Fájdalmas lehet a mammográfiai vizsgálat? Ez a legbiztosabb módszer a mellrák szűrésére

A mellrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, csak Magyarországon évente nyolcezer új esetet diagnosztizálnak, és 2100-2200 közé tehető az ezzel összefüggő halálesetek száma, holott korai felismerés esetén a túlélési esély akár 95% is lehet.

Bár a halálozási arány a jóléti országokban az 1980-as évek óta a 2020-as évekre 40%-kal csökkent, az orvostudomány és az egészségtudatosság fejlődése révén pedig folyamatos a javulás, talán még kevesebb tragédiára kerülne sor, ha többen vennének részt a szűrővizsgálatokon, melyekkel már a rákmegelőző állapotok is felismerhetők.

A központi adatok alapján a magyarországi szűrés keretében behívott nők fele nem vesz részt a mammográfiás vizsgálaton, aminek oka, azon túl, hogy sejthetően vannak, akik a magánellátást választják, sok esetben talán a szűrést övező tévhitekben is kereshető.

Mikor és kinek érdemes mellrákszűrésre mennie?

A mellrák az egyik legjobban szűrhető daganatos megbetegedés. Ha valaki rendszeresen végez önvizsgálatot, és jól ismeri a testét, a legkisebb elváltozásokat is hamar észreveheti, ez azonban nem váltja ki a mammográfiát, mellyel a tüneteket nem adó, nem kitapintható daganatok is észlelhetők. 

Az állami népegészségügyi szűrés keretében a 45 és 65 év közötti nőket kétévente hívják be a vizsgálatra, nem igaz azonban a közkeletű vélekedés, miszerint negyvenéves kor előtt egyáltalán nem kell foglalkozni a kérdéssel.

Tény, hogy a mellrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő, ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalon nulla lenne. A szakmai ajánlás alapján 15-20 éves kor között is fontos, ugyanakkor elegendő a rendszeres önvizsgálat, 20-39 év között háromévente érdemes orvoshoz menni tapintásos vizsgálatra, negyvenéves kor felett pedig évente.

A mammográfiai szűrést is érdemes lehet már 30-45 éves kor között is háromévente elvégeztetni, ötven év fölött pedig évente, csakúgy, mint ahogy 65 év fölött is, még akkor is, ha állami szűrésre már nem hívják be az ennél idősebb nőket, többek közt arra hivatkozva, hogy a kockázat ekkor már némiképp csökkenő tendenciát mutat. Negyven évnél fiatalabb korban elsősorban azoknak érdemes szűrésre menniük, akik magasabb rizikójú csoportba tartoznak.

Az állami, kétévenkénti szűrésre a meghívó jelenti a beutalót, más esetben nőgyógyász, illetve háziorvos is adhat, meglévő gyanú, tünet, panasz esetén sürgősséggel is.

Így működik a szűrés Magyarországon

Magyarországon a népegészségügyi szűrés keretében, az 51/1997. (XII.18) NM rendelet alapján 2002 óta kapnak a tünetmentes, 45-65 év közötti nők behívót a kétévenkénti mammográfiai vizsgálatra. A meghívólevélben szerepel a szűrés helye és ideje is, valamint az elérhetőségek, melyeken keresztül akár változtatni is lehet az időponton.

Ha valaki rendelkezik érvényes tajjal, a tervezett időpont előtt két éven belül nem vett részt ilyen szűrésen, nem volt kizáró egészségügyi beavatkozása és egészségügyi vizsgálata, illetve az állandó lakcímén tartózkodik, mégsem kapott behívót, a szuresiranyitas@nnk.gov.hu címen jelezheti részvételi igényét.

A vizsgálatra a tajkártya mellett a meghívólevelet, illetve ha vannak, a korábbi mammográfiás és emlővizsgálati leleteket is el kell vinni és bemutatni a felvételi pultnál a személyi adatok felvétele során. Az érkezők ekkor bármilyen kérdést feltehetnek, részletes tájékoztatást kapnak a vizsgálatról, és tőlük is kérdeznek majd, többek közt érdemes átgondolni a családi anamnézisre, nőgyógyászati betegségekre vonatkozó információkat. A vizsgálatra történő utazás költségeit vissza lehet igényelni az érvényes utazási költségtérítésre vonatkozó szabályok szerint, ennek igényét is érkezéskor kell jelezni.

A vizsgálatot szakasszisztens végzi, és áttapintással kezdi, amihez derékig kell levetkőzni. Magát a mammográfiát egy speciális készülékkel végzik, mely kétirányú röntgensugárzás segítségével átvilágítja a melleket. Ehhez a mellet a gépen található asztalka plexilapjára kell helyezni, majd efölé egy másikat tesznek, kissé összeszorítva a mellet. Ezután a gép röntgenfelvételeket készít, de érkezéstől számítva mindez nem vesz igénybe 20 percnél többet.

Fájdalmas a mammográfia?

Sokan azért nem mennek el a szűrésre, mert félnek a fájdalomtól, a szakszerű vizsgálat azonban a többség számára inkább csak kellemetlen, mintsem fájdalmas, és az is csak rövid ideig tart a modern készülékeknek és az óvatos összenyomásnak köszönhetően.

Természetesen a fájdalomérzet egyénfüggő lehet, és nem lehet elvitatni, hogy vannak, akik megtapasztalják, ami gyakoribb lehet, ha a mellben kisebb a zsír- és nagyobb a mirigyállomány, illetve ha valakinél egyébként is érzékenyebb ez a terület. Ha utóbbi különösen igaz, érdemes lehet olyankorra kérni időpontot, mikor a mell kevésbé duzzadt, és feszül, például a ciklus utáni első két hétre.

Az, hogy milyen erős a szorítás, a mell állományától is függ, van, hogy nem is kell annyira összenyomni, emellett tévhit, hogy kis mellet ne lehetne vizsgálni, érdemes tudni például, hogy férfiak esetében is végezhetnek mammográfiát. Mint ahogy az implantátum sem kizáró ok, ezt azonban mindenképp jelezni kell, hogy figyelembe vegyék a vizsgálat során.

Mikor lesz meg az eredmény?

A felvételeket egymástól függetlenül két radiológus értékeli, akik közül legalább egyiküknek rendelkeznie kell emlővizsgálati jártassággal. Véleménykülönbség esetén tisztázó vizsgálatra lehet szükség. Az eredmény az EESZT felületén is látható lesz, és személyesen is lehet érdeklődni a vizsgálat helyszínén, negatív lelet esetén azonban nem jeleznek vissza automatikusan, a következő levél az új behívó lesz majd két év elteltével. Nem negatív eredmény esetében azonban két héten belül felkeresik a pácienst a tisztázás érdekében.

Ha nem negatív az eredmény

Ha negatív az eredmény, nagy a valószínűsége, hogy nincs a mellekben rákos vagy rákmegelőző elváltozás, de nem negatív eredmény esetén sem kell a legrosszabbra gondolni. Tisztázó vizsgálatra lehet szükség olyankor is, ha technikai hiba miatt nem értékelhető a felvétel.

Az emlőszűrő központ jelentkezése után további vizsgálatokat végeznek majd el - jellemzően nagyon rövid határidővel - az elváltozás tisztázására. Sor kerülhet ultrahangos vizsgálatra, illetve vékonytűs citológiai mintavételre, vagy szükség szerint, de ritkább esetben hisztológiai, vastagabb tűvel végzett mintavételre, mely már szövettani vizsgálatnak számít. A végleges diagnózishoz mindig szövettani vizsgálatra van szükség, amihez a csomó sebészeti kimetszésére is szükség lehet.

Persze a legtöbb esetben ilyesmire nincs szükség. A statisztikák szerint száz mammográfiás szűrővizsgálatból kilencven negatív eredménnyel végződik, és csupán tíz esetben szűrnek ki valamilyen elváltozást, melyek 50%-a nem rosszindulatú daganat. Összességében száz szűrővizsgálatból három-négy esetben van szükség további orvosi kezelésre. De utóbbi esetekben is jellemző, hogy a szűréssel kis méretű és korai stádiumban felfedezett elváltozást vesznek észre, mely jó eredménnyel gyógyítható.

A mammográfiának is vannak korlátai

Bár a mammográfia segítségével akár három évvel korábban fel lehet ismerni egy daganatot, mint hogy az tüneteket okozna, vagy tapintható lenne, a módszer eredményei sem százszázalékosak. Léteznek álpozitív eredmények, ugyanakkor álnegatívak is, előfordul, hogy a mellrák rejtve marad, ami jellemzően tömör emlőállomány, illetve tünetmentes vagy tünetszegény daganat esetén fordul elő.

Léteznek továbbá olyan gyorsan növekvő daganattípusok, intervallumdaganatok, melyek a két szűrés között eltelő időben jelentkeznek, ezért kiemelten fontos, hogy ha valaki a szűrővizsgálatok között érzékel bármiféle eltérést, azonnal forduljon háziorvosához, nőgyógyászához.

Gyakran merül fel a szűrés ellenérveként a röntgensugárzás hatása, és bár a sugárkockázat fennáll, nagyon csekély, nem jelent nagyobb terhelést a szervezetre, mint bármilyen hagyományos röntgen, a radiológusok állásfoglalása szerint pedig a kockázat elenyésző a várható haszonhoz képest. Az pedig szinte teljességgel bizonyos, hogy a mell összenyomásához, mint ahogy egy ütődéshez sem, önmagában nem köthető komoly következmény.

Nem elég ultrahangra menni?

A mammográfia a tünetmentes, panaszmentes nők elsődleges szűrővizsgálata, mely a legkisebb elváltozást is könnyebben észreveszi, így az ultrahang nem lehet alternatívája, kiegészítő diagnosztikai eszközként azonban fontos lehet.

Ultrahangos diagnosztikát jellemzően panasz esetén, illetve 30-35 év alatt alkalmaznak, a fiatalabb nők mellszövetének állománya ugyanis gyakran sűrűbb, és az ultrahang könnyebben megtalálja az elváltozásokat, melyek jellemzően nem rosszindulatúak.

Önmagában sem az ultrahang, sem a mammográfia nem ad tökéletes eredményt, így gyanú esetén gyakran mindkettőt alkalmazzák komplex vizsgálatként. Indokolt esetben MR-mammográfiára is szükség lehet, a mintavétel pedig jellemzően ultrahangos ellenőrzés mellett történik.

Érdemes MR-vizsgálatra járni és azzal kiegészíteni a mammográfiát fokozott kockázat, többek közt családi halmozódás és génmutációk esetén is, illetve azok esetében, akiknek tíz- és harmincéves koruk között besugarazták a mellkasát. Utóbbira korábbi daganatos megbetegedés esetén lehetett szükség, a családi halmozódás pedig utalhat familiáris, vagyis öröklődő mellrákra is, melyről ide kattintva olvashatsz bővebben.

Gyakran találkozni továbbá a CT-lézermammográfia, vagyis CTLM fogalmával is, a Radiológiai Szakmai Kollégium egységes álláspontja szerint azonban jelenleg ez nem lehet alternatívája az említett szűrési módszereknek, használhatóságát ugyanis csak kevés tudományos bizonyíték támasztja alá, és nem rendelkezik olyan szakhatósági engedéllyel, mely igazolná, hogy lényeges diagnosztikai haszna lenne. 

A cikkben leírtak célja az információ átadása, diagnózis felállítására semmiképp sem alkalmas, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot és véleményt. A szűrés fontossága kiemelkedő, csakúgy, mint gyanú esetén az orvos mihamarabbi felkeresése.

Források: szures.nnk.gov.hu, Rákgyógyítás.hu . Képek forrása: Getty Images Hungary.

• mellrák
• emlődaganat
• rákos megbetegedések
• daganat
• mellrák akta
• Életmód