4 szembetegség, ami vaksághoz vezethet: szemorvos beszélt a kezelési módokról

Prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája ismertette a látóideg betegségeinek legfontosabb formáit.

Az első részben szólt például a gyulladásos látóideg betegségekről, a toxikus látóideg-bántalmakról, a trauma vagy hipofízis-agydaganatok miatti mechanikai károsodások okozta látóideg-károsodásról, a látóideg érembolizációjáról és magasvérnyomás-betegség okozta károsodásáról, valamint a zöld hályog, vagyis glaukóma okozta látóidegfő-károsodásról. A jelen beszélgetésben a látóideg betegségeinek kimutatásáról és kezeléséről ad tájékoztatást.

A látóideg károsodásának vizsgálati módszerei

A látóideg vezeti a szem retinájában a fény hatására keletkező információt az agy felé, így az úgynevezett látópálya elülső szakaszát alkotja. Az ingerület továbbítása során a retinából a látóidegben az agy felé menő idegrostok először átkapcsolódnak más idegsejtekre. Ezek további átkapcsolódások révén vezetik az ingerületet a látókéregbe, ezáltal létrehozzák a látópálya hátulsó szakaszát.

Látóideg-bántalom esetén elengedhetetlen a részletes, megfelelő színvonalú szemészeti vizsgálat ahhoz, hogy a látóideg érintettségét tisztázhassuk. Amennyiben a látóideg-bántalom jellege nem kerül tisztázásra, úgy nincs mód arra, hogy a beteg megfelelő, egyéb szakorvosi - ideggyógyász, kardiológus, idegsebész, érsebész - kezelésben részesüljön. A látóideg késői károsodása során a látóidegfő elhalványodik, hiszen az idegrostok eltűnnek, és helyüket fehéres kötőszövet veszi át. Ebben a stádiumban a látás megőrzésére vagy javítására már nincs mód. Ezért a látóideg-bántalom észlelésének minél korábbi stádiumban kell megtörténnie.

A szemfenéki kép gyakran ad információt az artériás és vénás keringési zavarokról, az úgynevezett pangásos papilla esetén a mechanikai (tumoros) látóideg-kompresszióról és zöld hályog esetén a kialakult látóidegfő-károsodásról. Más esetekben azonban a szemfenékvizsgálattal észlelhető elváltozások kezdetben nem jellegzetesek. Éppen ezért fontos a látóideg működését feltáró funkcionális vizsgálatok elvégzése.

Míg a látás élességéért nagyon sok idegsejt felelős a retinában - ezért a látásélesség károsodása késői következmény-, addig az egyes különálló látásfunkciókat, például a térbeli felbontóképességet, időbeli felbontóképességet, látóteret, színlátást kevesebb idegsejt biztosítja. Ezért az izolált látásfunkciók károsodása már korai betegségstádiumban is kimutatható.

A látóideg időbeli feloldóképességét a centrális kritikus fúziós frekvenciavizsgálattal mérik. Ez számszerűsíti azt a hertzben (Hz, 1/másodperc) kifejezett értéket, aminél az adott szem a különálló fényimpulzusokat folyamatos impulzusként látja. A látóideg bántalmaiban ez az érték már korai betegségstádiumban is jelentősen csökken. Szükség esetén látótérvizsgálattal mutatható ki a látótér bizonyos területeire terjedő fényérzékenység-csökkenés. E látásfunkciók változása a betegség súlyosbodásának, illetve a sikeres kezelés utáni funkció-visszatérésnek is megbízható mennyiségi mutatója.

Új vizsgálati módszer

A hagyományos módszereken túlmenően az utóbbi években vált elérhetővé a látóidegfő optikai koherencia topográfia (OCT) angiográfiás vizsgálata. Ez a nem invazív, magas technológiai szintet képviselő vizsgálat a látóidegfőnek és környezetének kapilláris vérkeringését detektálja és méri számszerűsítve. Mivel a látóideg gyulladásos és kompressziós betegségeiben a felszabaduló kémiai anyagok miatt már korán jelentős érösszehúzódás, kapilláris elzáródás alakul ki, ez a módszer egyértelműen megmutatja, hogy a funkcionális eltérés valóban a látóideg károsodásából ered-e.

Ez azért jelentős, mert a funkcionális eltérések önmagukban nem adnak arra nézve információt, hogy az egész látópálya melyik területe az, amelyik működéséből veszített. Tehát a mai korszerű betegellátásban mind a működési zavart kimutató funkcionális vizsgálatok, mind a nem invazív OCT angiográfiás vizsgálat szükséges a neurológus, idegsebész, belgyógyász megfelelő orientálásához. A látóideg és a látópálya hátsó szakaszainak vizsgálata jellemzően neurológiai szakterület, amihez ideggyógyászati képalkotó vizsgálatok igénybevétele is szükséges.

 Látóideg-károsodás kezelése

A toxikus látóideg-károsodások kezelésében elsőrendű a mérgező anyagok, illetve a látóideg-gyulladást eredményező gyógyszerek használatának megszüntetése és a B-vitamin pótlása. Az elpusztult idegsejtek nem állíthatóak vissza, de a még meglévő, ám beteg idegsejtek egy részének pusztulása megelőzhető.

Gyulladásos látóideg-betegség fennállásakor fertőzéses eredet esetén a fertőzés megfelelő felszámolása szükséges a környező orrmelléküregekben, immunológiai gyulladás, például sclerosis multiplex esetén a gyulladás elnyomására szteroidkezelés indokolt.

Glaukómában a terápia összetett: elsődleges iránya a szemnyomás jelentős csökkentése és túlkezelt magas vérnyomás esetén a túlzottan alacsony vérnyomásértékek megszüntetése.

Tumoros kompresszió esetén, amennyiben műtét végezhető, a megfelelő idegsebészeti műtét biztosítja a látóidegfő mechanikai nyomástól való felszabadulását, ami ha elég korán történik meg, a látás jelentős javulásához, a látótér, a kritikus fúziós frekvenciaérték megnövekedéséhez vezet. Késői esetben azonban javulás már nem érhető el. A keringési zavarok következtében kialakult krónikus látóidegbántalom vissza már nem fordítható. Ilyen helyzetben a keringési betegségek rendezése és az oxigénhiányos retinaterületek kezelése a további romlást előzi meg - mondja prof. dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukómaspecialistája.

8 betegséget jelző elváltozás a szemen és a környékén

Mit jelent a karikás, a kidülledő, a pirosas vagy épp a sárgás szem? Mi történik akkor, ha nem múló göb alakul ki a szemhéjon? Mi állhat a különböző méretű pupillák hátterében? A szerv, valamint a környezetének állapota a szembetegségek mellett például tápanyaghiányra is felhívhatja a figyelmet, sőt olykor a belső szervek állapotáról is tanúskodhat.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• látás
• szem
• vizsgálat
• kezelés
• zöldhályog
• sclerosis multiplex
• Életmód