Ennyi a maximális képernyőidő életkoronként a szakemberek szerint - Te mennyit engedsz a gyereknek?

Ideális esetben iskoláskorig nem néz képernyőt a gyerek. Vekerdy Tamás 2019-ben bekövetkezett halála óta azonban elhalkultak azok a hangok, melyek a multimédiás eszközök gyerek fejlődésére gyakorolt negatív hatásaira hívnák fel a figyelmet. Hogy ez miért baj? Mert, ahogy az ország kedvenc gyerekpszichológusa mondta, a „látott mese nem mese”.

Ez a különbség a látott és a hallott mese között

Ha a gyereknek fejből vagy könyvből mesélünk, a hallottak alapján ő maga képzeli el a történetet, melybe érzelmileg is bevonódik. Fejlődik a képzelete, fantáziája, dogozik az agya. Ha azonban képernyőn látja a mesét, leáll a belső képkészítés. Dr. Vekerdy Tamás így írt erről Belső szabadság című könyvében: 

A képernyőn látott mesék „…gyorsan, vibrálóan csiklandozzák az agyfelszínt, ezért a gyerek nem is tudta megismerni azt az élményt, hogy leengedi magát, mint egy kútba, a kéreg alatti világba vagy a jobb félteke képvilágába, ahol élvezetet okoz a hallgatott mese által felidézett, egymást követő képek áramlása. Kihúztuk az átélést a kéreg alatti tartományokból a kéreg felszínére, vagyis az többé már nem érzelmeket is mozgósító jelenlétet és beleélést jelent, csupán a folyton változó ingerek vizuális, intellektuális nyomon követését.” De vajon mennyi az annyi?

A maximális képernyőidő életkoronként

A fentieket érdemes észben tartani, amikor a hatévesnél fiatalabb gyereket leültetjük a képernyő elé, kezébe nyomjuk a tabletet, okostelefont. Miért tesszük? Mert a többi ovistárs is így tesz. Mert különben megoldhatatlan a home office beteg gyerek mellett. Mert nélkülük egy nyugodt kávéra sincs idő szombat délután. Mert mi is néztünk meséket gyerekkorunkban.

Azonban ha már így alakult, rendkívül fontos, hogy megválogassuk, milyen rajzfilm elé ül le a gyerek. Míg a saját gyerekkorunk rajzfilmjeiben viszonylag lassan pörögtek a képkockák, addig a mai mesék tempója már jóval gyorsabb. Emiatt egységnyi idő alatt sokkal több inger éri a gyereket, jóval több információ áramlik be a fejébe. És nemcsak vizuálisan, de auditívan is sokkal intenzívebbek a mai mesék. Vannak kifejezetten csörömpölő, zajos, hangos mesék, melyektől felnőttként is megfájdul a fejünk. Ezzel szemben például a Magyar népmeséknek jóval lassabb a tempója, ráadásul egy mesélő mesél benne, mely kicsit a hallott történet illúzióját kelti.

És az is nagyon fontos, hogy mennyit nézi a képernyőt a gyerek! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az alábbiak szerint limitálja a napi képernyőidőt. 

18 hónap alatt

Másfél éves kornál fiatalabb gyerek egyáltalán ne nézzen képernyőt! Ebben a szakemberek, szakmai szervezetek is egyetértenek. Kivételt képezhet néha egy-egy családi videóbeszélgetés.

18-24 hónap között

A WHO kétéves korban is a képernyőidő mellőzésére biztatja a szülőket. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia valamivel megengedőbb e tekintetben. Ők úgy fogalmaznak, hogy legfeljebb napi fél óra képernyőidő megengedett, a szülőkkel közösen nézve a mesét.

2-5 év között

Ötéves kor alatt a WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia legfeljebb napi egy óra képernyőidőt javasol, mindig a szülő jelenlétében. Ezt az egy órát sem egyhuzamban, hanem szüneteket tartva, legalább másfélszer annyi fizikai mozgás mellett.

6-17 év között

A hatéves kor feletti életkor kritikus időszak, amikor kulcsfontosságú a rendszeresség és a szabályok kialakítása, betartása. A napi két óránál több képernyőidő számos későbbi probléma forrása lehet.

18 év felett

Fontos, hogy felnőttként is igyekezzünk korlátok között tartani a képernyőidőt. Napi 2-4 óránál többet nem ajánlott képernyő előtt tölteni. Az egész digitális világ a figyelmünkre pályázik, ennek tudatában használjuk okoseszközeinket!

(Képek: Getty Images Hungary)

• képernyőidő
• rajzfilmfigura
• mesefilm
• okoseszköz
• Gyerek