálékaik fűfélék, a hó alól is kikaparják azokat, mesterséges etetésük nem lehetséges. A pentezugi térségben a vadlovak mellett őstulkok is élnek.
Vadmacska az erdőkben
Nem biztos, hogy kóbor macska bolyong a magyar erdőkben, számos hegységben és ártéri erdőben megél az európai vadmacska. Előfordulhat az Északi- és a Dunántúli-hegység egyes területein, a Duna és a Dráva, valamint a Tisza és a Körös árterében. A ragadozó 4-7 kilogramm.

Este és hajnalban aktív, táplálékai túlnyomórészt madarak és kisemlősök, halak. A házi macskától megkülönbözteti a zömökebb teste, a tömött bunda, valamivel nagyobb mérete, illetve vastag, bozontszerűen kerekített csúcsú farka. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A fajra nagy veszélyt jelentenek a kóborló és gazdátlan házi macskák, amellyel szinte folyamatosan keveredik génállománya.
Magyarország legnagyobb pókfaja, a szongáriai cselőpók
A cselőpókok egyre gyakoribbak az ember közelében. Mi az oka, és vajon veszélyes-e a marásuk? Arachnológust kérdeztünk arról, mit tehet az ember, ha a telkén megjelenik a félelmetes méretű pók.
(Képek: Getty Images Hungary, Tamás Katalin.)
OLVASD EL EZT IS!

- állat
- állatvédelem