Ezért megyünk táppénzre leggyakrabban: van egy betegség, amit kollektíven ignorálunk

A magyarok mentális egészsége a legalacsonyabb Európában és a kiégés terén is a sereghajtók között vagyunk, mégis emiatt és úgy általában is valamivel ritkábban megyünk betegszabadságra, mint a vizsgált országokban – derült ki a STADA Health Report 2025 adataiból.

A reprezentatív kutatás alapján a magyarok körében rendkívül erős a teljesítménykényszer. Még a 18-24 évesek is nagyobb nyomást helyeznek magukra, mint európai kortársaik, noha ez az a generáció, amely észrevehetően kevésbé hajlandó minden áron átnyomni magát a nehézségeken.

Betegszabadság és mentális egészség

A STADA gyógyszeripari vállalat megbízásából készült, 22 országot lefedő reprezentatív STADA Health Report 2025 eredményei szerint a magyarok mentális állapota tavalyhoz képest romlott. Míg tavaly a lakosság fele érezte jól magát, addig idén mindössze 44 százalékuk számolt be jó vagy nagyon jó mentális egészségről.

Ezzel Magyarország messze elmarad az európai átlagtól (64%). A mentális jóllét romlásával párhuzamosan a kiégés is egyre súlyosabb probléma: kiégés terén is sereghajtók vagyunk. Míg a magyarok közül tízből négy tapasztalt már kiégést vagy jelenleg is érzi magán annak a jeleit, addig a felmérésbe bevontak átlaga 31 százalék.

Betegszabadság: a testi tünetek számítanak

A magyarok 61 százaléka ment táppénzre az elmúlt évben (átlag: 63%), és a mentális állapot romlása ellenére elsősorban fizikai tünetek miatt maradnak távol a munkától. A riport eredményei alapján az életkor előrehaladtával egyre kisebb az esélye annak, hogy valaki betegszabadságra megy. A magyar 18-24 év köztiek körében 86 százalék azok aránya, akik betegség miatt az elmúlt évben nem mentek dolgozni vagy iskolába, 55 év felett már 50 százalék alatti ez az arány.

A betegszabadság mintázata nem csak életkor, hanem nemek szerint is eltér: a férfiak ritkábban mentek betegszabadságra, mint a nők. A magyar férfiak 59 százaléka, míg a nők 63 százaléka ment táppénzre az elmúlt évben.

A STADA Health Report 2025 adatai alapján a kiesett munkanapok elsődleges oka Magyarországon a vírusos vagy fertőző megbetegedés, és nem pedig lelki okokhoz köthető. Feltűnő az is, hogy a mentális egészség hiánya és a kiégés ellenére a riport alapján a magyarok valamivel kevesebb arányban mentek betegszabadságra az elmúlt évben stressz és rossz közérzet miatt, mint a vizsgált országok átlagában.

A betegszabadság leggyakoribb okainak megoszlása a következő:

• Vírus, fertőzés: 40%
• Megfázás: 15%
• Rossz közérzet: 14% (átlag: 22%)
• Stressz: 8% (átlag: 13%)
• Nem volt kedve: 6%

A nők körében egyébként magasabb a stressz miatti betegszabadság aránya, ugyanakkor ritkábban mondanak le a munkáról amiatt, mert nincs kedvük bemenni dolgozni.

A fiatalok hamarabb kérnek pihenőt a túlterheltség miatt

Az elmúlt évben a magyarok 8 százaléka jelentett beteget kifejezetten stressz miatt. A rossz mentális egészséggel rendelkezők körében ez az arány ennek többszöröse is lehet. Bár a magyarok ritkábban mennek el betegszabadságra a stressz miatt, a fiatalok körében mégis kirajzolódik a túlterheltség hatása. A magyar 18-24 évesek 14 százaléka maradt távol stressz miatt, míg a 25-34 évesek 12 százaléka. Európa-szerte a fiatalok nagyobb arányban (21%) hajlamosabbak szünetet tartani, ha túlterheltek, a magyar fiatalok körében továbbra is erős a teljesítménykényszer.

- Fontos lenne, hogy a mentális egészséget ugyanúgy kezeljük, mint a fizikai tüneteket. A STADA Health Report legfontosabb tanulsága, hogy Magyarországon még mindig szégyen a mentális túlterheltség.  Pedig aki időben pihen, az nem gyengébb, hanem tudatosabb. A vállalatoknak és a társadalomnak is lépnie kell, hogy a mentális egészség ne tabutéma, hanem természetes beszélgetési pont legyen – emelte ki a riport alapján dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.

Fotók: Getty Images Hungary

• mentális egészség
• kiégés
• betegszabadság
• felmérés
• Életmód