Örököltem! Vagy mégsem?

Noha az öröklésre vonatkozó törvények lényegében nem különböznek, a gyakorlatban mégis több a vitás ügy az ingatlanok, mint az ingóságok öröklése körül.

Ez persze nem véletlen, hiszen egy mégoly kicsi vagy lerobbant lakás is többet ér, mint egy átlagos hagyatékban megtalálható ingóságok.

Időben lépni!

Nem árt, ha mind az örökhagyók, mind a majdani örökösök kicsit előre gondolkodnak, sőt akár előre elrendezik az ingatlanok jövőbeni sorsát. Akkor nem következhet be az, hogy egy át nem gondolt, hirtelen döntéssel komoly értéktől fosztják meg magukat vagy épp gyerekeiket. Dr. Bérczes Róbert ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese elmesélte, hogy tíz évvel ezelőtt egy asszony például 300 ezer forint fejében hozzájárult ahhoz, hogy testvére nevére kerüljön az édesanyja családi háza. Az átírás már akkor megtörtént. Nemrégiben a mama meghalt. A ház értéke ma meghaladja a 15 milliót, nem csoda, hogy az asszony úgy érzi: nagyon rosszul járt. Sajnos azonban most már alig van esélye, hogy a veszteségéből valamit visszakapjon.

Az akkor számára juttatott összeg mai értékre történő átszámítása, majd a kamatok levonása is kevés a megoldáshoz, hiszen az asszony aláírását adta, és a lehetséges egy éven belül nem támadta meg testvére és édesanyja szerződését, valamint a 300 ezer forint átvételére vonatkozó jognyilatkozatát.

Örökölni lehet a törvény és végrendelet szerint is

Ha az örökhagyó végintézkedés nélkül hal meg, akkor a törvényes öröklés rendje érvényesül. Ez történik az örökségnek azzal a részével is, amelyről az esetleges végrendelet nem szól. A törvényes öröklés rendjét a vérségi viszony határozza meg. Törvényes örökös elsősorban az elhunyt gyermeke lehet. Ha az örökhagyónak vannak leszármazói, akkor az ingatlanvagyonának tulajdonjoga rájuk száll, a házastárs csupán a haszonélvezetet örökli. Leszármazott hiányában az özvegy örökölhet.
Ha az örökség családi ház, lakás, termőföld vagy telek, akkor legtöbbször az okozhat gondot, ha az örökösök valamelyike úgy érzi, hogy neki a megérdemeltnél kevesebb jutott. Az is gyakori, hogy a kis családi házat megörökölt több gyerek nem tud megegyezni egymással az örökség használatáról vagy eladásáról. Ilyenkor szóba jöhet az is, hogy valamelyikük megfelelő ellenszolgáltatás fejében lemond a részéről.

A legjobb megoldás, ha mindenki egyenlő részt kap

Annak sincs akadálya, hogy valamelyik felmenődtől örökölt lakásról a gyermeked vagy gyermekeid javára a közjegyző előtt lemondj. A törvénynél fogva az örökségről lemondó szülőnek haszonélvezet jár, de erről is le lehet mondani. Ha a lakáshoz ily módon hozzájutó gyerek már házasságban él, az így szerzett örökség különvagyonnak minősül.
Azt azonban jó tudni, hogy kizárólag a hagyaték egészét lehet visszautasítani. Arra tehát nincs mód, hogy két lakás öröklése esetén csak az egyikről mondjunk le, illetve megtehetjük, de ez két aktust és ennek megfelelő illetéket jelent: a második ingatlan után meg kell fizetni az ajándékozási illetéket. Ha az általad megörökölt ingatlanról két gyermeked közül az egyik javára kívánsz lemondani, csak akkor teheted meg, ha a másik gyermeked is hajlandó visszautasítani az örökség rá eső részét.
Nem ritka, hogy az elhalt szülő után két ingatlan marad: például egy belvárosi lakás és egy Duna-kanyari víkendház. Vagy éppen egy két-, meg egy egyszobás lakás. Mivel ezek értéke nagyon is különbözhet, két vagy több örökös esetén a legegyszerűbb megoldás az, ha az összes ingatlanból mindegyik egyenlő részt kap.
A gyakorlatban azonban felmerülhet az az igény, hogy például az egyik testvéré legyen az üdülő, a másiké pedig a lakás, vagy az egyedül elő testvér megelégszik a kisebb lakással. Ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a közös tulajdont – még a létrejötte előtt – megszüntessék. Aki a kisebb lakást kapta, természetesen igényt tarthat értékkiegyenlítésre, vagyis arra, hogy testvére megfizesse neki a két lakás közötti értékkülönbözetet.

Az ági öröklés
Van olyan eset, amikor nem a leszármazó, hanem a házastárs a törvényes örökös. Ha a házasságból nem született gyerek, a feleség édesapjától megörökölt házát az asszony halála után a férje örökölné. Az úgynevezett ági öröklés szabályai szerint azonban a ház visszaszáll az apai ágra. Ekkor az elhunyt szülei következnek a sorban, ha már ők is meghaltak, akkor jöhet a testvér, majd a nagyszülő vagy nagyszülői egyéb leszármazó: nagybácsi, nagynéni és az unokatestvérekkel fejeződik be a sor.

Kinek a nevére kerüljön az új ingatlan?

Az állami támogatás és a banki kölcsönök ellenére a pályakezdő fiatalok zöme saját erőből képtelen lakást vásárolni. Ezért amelyik szülőnek lehetősége van rá, így vagy úgy még életében megpróbálja lakáshoz juttatni gyermekeit. Van, aki a „beugrót” biztosítja, más egész élete munkáját befekteti gyermeke első garzonjába. Ilyenkor felmerülhet a kérdés: kinek a nevére kerüljön az új ingatlan? A szülő tarthat attól, hogy a gyerek egyszer csak kiebrudalja őt a saját pénzén vett lakásból, vagy mondjuk, elkártyázza azt. Aztán az sem lehetetlen, hogy majdani házastársa a viszony esetleges megromlása után igényt tart majd a lakás bizonyos hányadára.
Sajnos számtalan eset bizonyítja, hogy egyik aggodalom sem alaptalan. Az ügyvéd azt javasolja: köss ki haszonélvezetet a lakásra. A haszonélvezeti jog ugyanis e vonatkozásban erősebb a tulajdonjognál, és ez lehetővé teszi számodra, hogy szükség esetén a „gyereket” kiperelhesd a tulajdonában levő, de a te haszonélvezeti jogoddal terhelt lakásból. A haszonélvezet erős bizonyítéka lehet annak, hogy valóban a te pénzed fekszik az ingatlanban, és ez attól is megóv, hogy leendő menyed vagy vőd eladhassa.

Külön és közös vagyon

Az úgynevezett közös vagyoni vélelem szerint a házasság alatt szerzett lakás, illetve ingatlan akkor is közös vagyon, ha az ingatlan-nyilvántartásban csak a férj vagy csak a feleség neve szerepel tulajdonosként.
Ha egy házaspár ingatlant vásárol, akkor a felek annak ötven-ötven százalékban lesznek tulajdonosai. Ha a férj csak egyharmadnyi összeggel járult hozzá a vételhez, azt célszerű írásban rögzíteni, mert a bizonyítás később már nagyon nehéz.

Házassági vagyonjogi szerződés

Házassági vagyonjogi szerződést a házasulandók, illetve a házasfelek köthetnek egymással. Akkor van igazán nagy jelentősége, ha mind a két fél jelentős különvagyont visz a házasságba. A házasságkötés előtt vagy közvetlenül az esküvő után célszerű megejteni, de a házasság alatt bármikor sort lehet keríteni rá.

Vannak országok, ahol az ilyen szerződés természetes, de nálunk még mindig nem nyert igazán teret. A házasságkötéskor, amikor még lángol a szerelem, egyik fél sem gondol arra, hogy valamikor osztozkodásra kerülhet sor. A házassági vagyonjogi szerződéshez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.

• költség
• lakás- és pénzügyek
• Otthon