Nyűgös, türelmetlen és fáradt lesz a gyerek a gyakori hibától - Ez lehet a valódi megoldás
A digitális túlterhelés csökkentése és a tudatosan beiktatott képernyőmentes időszakok segíthetnek visszaállítani a gyerekek érzelmi egyensúlyát, figyelmét és energiaszintjét.
Sokan azt hiszik, hogy a gyerekek csak azért lógnak a telefonjukon, mert szórakoztatja őket, pedig kutatások és fiatalok saját szavai szerint sokan valójában ki akarnak kerülni a képernyők fogságából, és inkább a valódi, személyes kapcsolódást, játékot és élményeket választanák.
A pszichológus Jonathan Haidt szerint nem a készülékek teljes kizárása a cél, hanem az, hogy a szülők segítsenek a gyerekeknek visszakapni a valódi gyerekkort a telefonokról való tudatos leválással és több képernyőmentes idővel.
Képernyőfüggőség és megoldási lehetőségek
„Mi vagyunk az első generáció, amely több emléket őriz mások gyerekkoráról, mint a sajátjáról” – mondja Jonathan Haidt, PhD a Parents magazinnak. A gondolat három Z generációs nő megszólalásából származik, és csak egy apró szelete annak a kutatási anyagnak, amelyet Haidt Catherine Price-szal közösen írt, The Amazing Generation című könyvéhez gyűjtött össze. Akár szó szerint igaz ez az állítás, akár nem, egy dolog biztos: a Z generáció az első, amely szinte teljes egészében a digitális világban nőtt fel.

Dr. Jonathan Haidt 2024-es bestseller könyvében, The Anxious Generation (A szorongó generáció) címmel azt állítja, hogy azok a gyerekek, akik a 2010-es évek elején okostelefonokkal nőttek fel, világszerte jóval magasabb arányban küzdenek szorongással, depresszióval és önkárosítással, mint a korábbi generációk fiataljai. Utóbbiak még úgy nőttek fel, hogy nem volt állandóan a zsebükben egy telefon, tele közösségi médiával és az online zaklatás kockázatával.
Most Haidt Catherine Price-szal, a How to Break Up with Your Phone (Hogyan szakítsunk a telefonunkkal) című könyv szerzőjével közösen próbál megoldást kínálni a telefonfüggő gyerekek számára. Közös könyvük, a The Amazing Generation (A csodálatos generáció) abból indul ki, hogy a gyerekek valójában nyitottak arra, sőt szívesen teszik le a telefonjukat, ha visszakaphatják a valódi, offline élményeket. A 8–16 éves korosztálynak szóló kötet grafikus regény elemeit ötvözi szöveges magyarázatokkal, kérdésekkel, gyakorlati tippekkel és őszinte állításokkal a közösségi média veszélyeiről. Olyan könyv, amelyet sok szülő nyugodt szívvel adhat a gyermeke kezébe.
Fontos hangsúlyozni, hogy a könyv nem a telefonok teljes elvételét szorgalmazzák. A szerzők szerint a gyerekeknek szükségük van digitális eszközökre ahhoz, hogy eligazodjanak a mai világban – a cél inkább az, hogy kevesebb figyelmet és kevesebb érzelmi teret kapjanak ezek az eszközök a mindennapokban. „Nem elsősorban a telefonok elvétele a célunk” – fogalmaz Haidt. „Sokkal inkább az, hogy visszaadjuk a gyerekeknek a gyerekkorukat. Erről szól az egész.”
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
A könyv gyerekbarát módon mutatja be, hogyan alakították ki a technológiai vállalatok – akiket a történetben „kapzsi varázslóknak” neveznek – a közösségi médiát úgy, hogy az a lehető leghosszabb ideig a képernyő előtt tartsa a gyerekeket. Hirdetésekre és algoritmusokra építve maximalizálják a profitot, még akkor is, ha tudják, hogy mindez árt a fiatalok mentális és érzelmi jóllétének.
A történet arra is bátorítja az olvasókat, hogy „lázadókká” váljanak, és merjék letenni a telefont a valódi élmények, barátságok és szabadság kedvéért. A könyv olyan fiatalokat is bemutat, akik nemcsak kiszálltak a digitális mókuskerékből, hanem mozgalmakat és közösségeket hoztak létre, hogy másokat is erre ösztönözzenek.

„Küldetésünk része, hogy visszaadjuk a gyerekeknek az emberi gyerekkort – legalább 16 éves korig” – mondja Jonathan Haidt. Szerinte a pubertás egy olyan, mindenkinél jelen lévő fejlődési időszak, amikor az agy gyorsan alakul a társas környezettel való közvetlen kapcsolat hatására. „Így fejlődtünk. Ehhez valódi emberi jelenlétre van szükség. A posztok lájkolása és a kommentek nem pótolják ezt.” A szerzők kiterjedt kutatásokkal támasztják alá azt az állítást, hogy a gyerekek valójában szeretnének kiszabadulni a telefonjaik fogságából. Számos fiatal megszólaltatásából kiderül, hogy sokan inkább vágynak a játszótérre, a személyes találkozásokra és a felügyelet nélküli együttlétre.
Ezt erősíti meg az Atlantic magazin 2025 augusztusában megjelent cikke is, amelyben Lenore Skenazy, Zach Rausch és Jonathan Haidt arról írnak,hogy a gyerekek képernyők és állandó ellenőrzés nélkül szeretnének együtt lenni. Mivel azonban sok szülő erősen korlátozza a gyerekek önálló mozgását és társas életét a való világban, a fiatalok ahhoz az egyetlen eszközhöz fordulnak, amely szabadságot ad számukra: a telefonjukhoz.
A könyv erre a gondolatra épít, és arra a felismerésre, hogy a személyes társas élet beszűkülése részben a túlféltő szülői magatartás következménye. A modern szülőket valóban sok félelem vezérli: a gyermekrablástól való aggodalom – annak ellenére, hogy az eltűnt gyerekek kevesebb mint 1%-át rabolják el idegenek –, vagy az online szexuális kizsákmányolás veszélye, amely egy friss nemzetközi kutatás szerint a gyermekek körülbelül 8%-át érinti világszerte. Ezek a félelmek azonban az okostelefonokkal együtt olyan környezetet teremtettek, amely hozzájárult a szorongó generáció kialakulásához. És ebben – még ha jó szándékkal is – a szülőknek is van felelősségük.
FOMO, közösségi nyomás, kollektív cselekvés
Az egyik legfőbb oka annak, hogy a gyerekek ennyi időt töltenek a telefonjukon, a jól ismert FOMO (az attól való félelem, hogy valamiről lemaradunk). Ez egyfajta dominóhatásként működik, hiszen a gyerekek azért szeretnének jelen lenni a közösségi médiában, mert mindenki más is ott van. A szülők pedig gyakran nyomást vagy bűntudatot éreznek, és lazítanak a képernyőhasználatra vonatkozó szabályokon, nehogy a gyermekük kirekesztettnek érezze magát.

Jonathan Haidt szerint kulcsfontosságú megérteni a kollektív cselekvés problémáját. A telefonhasználatra nehezedő nyomás ugyanis nem abból fakad, hogy a közösségi média önmagában annyira vonzó vagy értékes lenne, hanem abból, hogy a gyerekek részei akarnak lenni annak, amit mindenki más csinál. Úgy érzik, ha a többiek ott vannak, nekik is ott kell lenniük.Ez a gondolkodásmód vezet oda, hogy a gyerekek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szülőkre, és könyörögnek a telefonért, a közösségi oldalakhoz való hozzáférést, mert nem akarnak elszigetelődni a kortársaiktól.
A könyv szerint az egyik leghatékonyabb ellensúly az lehet, ha a családok már korán előtérbe helyezik a képernyőmentes közös élményeket és a személyes kapcsolódást, így a társas élet nem kizárólag a digitális térhez kötődik. A szerzők célja, hogy a fiatalokat arra ösztönözzék,hogy merjék megkérdőjelezni a jelenlegi normalitást, és tudatosabb döntéseket hozzanak, amelyek hosszú távon rugalmasabbá, magabiztosabbá és felkészültebbé teszik őket a felnőtt életre.
Alacsonyabb lesz tőle az IQ, és kisebb az agytérfogat - Sokan nem akarnak tudomást venni róla
Az agyi fejlődéshez sokkal inkább mozgásra van szükség, mint erre.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary
- telefon
- képernyő
- képernyőidő
- telefonfüggőség
- nevelés
- z generáció
- könyv
- könyvajánló
- mentális egészség
- Gyerek















