Gátolja az agyi fejlődést, de a magyar szülők nem vesznek tudomást róla - A te gyereked mennyit ül kütyük előtt?

Hiába tudjuk, hogy a képernyő előtt töltött idő, a túlzásba vitt digitálismédia-használat a felnőtteknek sem tesz jót, addiktív volta miatt nehezen kerülik el a szülők, hogy gyerekeik életébe is idejekorán bekússzon a tévé, a mobiltelefon vagy a számítógép.

A Kohorsz ’18 dél-dunántúli vizsgálata azt bizonyítja, hogy itthon már az egyéves gyerekek is rendszeresen néznek televíziót és más digitális eszközöket.

Mennyit nézik a képernyőt a magyar anyák?

Tudjuk, hogy a gyerekek leginkább utánzás útján tanulnak, vagyis teljesen mindegy, hogy mit mond a szülő, ha ő maga nem aszerint cselekszik. Épp ezért a vizsgálat során először az egyéves gyerekeket nevelő anyák képernyő-, illetve kütyühasználási szokásait vették górcső alá.

A kutatás szerint „az anyák által leggyakrabban használt eszköz a mobiltelefon (93,9 százalék) volt, ezután következett a televízió, melyet az anyák 78,2 százaléka nézett. A legkevesebben (35,1%) a laptop/számítógép-használatot jelölték meg. Az anyák átlagosan 98,4 percet használták mobiltelefonjukat a lekérdezés előtti héten, és 87,2 percet néztek televíziót.”

Ennyi időt tölt kütyük előtt egy egyéves

A vizsgálatban részt vevő anyák 82,9 százaléka számolt be arról, hogy egyéves gyermekének van már valamilyen digitális eszközzel kapcsolatos tapasztalata. Az eszközhasználat gyakorisága és az anyák iskolai végzettsége fordított arányosságot mutatott. És nem meglepő módon minél több időt töltöttek az anyák képernyő előtt, gyerekeik is annál többet nézték a tévét, monitort.

A leggyakrabban használt eszköz a televízió volt: az egyéves gyerekek 66,2 százaléka nézett televíziót. A második helyen a mobiltelefon végzett: a gyerekek 37,7 százalékának nézett már rajta valamilyen tartalmat (videót, mesét). A harmadik leggyakrabban használt eszköz a laptop, illetve számítógép lett 16,6 százalékkal, a negyedik pedig a tablet 6,9 százalékkal. Az összesített eredmények azt mutatták, hogy az egyéves gyerekek ma Magyarországon átlagosan napi 47,5 percet töltenek valamilyen képernyő előtt.

Képernyő hatása a gyermeki agyra

A gyermeki agy az első három évben fejlődik a leggyorsabban. A gyermeket ekkor ért hatások formálják azokat az idegpályákat, melyekre aztán a későbbi agyi funkciók épülnek. Számos tanulmány összefüggést mutatott már a gyermeki figyelemzavar, a viselkedészavarok, a nyelvi készségek fejletlensége, valamint a képernyőhasználat között. Minél fiatalabb korban ültetnek le egy gyereket akár csak percekre is a képernyő elé, annál erősebb lesz ez a hatás, hiszen a gyermeki agy még annál plasztikusabb. 

John Hutton, a Cincinnati Gyermekkórház orvosa és kutatója egy vizsgálat során MRI-vel kutatta három és öt év közötti gyerekek agyát. Azt találta, hogy azoknál az óvodáskorú gyerekeknél, akik napi egy óránál többet néztek képernyőt, a fehérállomány lassabb ütemű fejlődése mutatható ki.

„Mi is felnőttünk!” 

A mai szülő korú generáció olykor azzal védekezik, hogy harminc évvel ezelőtt senki sem foglalkozott vele, hogy a gyerek mesét néz a tévében esténként, és „mi is felnőttünk” így, de érdemes belegondolni, hogy a mai képernyőhasználat köszönőviszonyban sincs az akkorival.

A rendszerváltás táján a mesék 5-10 percesek voltak, a képkockák jóval lassabb ütemben váltották egymást, mint napjainkban. Nem ordított előttük és utánuk egy reklám, és szakította félbe a mesét egy társadalmi célú hirdetés. És végül, de nem utolsósorban, nem volt végtelenítve! Egy mese ment a tévében, ha annak vége volt, akkor vége volt. Napjainkban azonban a videómegosztó oldalakon mindig van még egy, és még, és még egy. Mindezeknek köszönhetően egységnyi idő alatt jóval több inger éri a gyerek agyát.

Olvass tovább: könyv képernyő helyett

Nemes, de nem könnyű feladat vár a szülőkre, akik megszerettetnék a gyerekkel az olvasást. Hogyan csináld?

(Képek: Getty Images Hungary)

• képernyő
• tévézés
• agyi fejlődés
• okoseszköz
• gyereknevelés
• Gyerek