Itt találtak Magyarországon a legnagyobb koncentrációban rákkeltő anyagot: térképen látszik a kutatás eredménye

Már a 16. században rejtélyes halálesetekről számoltak be a bányászok körében Csehszlovákiában és Németországban, aminek a pontos okát csak 1900-ban fedezték fel - az pedig nem más volt, mint a radon. Ez a színtelen, szagtalan nemesgáz radioaktív hatású, az urán bomlása során keletkezik, de természetes módon is létrejöhet, mégpedig a rádium alfa-bomlásából.

Magyarország radontérképe

Csak a 19. században derült fény arra, hogy a bányászok végzetes tüdőbetegsége valójában tüdőrák volt, amiért eleinte a rádiumot tették felelőssé. Még egy évszázadot kellett várni arra, hogy rájöjjenek a kutatók, mi lapul a kirívóan magas megbetegedések hátterében, ezek voltak a radon bomlástermékei, amik alfa-sugárzást bocsátanak ki, lerakódnak a tüdőben, és daganathoz vezethetnek. A légköri radon kizárólag a tüdőt veszélyezteti, ám dohányosoknál ez 25-szörös kockázatot jelent. A tüdőrák korai tüneteiről itt olvashatsz. 

Rájöttek, hogy fontos méréseket végezni az anyag koncentrációjáról, így Magyarországot is felosztották 21 geológiai egységre, hogy árnyaltabb képet kaphassanak róla. Kétszer mérték eddig hazánkban a radonkoncentrációt mind a talajban, mind pedig az épületekben az 1990-es évek óta, a legfrissebb adatok 2009-ből származnak, aminek kapcsán elkészítettek egy radontérképet is hazánkról. 

Legelőször Mátraderecskén figyeltek meg magas radonkoncentrációt, ez az épületekbe is bejutott. Ezenkívül kiemelkedő területként azonosították az Északi-középhegység vulkanikus eredetű képződményeit, a Mórágyi- és Velencei-röghegységet és az Alföld egy kis, negyedidőszaki üledékes területét - áll a Nemzeti Népegészségügy oldalán, ahol ide kattintva maga a térkép is megtekinthető. 

Ám ahogy korábban írtuk, a radon nemcsak a talajba kerülhet, hanem a levegőbe is, így juthat be a házakba, de az épületek falaiból is közvetlenül bekerülhet, sőt még a vezetékes víznek is lehet radontartalma. Ez a nemesgáz folyamatosan keletkezik a talajban, illetve az építőanyagokban található radioaktív izotópok bomlásakor, de távozik az épület szellőztetésével, akár a nyílászárók résein keresztül, de mennyisége alapvetően csökken a radioaktív bomlása következtében - 3,8 nap a felezési ideje. Tehát ahol gyakran szellőztetnek, ott mindenképpen alacsony a szintje, de az emeleteken is az, mivel a radon általában az alacsonyabban fekvő helyiségekben, pincékben halmozódik fel. Ebből a cikkből kiderül, hogyan érdemes szellőztetni.

Időjárási tényezők is befolyásolják a radonkoncentrációt, mint például a légnyomás és páratartalom változása, a csapadék és a szél erőssége. Ebből is látszik, hogy a radon szintje napszakosan és évszakosan egyaránt változik. Magyarországon rendszerint ősszel és télen lehet a legmagasabb, tavasszal alacsonyabb, nyáron pedig a legalacsonyabb.

A Nemzeti Népegészségügy oldalán az is olvasható, hogy azokban az épületekben, amelyek fala salakbetonból készült, vagy a födémje, aljzata tartalmaz salakfeltöltést, magasabb radonkoncentráció mérhető, mint egy hasonló, salak nélküli épületben. Ez azzal magyarázható, hogy a salakokban található természetes radioaktív anyagok mennyisége gyakran magasabb, mint az átlagos építőanyagé, és ezért több radon szabadul fel belőle.

Bármennyire meglepő, ezt az alapvetően rákkeltő anyagot a gyógyászatban használják a mai napig, a radioterápiában, azaz a sugárkezelés során. Pánikra semmi ok, mivel ezt a rákkeltő anyagot legtöbbször ahogy belélegzi az ember, úgy ki is fújja, a probléma akkor kezdődik, amikor a radongáz elbomlik, radioaktív részecskéket képezve ezzel, amiket a füst, például a cigaretta füstje könnyen megköthet, és akár órákon át a levegőben tart.

(Cikken belüli képek forrása:  bugyihusztar / indafoto CC BY-NC-ND 2.5 HU DEED, borító-és ajánlóképek forrása:  Getty Images Hungary.)

• magyarország
• rákkeltő
• radon
• térkép
• kutatások
• Életmód