Alacsonyabb lesz tőle az IQ, és kisebb az agytérfogat - Sokan nem akarnak tudomást venni róla
Az agyi fejlődéshez sokkal inkább mozgásra van szükség, mint erre.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Egyre több szakember nyilatkozik róla, egyre több cikk születik a témában, de sokan még mindig nem akarják tudomásul venni a képernyőhasználat gyerekekre gyakorolt káros, visszafordíthatatlan hatásáról. A kicsik agyfejlődéséhez elsősorban mozgásra van szükség, agyuk még annyira plasztikus, hogy a digitális világból jövő ingerek eredményeképpen az idegpályák alakulása, a központi idegrendszer fejlődése zavart szenvedhet.
Így hat a képernyő a gyerek agyi fejlődésére
Szakemberek szerint az elmúlt években a gyerekek képernyőideje világszerte meredeken ível felfelé. Egy a Nemzeti Média- és Hírügynökség által közzétett tanulmány szerint a 8-15 éves korosztály esetében az átlagos napi képernyőidő közel 4 óra Magyarországon.
A jelenség nem csupán a társas kapcsolatokra nyomja rá a bélyegét, de a gyerekek agyi fejlődésére is. Junjiao Feng és munkatársai új tanulmányukhoz olyan Európai adatbázisokat használtak, melyek többezer gyermek IQ-jára, képernyőhasználatára és fizikai aktivitására vonatkozó adatokat tartalmaztak. Ezek elemzése során arra voltak kíváncsiak, hogy van-e összefüggés a szabadidős szokások, az intelligencia és az ICV - a koponyán belüli teljes tér, melyet az agy maximális méretének helyettesítőjeként használnak - között.
Fotó: quintanilla / Getty Images Hungary
Vizsgálataik során arra eredményre jutottak, hogy a gyerekkori túlzott képernyőhasználat élethosszig tartó hatással lehet az agyi fejlődésre, működésre. Eredményeik egyértelműen azt mutatták, hogy azok a gyerekek, akik szabadidejük jó részét a képernyő előtt töltik, alacsonyabb IQ-val, kisebb agytérfogattal rendelkeznek, mint azok, akik sportolnak, illetve fizikailag aktív tevékenységet végeznek iskola után.
A szakemberek szerint ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy a szülők, illetve a pedagógusok részéről kritikus fontosságú a gyermekek médiahasználatának szabályozása, csökkentése, valamint a fokozott fizikai aktivitás előmozdítása.
A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?
A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.
Promóció
Mennyi lehet a napi maximális képernyőidő?
Nyilván a mai életmód is belekényszeríti a szülőket, hogy nagyszülői segítség hiányában, gyakran a „digitális bébiszitter” segítse őket abban, hogy befejezzenek valamilyen otthoni munkát vagy a beteg gyerek mellett tudjanak dolgozni home office-ban. Ugyanakkor a képernyőidő mennyiségét ajánlott minimálisra csökkenteni. A WHO javaslata szerint 2 éves kor alatt nincs olyan, hogy napi képernyőidő: egy 24 hónaposnál fiatalabb gyerek ne nézzen se TV-t, se okostelefont, se tabletet! Ennél idősebb gyermekek esetében már megengedőbb az Egészségügyi Világszervezet, de a napi maximális képernyőidőt még óvodások esetében is egy órában határozza meg - azt sem egyhuzamban, hanem megszakításokkal, és elegendő mennyiségű fizikai aktivitás mellet. Az iskolás - 6-17 éves - korosztálynál pedig napi két óránál húzzák meg a felső határt. Erről a témáról bővebben olvashatsz alábbi cikkünkben.
Ennyi a maximális képernyőidő életkoronként a szakemberek szerint - Te mennyit engedsz a gyereknek?
A látott és a hallott mese között jelentős különbség van.
Elolvasom(Képek: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
