Piros folt, ráncosodás, látható véna: 14 tünet, ami a csomón kívül is utalhat mellrákra

Bár a tünetmentes mellrák szűrésének legmegbízhatóbb módszere a mammográfia, a rendszeres önvizsgálat is életet menthet, különösen fiatalabb korban, amikor még nem szükséges mammográfiára járni, amellett ugyanis, hogy a kockázat csekély, sűrűbb szerkezete miatt ilyenkor a mell sem vizsgálható olyan jól.

Az önvizsgálatot érdemes már egészen fiatalon elkezdeni, hogy később rutinná válhasson, illetve azért is, mert segít alaposan megismerni a testet és annak egyéni jellegzetességeit, így a szokatlan elváltozások is szembetűnőbbé válnak. A mellrákos esetek jelentős részében a páciensek maguk figyelnek fel a gyanús jelekre, ehhez azonban fontos tisztában lenni azzal, a csomó megjelenésén kívül még milyen változatos tünetek jelezhetik a problémát. 

Milyen gyakran érdemes önvizsgálatot végezni?

Az évek előrehaladtával a mellrák kialakulásának kockázata is növekszik, így 40-45 éves kor fölött kiemelten fontos a mammográfiai szűrés, 15-20 éves kortól azonban a szakmai ajánlások szerint elegendő lehet az önvizsgálat, 20-39 év között a tapintásos orvosi vizsgálattal háromévente, 40 éves kor fölött pedig évente kiegészítve. 

Az önvizsgálatot legalább havonta érdemes elvégezni, lehetőleg mindig ugyanazon a napon, ami jó, ha a menstruáció utáni hétre esik. Ha valaki nem menstruál, akkor is célszerű mindig a hónap ugyanazon napját választani. Ha az önvizsgálat során bármi gyanúra ad okot, nem érdemes halogatni az orvos felkeresését, még annak ellenére sem, hogy a mellben található elváltozások 80%-a jóindulatú, hisz az időben felismert mellrák ma már egyáltalán nem szinonimája a halálos betegségnek.

Hogyan kell elvégezni a mell önvizsgálatát?

Az önvizsgálathoz deréktól felfelé le kell vetkőzni, és szembeállni vagy -ülni egy nagy, a teljes felsőtestet mutató tükörrel egy jól megvilágított vagy világos helyiségben. Az első lépés a mellek megfigyelése szemmel látható változásokat keresve, felfelé kinyújtott, majd leengedett karokkal is.

A két mell aszimmetriája, ha korábban is fennállt, semmilyen problémát nem jelez, mint ahogy például a laposabb vagy befelé forduló mellbimbó sem, ha eddig is ilyen volt. A változás azonban mindig intő jel, legyen szó a mellek arányairól, formájáról, szimmetriájáról, kontúrjáról és méretéről, többek közt a zsugorodás, az egyoldali növekedés vagy a torzulás is jelezhet bajt.

Először érdemes a mellet alulról és felülről átfogva, gyengéden átmozgatva megvizsgálni, ezután pedig körkörös, laza mozdulatokkal, az ellenkező oldali kéz középső három ujját használva, a külső körtől folyamatosan a belső körök, majd a bimbóudvar felé haladva áttapogatni. Nagyobb mell esetén érdemes ezt szakaszosan, alulról alátámasztva végezni. Nem kell erőteljes, fájdalmas mozdulatokat tenni, és mélyre nyomni az ujjakat. A bimbóudvar területének vizsgálatát érdemes két kézzel végezni.

A mellek után a hónaljárkot és a mell külső oldalát is végig kell tapogatni ugyanúgy, felnyújtott, majd leengedett karokkal is. Mindezek után fekvő helyzetben is célszerű megvizsgálni a melleket, az egyik kezet a fej alá téve. Végül a mellbimbóra kifejtett enyhe nyomással kell ellenőrizni, távozik-e belőle váladék vagy vér.

Nem csak a csomó jelezhet bajt

A mellben található, kitapintható csomók jelentős része jóindulatú elváltozás, többek közt fibrózis, ciszta, fibroadenoma, adenózis, intraductalis papilloma vagy épp emlőtályog, minden esetben érdemes azonban orvoshoz fordulni, már csak azért is, mert a jóindulatú változatoknak is létezik olyan típusa, mely rosszindulatúvá válhat.

Általánosságban jellemző, hogy rosszindulatúbbak az olyan göbök, melyek felszíne nem sima, nem rugalmas tapintásúak, nem mozdíthatóak könnyen el az alapjuktól, illetve összekapaszkodást mutatnak a környezetükkel. Van, hogy fájdalmatlanok, de egy fájdalmas elváltozás is jelezhet mellrákot.

Ahogy a Worldwide Breast Cancer nevű szervezet 2015-ben virálissá váló, Know Your Lemon nevű kampányának és letölthető applikációjának citromos képén is jól látszik, a mellrák tünete lehet, balról jobbra és felülről lefelé haladva, a mell megvastagodott területe, a behúzódás, mélyedés, a mellbimbó és a bimbóudvar varasodása, hámlása, pikkelyessé válása, a bőr rózsaszínné vagy vörössé, meleggé, forróvá válása, a mellbimbó váladékozása, a bőr ok nélküli, nem múló kisebesedése, a dudorok megjelenése, a vénák kitüremkedése, láthatóvá válása és növekedése, a mellbimbó behúzódása, a mell megváltozott mérete, alakja, a bőr narancshéjszerűvé válása vagy ráncosodása, illetve utolsóként a már említett, kitapintható, de nem látható csomó.

Az applikációt egyébként már csak azért is érdemes letölteni, mert a ciklushoz igazítva, havonta figyelmeztetést küld az önvizsgálat esedékességéről.

Intő jel lehet még a bőr ekcémához hasonló, viszkető, hámló elváltozása, a megnagyobbodott nyirokcsomók megjelenése a hónaljban, de akár a felkar duzzadása is. Előrehaladottabb állapotban pedig olyan általános, daganatos megbetegedésekre jellemző tünetek is felléphetnek, mint a fáradtság, az alvászavar, a rossz közérzet vagy az étvágytalanság.

Ha nem múlik, irány az orvos!

A mellrákéihoz hasonló tüneteket sok minden okozhat, kisebesedést, viszkető, kiütésszerű elváltozást például egy egyszerű beizzadás vagy fertőzés, illetve egy kényelmetlen melltartó is. A hónaljban észlelt csomók lehetnek gyulladt szőrtüsző vagy verejtékmirigy következményei is, de a felkar gyulladásával, ízületi problémájával is összefügghetnek.

A kisebesedéshez hasonló, néhány nap alatt elmúló, egyértelmű okkal magyarázható tünetek esetében könnyebben meg lehet nyugodni, minden más esetben érdemes mielőbb felkeresni az orvost a tisztázás érdekében. A bimbó váladékozását is okozhatja egyszerű hormonváltozás, de ebben az esetben is jobb az óvatosság.

Ugyanez igaz a szoptatás időszakára is, amikor is könnyen alakulnak ki olyan problémák, mint a mell gyulladása vagy a tejcsatornák elzáródása révén létrejövő csomók. Ha a tünetek gyorsan múlnak, valószínűleg nincs gond, ha azonban súlyosbodnak, vagy nem szűnnek, célszerű szoptatási tanácsadót és orvost felkeresni, még a szoptatás és a terhesség sem jelent ugyanis teljes védettséget a mellrák szempontjából.

A cikkben leírtak célja az információ átadása, diagnózis felállítására semmiképp sem alkalmas, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és véleményt. A szűrés fontossága kiemelkedő, csakúgy, mint gyanú esetén az orvos mihamarabbi felkeresése.

Forrás: Rákgyógyítás.hu. Képek: Getty Images Hungary.

• mellrák
• mellrák akta
• tünetek és betegségek
• daganat
• rákos megbetegedések
• Életmód