Összesen 21 gyermeke született a világhírű sziámi ikerpárnak - Kísérleteztek rajtuk az orvosok, és mutogatták őket

A 19. század elején született az az ikerpár, akiktől a sziámi iker elnevezés származik. Chang és Eng sorsa borzasztóan nehezen indult, mutogatták őket, kísérleteztek rajtuk, és sok gúnyolódást, bántalmazást kellett eltűrniük.

Később életük nagy fordulatot vett, meggazdagodtak, családot alapítottak, de vissza-visszatértek a turnézáshoz anyagi okok miatt. Az egész világ ismerte őket, és kíváncsi volt rájuk, de rengetegen támadták is őket.

A mellkasuknál összenőve született az ikerpár

1811-ben születtek Sziámban, azaz a mai Thaiföld területén összenőtt mellkassal. Mint később kiderült, egy nagy májuk volt, és a szegycsontuknál lévő vastag „szalag” kötötte össze testüket, ezen keresztül kapcsolódott a májuk is. Még egészen kicsik voltak, amikor apjuk meghalt, anyjuk pedig kacsákat nevelt, ebből tartotta el a családot. Chang és Eng már gyermekként felkeltették mások figyelmét, és nagyon elevenek voltak, édesanyjuk próbálta ugyanúgy nevelni őket, ahogyan a testvéreiket. 

Sok ember vélte úgy, hogy szerencsétlenséget hoznak, és rossz óment jelentenek, sőt állítólag olyanok is voltak, akik az ikrek halálát akarták, de anyjuk mindenáron megvédte őket. Életük akkor változott meg gyökerestől, amikor a skót kereskedő, Robert Hunter 1824-ben megpillantotta őket egy halászhajóról. Bár először furcsa lénynek hitte a fivéreket, amikor közelebb ment, szinte azonnal meglátta bennük a pénzkereseti és hírnévszerzési lehetőséget.

Mutogatták őket, kísérleteztek rajtuk

Öt évbe telt, mire elvihette az ikreket az Egyesült Államokba, és Abel Cofinnal együtt aláíratott velük egy szerződést, miszerint ugyanennyi ideig „turnéznak” majd velük. Számtalan orvosi vizsgálatnak, kísérletnek vetették alá őket, volt, aki tűkkel szurkálta a testüket összekötő részt, hogy megnézze, mennyire érzékeny, és mikor melyikük érzi a fájdalmat. A következő években Amerika minden nagyobb városát beutazták, és látványosságként, furcsaságként mutogatták a Bunker fivéreket, akik „freak show”-juk során sokszor beöltözve vagy épp félmeztelenül tornamutatványokkal, előadásokkal szórakoztatták a közönséget.

A sziámi fiúkként is ismert ikrekre mindenki rácsodálkozott, az emberek nézegették, tapogatták, vizslatták őket, de rengeteg bántással, támadással is szembesültek. Előfordult, hogy zaklatták, bántalmazták őket, egyszer például egy férfi egy nehéz követ dobott egyikük fejére, majd azt állította, hogy a testvérek voltak a hibásak. A bíróság is őket tartóztatta le, merthogy ők provokálták az erőszakot. Az ügy feldühítette első menedzserüket, James W. Hale-t, ezért a férfi átadta a fivéreket Charles Harrisnek. Utazásaik során sok konfliktusba keveredtek, és a legtöbbször őket hibáztatták értük úgy is, hogy nem ők okozták a problémákat.  

Önálló élet és gazdagság

Engnek és Changnak már nagyon elege lett az őket irányító férfiakból, a rájuk erőltetett turnékból és a bántalmazásokból, Abel Coffinnal pedig borzasztóan megromlott a kapcsolatuk. Végül 21. születésnapjukon megszabadultak menedzsereiktől, és önálló karrierbe kezdtek. Innentől kezdve sziámik ikrekként hivatkoztak magukra, tőlük ered maga az elnevezés is. Innentől már ők döntötték el, mit szeretnének csinálni, és mit nem, de továbbra is turnéztak, csak már nem „freak show”-kat mutattak be. Sokat beszélgettek például a közönséggel, és válaszoltak a kíváncsi emberek kérdéseire is.

1839-ben vásároltak egy óriási földterületet az észak-karolinai Traphillben, ekkor már meggazdagodtak, és az elithez tartoztak. Később rabszolgákat vásároltak, házvezetőnőket alkalmaztak, és gazdag urakként éltek értékes ingatlanjukban.

Házasságuk hatalmas port kavart

Az ikrek magánélete, szexuális élete mindig is foglalkoztatta az embereket. Sokan találgattak a témát illetően, és számos történet is keringett róluk, például az, hogy egyszerre két nővel voltak együtt. A közvéleményt egyébként nagyon is aggasztották a testvérek intim szokásai, mert úgy vélték, rossz hatással vannak a nőkre. Egészen elképesztő feltételezések, teóriák születtek róluk, egy asszonynak például halva születtek ikrei, és azt állította, azért, mert a fogantatás során sok újságban látta Changot és Enget.

1840-ben a Tennessee Mirrorban nyilvánvalóvá tették házassági szándékukat, és 1843-ban meg is nősültek, méghozzá egy testvérpárral: Eng Sarah Yatest vette feleségül, Chang pedig Adelaide Yatest. Az esküvő és a hír hatalmas felháborodást keltett, a párok azonban boldog életet éltek. Állítólag az ikrek beosztották, hogy egy hétig az egyik házban az egyikük feleségével éltek, a következő héten pedig cseréltek. Az volt a céljuk, hogy amennyire testük lehetővé teszi, külön házaspárt alkossanak, és külön életet élhessenek. 

Bár szexuális életük részleteiről sosem nyilatkoztak, a lapok szerint árulkodó, hogy első gyermekeik 1844-ben születtek, és későbbi babáik is 6-8 nap különbséggel jöttek a világra. Összesen egyébként kettőjüknek 21 gyermeke született: Changnak tíz, Engnek pedig tizenegy.

Néhány óra különbséggel hunytak el

1849-ben pénzre volt szükségük, ezért újra útnak indultak New Yorkba, ekkor már családjukkal együtt. 1853-ban egy évig turnéztak, és a következő években ismét rengetegszer léptek fel. A polgárháború után anyagi válságba kerültek, és ismét utazgatni akartak, de a közönség érdeklődése igencsak megcsappant, így nem jártak sikerrel.

1870-ben Chang agyvérzést kapott, amitől testvére felé eső jobboldala lebénult, és Eng segítségére szorult. Innentől már soha nem épült fel, alkoholista lett, és 1874 januárjában elhunyt. A halálhír hallatán Eng ennyit mondott: „akkor én is megyek”, majd két és fél órával később ő is meghalt.

Szegénysorból érkezett magyar ikrek lábai előtt hevert az egész világ

Nem ritka, hogy valaki Amerikába megy szerencsét próbálni a jobb élet reményében, sokan pedig a szórakoztatóipart célozzák meg álmaik beteljesedéséhez. Ez a múltban sem volt másként, egy magyar ikerpárnak pedig a világhírnév is megadatott. Életük mégsem volt mindig vidám.

• sziámi ikrek
• ikrek
• érdekességek a világból
• 19 század
• ikerpárok
• Lélek&Test