140 kilométert is utazhat egy vajúdó nő ma Magyarországon a kórházig - Hogy lehetne az otthon szülés valódi alternatíva?

Az elmúlt hetekben a nyári szabadságok megkezdésével szakemberhiány miatt több vidéki és fővárosi kórházban is átmenetileg leállt a szülészeti ellátás. Az Uzsoki Utcai Kórházban négy napon át szünetelt a szülészeti ellátás, mivel nem tudtak neonatológiai ügyeletet biztosítani.

Leállt a szülészet Mohácson, Székesfehérváron, Várpalotán és Szolnokon is több napra. A mezőtúri kórházban júliusban 18 napon keresztül nincs szülészeti-nőgyógyászati ellátás, aneszteziológus szakorvos hiányában. A szolnoki Hetényi Géza kórházból a kismamákat Debrecenbe, illetve budapesti kórházakba irányították. A Debreceni Női Klinika 140 kilométer távolságra van szolnoki kórháztól, és a budapestiek is több mint 100 kilométerre. A híreket olvasva talán sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy ha az otthon szülés esetében szigorúan veszik, hogy a háttérkórház 20 perces távolságra legyen, vajon hogyan férhet bele, hogy egy vajúdó nő ma Magyarországon ekkora távolságot tegyen meg? Megkérdeztük a témában Ékes Noémit, az EMMA Egyesület szóvivőjét.

- Egészségügyi szempontból mennyire aggályos, hogy az átmeneti leállások miatt egy kismamának hirtelen akár több mint 100 kilométert kell utaznia ahhoz, hogy szülészeti ellátáshoz jusson?

- Bár egészségügyi szempontból is rejthet bizonyos kockázatokat, és járhat sok felesleges kényelmetlenséggel, de alapvetően a jelenség nem új: rengeteg nő utazik a jó szülés reményében évek óta keresztül-kasul az országon. Az egységes szülészeti protokoll hiányában ugyanis elképesztő szakadékok voltak mindig, és vannak jelenleg is a különböző intézmények által nyújtott ellátás színvonalában, ezért nagyon sok anya kényszerült a lakóhelyén illetékes kórházat különböző trükkökkel más állami intézményre cserélni vagy igénybe venni a magánellátók valamelyikét - ezek sem elérhetőek ugyanis Budapesten kívül nagy számban. Természetesen az lenne az ideális, ha minden anya a lakóhelyéhez közel szülhetné meg a gyermekét, ennek a helynek egyébként nem is kellene feltétlenül kórházat jelenteni, a születésházak, az otthon szülések is alternatívát jelenthetnének - ha léteznének, természetesen.

- Tehát az idén nyáron tapasztalható szülészeti osztályok leállása nem is a legközelebbi kórház távolsága miatt jelent veszélyt a várandósokra nézve?

- A probléma legaggályosabb pontja a kiszámíthatatlanság: az a nő, aki két hete tudta meg, hogy X szülészeten nem szülhet majd, potenciálisan hónapok óta tervezett azzal az adott kórházzal, mielőtt kiesett a háta mögül ez a lehetőség. A felkészülés, a biztonság, a stabilitás, a szülést kísérő stábot alkotó személyek állandósága mind alapvető jelentőséggel bírnak a legjobb szülészeti kimenetel szempontjából, az estéről reggelre eszközölt változások csak az eddig is masszívan uralkodó szülészeti káoszt súlyosbítják.

- Mik a tapasztalatok, a hálapénz megszüntetése hogyan változtatott az eddigi hazai szülészeti ellátáson?

- Az anyák mozgástere jelentősen szűkült, mióta tavaly télen a hálapénz kivezetésével gyakorlatilag megszűnt az az eddig nagyjából stabilan elérhető lehetőség, hogy intézményt és kísérőket válasszanak a szülésükhöz. Ez ugyanis nem egyfajta luxusopció volt, rengeteg nő a maradandó fizikai és lelki sérülések lehetősége elől igyekezett átmenteni magát egy olyan szülészetre, ahol - legalábbis az anyai tapasztalatok alapján - magasabb színvonalú ellátást kaphatott.

-  Milyen megoldások lehetnek a szülészeti osztályokon jelentkező szakemberhiányra? Lehetne valódi - sokak számára elérhető - alternatíva hazánkban az otthon szülés?

- Az otthon szülés jelenleg egyrészt elképesztően nagy anyagi terheket jelent rengeteg nő számára - a finanszírozottá válása óriási lehetőségeket rejtene magában. Nagyon fontos lenne a bábaszolgálatok számának növelése is - egyébként ez nyilván spontán megtörténne, ha elkezdene növekedni a kereslet az otthon szülés iránt. Fontos itt megjegyezni azt is, amit a Covid alatt nagyon tisztán lehetett látni a szülészeti ellátáshoz kapcsolódó, kórházban töltött napok számának hirtelen csökkentése kapcsán. Rengeteg európai ország gyakorlata évtizedek óta az ambuláns szülés, míg hazánkban nem ritka, hogy a nők 3-5-7 napot töltenek a szüléseik után - gyakran finanszírozási okok miatt - kórházban fekve. A Covid alatt rengeteg intézmény egyik napról a másikra változtatott ezen. Hiába volt valójában pozitív irányú elmozdulás a kórházban töltött napok minimalizálása, abszolút a nőkre való tekintet nélkül lépték meg ezt. Nem mondhatjuk azt az anyáknak, hogy egy nap múlva otthon is biztonságban vannak, ha évekig szajkóztuk, hogy a minimum 72 órás megfigyelés nemcsak szükséges, hanem ennek az időnek a csökkentése szinte életveszélybe sodorja a nőt és a gyermeket is.

- Hasonló a helyzet az otthon szüléssel is: nem volt még nagyon régen, amikor az otthon szülő anyáknak a szülészeti ellátórendszerben súlyos kritikákkal kellett megküzdeniük a döntésük miatt - hiába bevett, napi gyakorlat az otthon szülés a világ rengeteg országában. Tehát azt gondolom, hogy elképesztően fontos lenne a törvényi háttér megteremtése mellett rehabilitálni az anyák döntési jogát a szülések kapcsán, és teljesen új irányt adni a várandósgondozás és a szülészeti ellátás biztonságáról és stabilitásáról szóló társadalmi párbeszédnek is.

- Mi a helyzet a szülésznők nagyobb önállóságával? 2014 óta elvileg törvény adta lehetőségük van az alacsony kockázatú várandósok gondozására.

- A szülésznők nagyobb részvétele az élettani szülések kísérésében szintén olyan cél, amiért mi, az EMMA Egyesület és a Másállapotot a szülészetben mozgalom is évek óta küzdünk, és az összes lehetséges platformon igyekszünk ennek az elképesztő jelentőségét hangsúlyozni. Nem kisebb azonban a munkaerőhiány ezen a területen sem, ráadásul a bérfeszültségek is hatalmasak orvosok és szülésznők között, ami szintén nem mozdítja előre ezt a folyamatot. Hiába a szülésznők által végzett terhesgondozás törvényi háttere, ennek ellenére sem történt elmozdulás ebben. Ami nagyon fontos üzenet mindebben: az anyai érdekek a rengeteg ellátásszervezési változás közben egyetlenegyszer sem merültek fel nyomós szempontként a szülészeti rendszer reformjai közben, és égetően fontos lenne, hogy a munkaerőhiány, a bérfeszültség, a protokollhiány mögött lássuk meg, hogy nők tömegei sérülnek naponta a szüléseik alatt, és ezt tétlenül nézi a teljes ellátó- és döntéshozó rendszer.

2022 díjnyertes szülésfotói

Több mint egy évtizede a Nemzetközi Hivatásos Születésfotósok Szövetsége minden évben versenyt hirdet. Az idei nyertes fotók között nagyon erőteljes képeket találsz.

Képek: Getty Images Hungary

• otthonszülés
• szülés
• kórház
• születés
• interjú
• Gyerek