A menopauza kellemetlen velejáró tünetei: meddig tartanak?

A menopauza Magyarországon jóformán tabutémának számít, pedig minden nő előbb-utóbb belép a változókorba. 

Sokan tapasztalhatnak kellemetlen tüneteket, melyek a klimax velejárói, és általában nem permanensek, hanem ahogy a felbolydult hormonháztartás stabilizálódik, úgy halványulnak, majd múlnak el végleg a szimptómák. Ez nem egy betegség, hanem az idősödéssel járó állapot, ami azt jelzi, hogy abbamarad a menstruációs ciklus, véget ért a fogamzóképesség időszaka.

A menopauza tünetei

Noha már kitolódott a gyermekvállalás ideje, átlagosan 29 éves korukban vállalnak a magyar nők gyereket, az sem ritka, hogy valaki 35 vagy 40 éves kora felett szeretne szülni. Ugyanakkor a nők biológiai órája kicsit gyorsabban ketyeg, mint a férfiaké termékenység szempontjából, hiszen legtöbbször 45 és 55 éves kor között marad el a menstruáció, ami ha még 12 hónapon át nem jelentkezik újra, akkor hivatalosan is kijelenthető, hogy beköszöntött a változókor.

- A menopauza orvosi definíció szerint az utolsó menstruációs vérzést jelenti, ez akkor mondható ki, ha 12 hónapig nem követi újabb vérzés. Az utolsó menses átlagosan 50-51 éves kor körül következik be hazánkban - mondja dr. Halmosi Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus.

- A menopauza körüli időszakot perimenopauzának nevezzük, ez általában 45 éves kortól indul, de sok esetben már 40 éves kor körül kezdődhetnek olyan tünetek, amelyek a perimenopauzális hormonváltozásokhoz köthetőek. A fejlett társadalomban a nők igen jelentős hányada hosszú éveket, évtizedeket tölt ebben az életszakaszban, így ennek ismerete, megfelelő kezelése egyre nagyobb társadalmi jelentőségű - teszi hozzá dr. Halmosi Amrita.

Ez azt jelenti, hogy a ciklus elmaradása az utolsó tünetek egyike, mert már az azt megelőző években is jelzi a test, hogy hamarosan nagy változáson megy át a szervezet. Alább soroljuk a gyakori tüneteket - ez nem azt jelenti, hogy mindenkinél jelentkeznek, hiszen akár szinte tünetmentesen is végbemehet a folyamat, de akik ezek valamelyikétől szenvednek, akár hormonterápiát is javasolhat a kezelőorvos, hogy enyhítse a panaszokat. 

Változás a menstruációban: mivel egyre ritkábbá válik a tüszőérés, rendszertelenebbé válhat a menstruációs ciklus, rövidebb vagy hosszabb ideig tarthat, előfordulhat, hogy a szokásosnál többet vagy kevesebbet vérzik az ember. 

Hőhullámok: sok nőnél jelentkeznek hőhullámok, ezek a menopauza után is még évekig tapasztalhatóak. Hirtelen felmelegedésérzés jelentkezik testszerte, gyakran a felsőtesten, az arc és a nyak kipirul, vörös foltok jelennek meg a mellkason, a háton és a karon, erős izzadás és hidegrázás is tapasztalható. A legtöbb ilyen hullám 30 másodperc és 10 perc között tart, óránként többször is előfordulhat, de van, akinél naponta néhányszor vagy hetente egy-két alkalommal jelentkezik. Oka, hogy az ösztrogén hormon hiánya miatt különböző agyi területek aktiválódnak, ami a hajszálerek tágulását okozza. 

Szívdobogásérzés, vérnyomás-ingadozás - Hasonlóan a hőhullámokhoz, az ösztrogén hiánya a vérnyomás megemelkedését és szapora pulzust eredményezhet.

Alvászavar: nyugtalan alvás vagy álmatlanság jelentkezhet, a pihenést nehezíti az éjszakai izzadás is, ami leggyakrabban a hőhullámok miatt jelentkezik. 

Hüvelyszárazság és a libidó csökkenése: a menopauza során hüvelyszárazság léphet fel, ezzel együtt járhat a libidócsökkenés is. Ahogy csökken, majd leáll az ösztrogénhormon-termelés, úgy lesz egyre kevesebb a hüvelyváladék szintje. 

Hangulatváltozások: ingerlékenyebbnek, stresszesebbnek, feszültebbnek érezheti magát az ember. Az ösztradiolszint változása miatt következik be ez a folyamat, akár depresszió is kialakulhat. 

Memóriaprobléma: nehezebbé válhat az emlékezés, csökkenhet a koncentrációs képesség, ennek pontos oka nem ismert, de összefüggésben van a hormonváltozással. 

Erős fejfájás: gyakran jelentkező, akár migrénes fejfájás is tapasztalható a már előbb említett megváltozott vérnyomás miatt. 

Súlygyarapodás, lelassult anyagcsere, hasi hízás: nem véletlenül hívják menopauzahasnak a jelenséget, amikor az ösztrogénhormon csökken, a zsírréteg nagyrészt a hasi tájékon rakódik le, amit szaknyelven centrális típusú elhízásnak neveznek. 

Inkontinencia: nem mindig, de esetenként inkontinencia is jelentkezhet. A klimax a vizelet-visszatartási képességre is hatással lehet. Ahogy csökken az ösztrogénmennyiség, úgy válnak a hüvelyi és húgyúti szövetek szárazabbá és rugalmatlanabbá, a medencefenék izmai pedig meggyengülnek. Ennek a neve menopauza genitourinális szindróma, GSM, amivel orvoshoz kell fordulni. 

Allergia: a menopauza okozta bőrszárazság és a bőrréteg elvékonyodása érzékenyebbé teheti a bőrt, ami bőrallergiát okozhat. Előfordulhatnak viszketegség, kiütések, szemviszketés. Ezenkívül szénanáthaszerű tüsszögést is okozhat, vagy extrém allergia esetében duzzanatok, szédülés és görcsök jelentkezhetnek.

Száraz bőr, szemszárazság és haj elvékonyodása: szintén a hormonszint változása miatt.

A változókor a testi tünetek mellett a pszichére, lelki egészségre is hatást gyakorol. 

Ezt az időszakot követi, a tünetekkel együtt a premenopauza, mely 1-2 évvel az utolsó menstruáció előtt kezdődik. Ilyenkor a tüszőérlelő FSH hormon és a sárgatestérlelő LH hormonok szintje megemelkedik a vérben, nem támogatva ezzel a peteérést. Pontatlan, erős vérzés jellemző, rövidülnek a ciklusok, míg végül megszűnik a tüszőhormon termelődése. Miután abbamaradt a menstruáció, akkor kezdődik a posztmenopauza időszaka, melyben még egy ideig fennállnak a tünetek, de jó esetben elmúlnak - bizonyos nőknél néhány tünet élethosszig tart. Előfordulhat, hogy valakinek a szokásosnál hamarabb jelentkeznek a tünetek, tehát negyvenéves kor előtt, azt korai menopauzának hívják. 

A fent említett tünetek mindegyike ahhoz kapcsolódik, hogy csökken, majd minimálisra zuhan az ösztrogén és a progeszteron termelődése. A szervezet vízháztartása is felborul, sokaknál vízvisszatartás alakul ki, ami puffadást, vizesedést okoz. A perimenopauza és a menopauza alatti ösztrogénhiány és a csontritkulás kialakulása között is szoros kapcsolat található, hiszen az ösztrogénszint kihat a kalcium beépülésére a csontokba. Fontos megjegyezni, hogy nem mindig egyértelmű, hogy a tünetek hátterében a menopauza áll.

- A menopauza tüneteit leggyakrabban pajzsmirigybetegségekkel, a szénhidrát-anyagcsere betegségeivel, mellékvesebetegségekkel, depresszióval keverik össze a páciensek - jegyezte meg dr. Halmosi Amrita.

                                          Vissza az Akták főoldalára

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• menopauza
• tünetek és betegségek
• menopauza szakaszai
• kezelés
• hormonterápia
• menopauza akta
• Életmód