Feladta az életét az állatokért, és még most is a világot akarja megmenteni: Jane Goodall példaértékű története

Jane Goodall, aki azóta vágyott az állatok közé, hogy megszületett, nem mindennapi életet élt, és él a mai napig, példája pedig a nagyvilágban is sokakat inspirált.

A szerény körülmények közül származó lány a csimpánzok viselkedését tanulmányozó felnőtt nővé és elismert kutatóvá vált, aki megszámlálhatatlan dolgot tett a változásért, több könyvet írt, és máig a világot járja, hogy minél többen megismerjék a csimpánzok intelligenciáját, nem utolsósorban pedig azt, miként segíthetik a bolygó ökoszisztémájának fennmaradását.

Amikor a lányoknak nem voltak lehetőségeik

Jane egyéves korában kapta meg édesapjától a valaha volt legkedvesebb játékát, egy élethű csimpánzt, Jubilee-t. Hiába figyelmeztették a szülei, hogy az egy gyereknek ijesztő lehet, Jubilee-nek 83 év után is kiemelt helye van Jane otthonában.

Az sem lehet véletlen, hogy gyermekként legszívesebben a Tarzan, a majomember című könyvet forgatta, hisz gyermekkora óta Afrikába vágyott, a csimpánzok közé, hogy tanulmányozhassa őket, és írhasson róluk, ami akkoriban egy lánytól elég szokatlan álom volt.

Afrikába vágyott, és el is érte

Amikor kislány volt, családja sokat nélkülözött, ám édesanyja mindig erősítette benne a hitet. Azt tanította neki, ha elég erősen próbálkozik, és hisz magában, megtalálja majd az utat álma beteljesítéséhez. 

A 22 éves Jane-t egy közeli barátja meghívta Kenyába, ahol pincérnőként a lelkét is kidolgozta, hogy megkeresse a pénzt az útra. Az események ezután álomszerűen követték egymást: Jane találkozott a híres antropológussal és paleontológussal, Louis Leakey-vel, aki épp asszisztenst keresett a tanzániai vad csimpánzok életének tanulmányozásához.

Jane édesanyján kívül neki köszönheti karrierje elindulását, hiszen Leakey lobbizta össze a pénzt Jane útjaira és tanulmányaira, és ő érte el azt is, hogy a Cambridge-i Egyetem doktori képzésén részt vehessen. Így lett Goodall a nyolcadik olyan ember a világon, aki bármilyen előzetes diploma nélkül doktorálhatott.

Korszakalkotó tudományos felfedezéseket tett

Jane hosszú éveken keresztül vizsgálta a csimpánzok szociális viselkedését. Tőle származik a megfigyelés, miszerint a csimpánzok eszközkészítő és -használó állatok. Ami mára a zoológiában köztudottá vált róluk, az Jane-nek köszönhető - ő tanulmányozta azt is, a csimpánzok hogyan emelik ki türelmesen, egy hosszú fűszál segítségével a termeszvárból a kis ízeltlábúakat, majd fogyasztják el azokat.

Dr. Jane Goodall fogalmazta meg először, mennyire közel áll a csimpánzok intelligenciája az emberéhez, ez pedig tudományos áttörésnek számított. Így tudományos körökben nemcsak azzal váltott ki ellenállást, hogy képesítés nélkül tett felfedezéseket, melyeket eredményekkel alá is támasztott, de közfelháborodás övezte azt az elméletét is, mely szerint a csimpánzok mind külön individuumok, akiknek érzéseik vannak. Ez ugyanis addig kifejezetten emberi tulajdonságnak számított, amivel tudóstársai nehezen tudtak megbarátkozni.

A bolygó megmentését az embereknél kell kezdeni

Amikor Goodall megtudta, milyen mértékben pusztulnak a csimpánzok élőhelyei, rájött arra, hogy a megmentésükért folytatott küzdelmet az embereknél kell kezdeni. Első lépésként az Afrikában nyomorgó közösségek életszínvonalán próbált változtatni, kezdve az oktatással és a növénytermesztéssel.

Dr. Jane Goodall most is a világot járja - évente háromszáz napot utazik -, és előadásokat tart, hogy minél több emberben tudatosítsa, a választás és a világon való változtatás joga mindenkinek megadatott. Törekvései sikeresek, az egykor kihalt, kopárrá vált területek sok helyütt mára újra erdőkként pompáznak, ahová visszavezethetik a csimpánzokat.

Dr. Jane Goodall számos elismerést kapott munkájáért, többek közt Japán Kiotó-díját, a Francia Becsületrendet, a Tanzánia Medált, továbbá 2002-ben az ENSZ Békenagykövetévé választotta. Az általa 1977-ben alapított Jane Goodall Institute ma is vezető szerepet tölt be a csimpánzok és élőhelyeik védelmében, környezeti nevelési világhálózata és humanitárius ifjúsági programja, a Roots and Shoots - Rügyek és Gyökerek - pedig fiatalok százezreit kapcsolja össze a világban azzal a céllal, hogy a bolygót mindannyiunk, az állatok, a növények, az emberek és közös környezetünk számára is jobb hellyé tegyük. Jane hisz abban, hogy az emberiség együttes erővel képes megoldani azokat a problémákat, melyeket maga idézett elő.

Az antropológus-etológus feladta azt az életet, amit a többség élhetőnek és ideálisnak tart, cserébe viszont olyasmit ért el a világban, amit csak nagyon kevesen. Ha szeretnél bővebb információt kapni Jane és az intézet munkájáról, kattints honlapjukra, ezen a linken pedig elolvashatod Jane Goodall imáját is a föld teremtményeiért, melyet, reméli, egy nap majd minden ember ismerni fog.

"Csatlakozzunk azon emberek növekvő számához, akik a világ csodáinak megmentéséért dolgoznak. Imádkozzunk ama növekvő tudatosságért, mely szerint mindnyájunknak részt kell vállalnia egy jobb világ megteremtésében, mindennapi kis döntéseinkért - mit veszünk, mit eszünk, mit viselünk -, melyek jelentéktelennek tűnhetnek, több milliárd ember erkölcsi döntésének felerősödő hatása gyógyítani kezdi a természeti világot. És imádkozzunk mindazokért, akik mindennap tesznek valamit a rászorulók megsegítéséért, hogy ők is képesek legyenek erkölcsi döntések meghozatalára, mintsem, hogy olyan döntéseket hozzanak, melyek a következő nap túléléséről szólnak. " Jane Goodall

Forrás: Jane Goodall Institute.

• állatvédelem
• állatvilág
• ensz
• afrika
• világjáró
• környezetvédelem
• sikeres nők
• Lélek&Test